A miniszter levelet írt – Beterjesztették a Parlament elé a státusztörvény-tervezetet

A miniszter levélben nyugtatja a pedagógusokat

Mit jelentenek a miniszter mondatai magyarul?

A Szülői Hang lefordította a miniszter által szétküldött levél legfontosabb mondatait Fideszről magyarra.

A CKP pedig ebben a cikkben lentebb tematikusan mutatja be az állítások igazságtartalmát.

A levél távol áll a valóságtól, a törvény súlyosbítja az oktatás problémáit

Részletesebb cáfolata a levél tartalmának

Bér

A jogszabály semmiféle garanciát nem jelent a béremelésre. Az ígéretek ezt az EU-s forrásokhoz kötik, arról soha nem volt szó, hogy ha nem jönnek források, akkor ezt a költségvetés terhére megoldanák. A jogszabályban szereplő bértábla gyakorlatilag senki számára nem jelent kötelező emelést – a teljesítményértékelés következtében akár még csökkenhet is egyesek fizetése. A gyakornokok 9 ezer forintos kötelező emelésén túl csak azok a mestertanárok és kutatótanárok számíthatnak biztosan több pénzre, akinek kicsi a gyakorlati idejük – ilyenek azonban kevesen vannak.

Azt, hogy semmiféle automatikus béremelés nem lesz a munkában töltött idő növekedésével, és igen szélesek lesznek a bérsávok, Pintér Sándorral ellenétben mi nem tekintjük pozitív változásnak. Különösen annak ismeretében nem, hogy a béreket olyan igazgatók és tankerületi vezetők határozzák meg, akiknek a kinevezésénél még véleményt sem nyilváníthatnak beosztottjaik, és a bérmegállapításhoz nem kell javaslatot kérni a nevelőtestületektől, munkaközösségektől. Ez azt jelenti, hogy tág teret kapnak az oktatáson kívül eső – hatalmi – szempontok, mint ahogyan erre már eddig is láttunk számos példát (például a lojalitás díjazása, a kritikai megnyilvánulás büntetése).

Teljesítményértékelés

Ha a pedagógusok 74 százaléka igényelte is a teljesítményhez kötött bérezést, ezt nem a jelenlegi tervezet ismeretében tették. Másrészt ez nem a pedagógusok 74%-a, hanem az online kérdőívet kitöltő 20-30% 74%-a. De ők is egyszerűen annyit mondtