A levélváltás elé
Tisztelt Olvasók!
Az alábbiakban egy levélváltás követhető.
A pedagógusokat érintő NAT-vizsgáról (Nemzeti Alaptanterv) és a TÉR-ről (pedagógus Teljesítményértékelési Rendszer) van szó a szövegekben.
Az idei tanév elején szembesült a pedagógustársadalom azzal, hogy ezt a két kötelezettséget nagy gyorsasággal bevezeti az oktatásirányítás Magyarországon.
Sokan voltak, akik nem értették – köztük mi sem -, hogy milyen célt szolgál ez a kezdeményezés, és milyen értékalapon született meg az ellenőrzés és értékelés gondolata, ami ki tud hatni a pedagógusok közösségére, munkabérére, a munkájuk megítélésére.
Ezért kérdéseket fogalmaztunk meg, és megpróbáltuk kideríteni, hogy ki tud érdemben válaszolni azokra.
Több helyre is elküldtük a kérdéseket, és végül Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke volt szíves azokra válaszolni. Mivel nem voltunk elégedettek azzal, amit tőle olvastunk, segítséget kértük a CKP-től (Civil Közoktatási Platform).
Ezúton is köszönjük a támogatást: nekünk nincs olyan tág tapasztalatunk és felkészültségünk, hogy érdemben tudjunk reagálni. Csak azt éreztük, hogy a válaszlevélben a Hivatal tekintélye mögött nincsenek korrekt feleletek feltett kérdéseinkre.
Így most élünk a lehetőséggel, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon ez a levélváltás.
dr. Stefány Judit középiskolai tanár
Nagy Mélykuti Luca középiskolai tanár
Bakó Katalin könyvtárostanár
Juhász Iván középiskolai tanár
Az itt közreadott levélre az alábbi válasz érkezett:
Tisztelt Juhász Iván!
Köszönöm szépen a tájékoztatását.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor, Elnök
OKTATÁSI HIVATAL
A levélváltást a két téma mentén két posztban tesszük közzé.
A feltett kérdésekből az első nyolc a Nemzeti alaptantervre és azzal azzal kapcsolatos vizsgára vonatkozott. Azok a fenti gombra kattintva tekinthetők meg.
Hat kérdés pedig a teljesítményértékelési rendszerre (TÉR) vonatkozott. Az alább olvasható.
Általánosságban
A levélváltás kiváltó jogszabály: 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet a pedagógusok teljesítményértékeléséről c. jogszabály bevezeti az új, TÉR típusú értékelést.
A TÉR is és a NAT továbbképzés + vizsga is egy neoliberális filozófiai alapokon nyugvó, a gazdaság logikáját a „lágy szférákba” is átültetni akaró, mindent mérni szándékozó oktatáspolitika terméke. Az intézkedésekből szinte teljesen kimaradnak az emberi szempontok, de nagyon sok esetben az elemi logika is hiányzik belőlük.
A közoktatási rendszerben a pedagógiai értékelési folyamatok általános válságban vannak (tanulók értékelése, szakmai ellenőrzés, pedagógusok értékelése, intézményértékelés stb.). Ennek döntően szakmai okai vannak, pontosabban sem a szakma önmagától, sem a politika kívülről nem tett semmit azért, hogy az alapvetően behaviorista meghatározottságú értékelési folyamatok „filozófiája” átalakuljon. Hogy ennek mi az oka, azt neveléstörténészeknek kell kikutatniuk.
II. Teljesítményértékelési rendszer – TÉR
Tagszervezeteink a TÉR-ről:
II.1. A TÉR megalapozottsága, előkészítettsége
Kérdés: „Milyen szakmai egyeztetés előzte meg a TÉR létrejövetelét?”
Válasz: „2023-án tavaszán volt egy pilot, amelynek eredményeképpen – a pedagógusok, vezetők visszajelzéseit is figyelembe véve – került átdolgozásra a TÉR szempontrendszere és elvárásai. Majd 2024 tavaszán is volt egy pilot, melyben a KRÉTA TÉR felületét tesztelhették a kiválasztott intézmények. (c) Az Oktatási Hivatal egyeztetett (b) az Országos Köznevelési Tanács (d), az Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete, a Nemzeti Pedagógus Kar, az iskolafenntartó történelmi egyházak képviselőivel (a), nagy számban véleményeket gyűjtött a Pedagógiai Oktatási Központokban dolgozó és a bázisintézményekben dolgozó pedagógusoktól és a mesterpedagógus szaktanácsadóktól és szakértőktől is. (e)”
Problémák:
- (a1) A felsorolt szervezetek és szakmai csoportok mind lojálisak a kormánnyal. Így kell társadalmi egyeztetést csinálni, ha mindenképp megerősítő válaszra van szükség.
- (a2) Az ilyen egyeztetésekbe soha nincsenek bevonva a kormánytól távolabb álló civil szakmai szervezetek, az egyetemek pedagógiával, pszichológiával foglalkozó szervezeti egységei, az Akadémia, vagy annak megfelelő szervezetei, és sokszor a szakszervezetek sem (itt sincsenek említve, pedig éppen, hogy jelentős mértékben munkavállalói kérdésekről van szó).
- (b1) Tudható, hogy az ilyen egyeztetések elsősorban a testületekkel egy már kész javaslat megbeszélését jelentik, általában nincs lehetőség szélesebb egyeztetésre (a tagok kikérnék mások véleményét is), nincs lehetőség magának a normaszövegnek (koncepció-leírásnak stb.) a kialakítási folyamatába bekapcsolódni.
- (b2) Soha nem jelentős alternatívákról szólnak az előterjesztések, hanem egy nagyon erősen megtámogatott, hivatalos álláspontot képviselő változatról, az egyeztetésben résztvevők nem ismerhetik meg „hivatalból” a más megközelítéseket.
- (b3) Az üléseken általában nem alakulnak ki érdemi viták.
- (c1) A pilotok és a felmérések összefoglalói nem elérhetőek, nem ismerhetőek. Az is kétséges, hogy az említett szervezeteke, megkérdezettek elé került-e. Nem tudni, hogy mire alapozták a döntéseket.
- (c2) Hol vannak a független, de akár a kormányzattól függő kutatatóintézetek eredményei? A kérdés költői, hiszen Magyarországon nincsen oktatáskutató intézet.
- (d) Az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) 2023.09.27.,10.18., 11.15. és 2024.05.15-i ülésén tárgyalta. A nyilvános összefoglaló szerint itt tájékoztatások történtek.
- (e) A pedagógusok megkérdezése nem az ilyen jellegű értékelésre vonatkozott, csak arra, hogy szeretnék-e, ha a teljesítmény tükröződne a bérben.
Kérdés: „Figyelembe veszi-e a TÉR-eszköztár felvétele a jelenlegi pedagógiai gyakorlatot?”
Válasz: „Igen. Az értékelési rendszer 2 részből áll: személyre szabott szakmai követelmények (adott tanévre meghatározásra kerülő éves fejlesztési célok vagy teljesítménycélok) és azok évenkénti értékelése, valamint a munkavégzés meghatározott (mennyiségi és minőségi szempontokra egyaránt kiterjedő) értékelési szempontjai alapján történő értékelés. Az egyes szempontok értékelése során a vizsgált egyéni és intézményi tényezők relevanciája eltérő lehet az értékelt pedagógus esetében. Nem szükséges olyan adat, információforrás vizsgálata, amely egy adott pedagógus munkájában objektív okokból nem releváns. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagy felelőssége van a vezetőnek az értékelési folyamat során, hogy a rendelkezésre álló információkat és adatokat, vezetői tapasztalatokat objektíven, arányosan, támogató és fejlesztő hozzáállással vegye figyelembe.
Lehetőség van rá, hogy a személyes teljesítménycélok szakmai, nevelési/módszertani, valamint egyéb területeket öleljenek át. A teljesítménycélok magukban foglalhatnak az alapfeladatként elvégzett tevékenységekkel kapcsolatos, egyértelmű minőségi vagy egyéb mutatóhoz kapcsolódó elemeket is.”
Problémák:
- Ha a gyakorlatra általában vetítjük:
- A pedagógiai gyakorlat egy százezerarcú valami, egymással össze nem egyeztethető pedagógiai paradigmák, módszertani alapelvek stb. egyszerre vannak benne jelen. Egy értékelési rendszer ezeket mind egyszerre nem tudja figyelembe venni.
- A TÉR pedagógiai „karaktere” (paradigmája, elméleti megalapozottsága, alapelvei stb.) egy eklektikus, következetlen, pedagógiai szempontból se íze se bűze valami.
- Ha az egyes pedagógusok gyakorlatát nézzük:
- Fontos, hogy a leírt szándék szerint az egyes pedagógus gyakorlatát figyelembe véve értékelhet a vezető. Egyes munkakörök esetén viszont ez nehezen megtehető (pl. könyvtárostanár), mert a szempontok a tantárgyakat oktató pedagógusokra vannak kialakítva.
- A TÉR az amúgy is sokszorosan túlterhelt (ez lenne ugye az „alapfeladat”) pedagógusoktól további, erőn felüli többletfeladatokat vár el mindennemű garantált (mert attól, hogy megcsinálja még nem kerül automatikusan és ellenőrizhetően magasabb fizetési kategóriába) pénzügyi ellentételezés nélkül. A TÉR nem veszi figyelembe a gyakorlatot, nem veszi figyelembe, hogy a pedagógusok már nem bírnak többet.
Kérdés: „Vannak-e saját vagy határokon túli példák, amelyek ily módon (a) mérik a tanárok éves teljesítményét?”
Válasz: „Jellemzően a fejlett országok oktatási rendszereiben van visszajelzés, ellenőrzés és értékelés a tanárok oktató-nevelő munkájával, teljesítményével kapcsolatosan. A különböző országok egymástól eltérő kompetenciaalapú teljesítményértékelési és egyéb specifikus minőségfejlesztési rendszereket működtetnek. Sőt akár az EU, akár az OECD kifejezett ajánlásokkal rendelkezik a pedagógus munka eredményességének, hatékonyságának növeléséről. De mindennek komoly szakirodalma van, elegendő beírni egy web keresőbe a következő kifejezést: »how to evaluate teachers’ performance at school level«.” (b)
Problémák:
- (a) A kérdésre nem válaszol. Nem derül ki a válaszból, hogy a magyar rendszerhez melyiket/melyeket vették alapul.
- Nagyon egyoldalú a válasz.
- Igen, vannak olyan fejlett országok, amelyekben kiterjedt minőségfejlesztési (-irányítási, -biztosítási stb.) rendszerek működnek és ezek keretei között pedagógusértékelések is. Ezek egy részének kialakulására (az Egyesült államok a legjobb példa) jelentősen hatott a neoliberalizmus elterjedése és a nonprofit szférába való betörése. Kemény, kvantitatív alapokon álló, hatalmas apparátusokat igénylő elszámoltatási rendszerekről van szó, amelyekről tudni kell, hogy a progresszív pedagógiai elgondolások hívei élesen kritizálják őket.
- A fejlett országok egy másik csoportjában (Hollandia talán a legjobb példa) kockázatalapú szisztémák működnek, amelyek nem értékelnek „mindig mindent”, hanem néhány közvetlenül egyébként is ismerhető mutató alapján határozzák meg, hogy mely intézmények váltak veszélyeztetetté, és irányzottan ezekkel foglalkozik a rendszer. Ide sorolható Szingapúr, ahol nincs pedagógusértékelési rendszer, van viszont intézményértékelés, ami viszont önértékelés.
- És vannak fejlett országok (pl.: Finnország, Észtország), amelyekben egyáltalán nincsenek ilyen rendszerek.
- (b) Kis túlzással irodalma mindennek és mindennek az ellenkezőjének is van. Nemcsak a weben, hanem a szakirodalmi adatbázisokban is. A kérdés az, hogy a TÉR-nek melyek voltak a forrásai.
II.2. A TÉR szemlélete, hatása
Kérdés: „Hogyan kívánja kiküszöbölni a TÉR a tantestületeken belüli konfliktusokat?” (a)
Válasz: „Nem konfliktuskeltés a TÉR célja, feladata, hanem hogy a pedagógusok munkateljesítménye iskolafejlesztése, eredményei jobban láthatóvá válhassanak az igazgató előtt. De ha hatékonyan működtetik egy adott intézményen belül a teljesítményértékelést, akkor az egy személyzet -és szervezetfejlesztési eszközként sokkal inkább megszünteti a tantestületeken belüli konfliktusokat.” (b)
Problémák:
- (a) A TÉR nyilvánvalóan nem konfliktus kiküszöbölésre való, de arról van szó, hogy a TÉR működése során születhetnek új konfliktusok.
- (b1) A válasz elfogadható lenne, ha a TÉR egy „gáncsnélküli” értékelési folyamat lenne. De a TÉR nem „gáncsnélküli”, mert:
- A TÉR a pedagógusra, az egyénre összpontosít, miközben még az egyénileg elért eredményekkel kapcsolatban is nagyon erős a környezeti hatás, valójában nem az adott pedagógus tevékenységének színvonala értékeltetik, hanem egy jóval összetettebb és több szereplős tevékenységrendszeré.
- A pedagógus minőség egy rendkívül komplex konstruktum, nemhogy a mérése (akárcsak sorrendállítással) lehetetlen, de valójában kvantitatív értelmezését sem lehet adni.
- Bár mindig hangsúlyozzák, hogy az értékelésnek fejlesztő hatása van, de maga a szisztéma olyan, hogy csak kevéssé fog hozzájárulni a fejlődéshez. Sokkal erősebb lesz a minősítő jellege.
- Ez is egy külső értékelés – bárki bármit mond erről. A korszerű pedagógiai értékeléselméletekben mára már szinte teljes mértékben polgárjogot nyert, hogy az értékelésnek az adott személy tudása (felkészültsége stb.) adaptivitásáról kell szólni kifejezetten az adott személy számára. A pedagógusok megfelelően támogatott önértékelésének lenne tehát kiemelt szerepe, s nem ennek a minősítő, individuális, külső értékelésnek.
- (b2) Ezek a „filozófiai” problémák az alapvetőek a TÉR-rel, ezért nem érvényesülhet szervezetfejlesztő hatása, és ezért nem igaz az, hogy az éppen általa keltett feszültségeket képes lesz oldani.
Kérdés: „A mondatbank terjengőssége hogyan teszi lehetővé, hogy összemérhető legyen a pedagógusok adott tanéven belüli munkájának minősége?”
Válasz: „Ez egy téves megközelítés. (a) Egy adott pedagógus esetében például a személyre szabott, éves teljesítménycélok minden esetben egyéniek és eltérőek, az önmaga fejlődését tudja vizsgálni, értékelni és nem más teljesítményéhez kell mérni egy adott pedagógus munkáját. A pedagógusokat sem egymáshoz képest, egymáshoz viszonyítottan értékeli a vezető egy adott intézményben, hanem egyrészt az országosan egységes standardokhoz, másrészt az intézmény egyedi elvárásaihoz. A mondatbankok pontosan és részletezően fejtik ki az egyes szempontokhoz tartozó elvárásokat. (b)”
Problémák:
- (a) Nem jól látja a helyzetet. Tévedésnek minősíti azt, hogy a TÉR esetében a pedagógusok összeméréséről van szó. De igenis arról van szó. Az értékelés eredményének bérben megjelenő következményei vannak. A bérnövekedés egy adott évben korlátozott egy adott intézményben, tehát (egyszerűbben fogalmazva) adott nagyságú plusz bértömeget kell szétosztani. Amikor ezt csinálják majd az igazgatók, akkor fogják mégiscsak összemérni a pedagógusokat.
- (b) Természetesen semmifajta szöveges értékelés (példamondatok) nem alkalmas semmiféle „pénz szétosztásban” való felhasználásra, ebben egyébként ezeknek a mondatoknak nem a hosszúsága a lényeg.
II.3. Hatáskör
Kérdés: „Amennyiben az intézményvezető nem gyakorol munkáltatói jogokat, úgy miért kaphat és milyen mértékig kaphat szerepet a TÉR megítélése után a bérek megkülönböztetésében?”
Válasz: „A teljesítményértékelést követően az értékelő vezető teljesítményszintek szerint besorolja az értékelendő személyeket, és dönt az illetmény-eltérítésről. Az értékelés alapján kerülhet sor béreltérítésre, mely a tényleges munkáltató jogkör gyakorlójának feladata, illetve egyes esetekben a fejlesztési célok, eszközök megfogalmazására, amelyeket az értékelt személy és az értékelő vezető közösen határozhat meg. Amúgy a tankerületi intézmények kivételével, ami csak kisebb rész a köznevelési ágazatnak, az összes többi fenntartású intézményben igenis az igazgató gyakorolja a munkáltató jogokat.”
Problémák:
- Azt írja, hogy az igazgató valójában nem dönt, csak javaslatot tesz a fenntartónak. Ténylegesen ez persze döntés, de jure azonban tényleg nem. A rendszer jogszerűnek van kitalálva, a jogokba nem lehet belekötni.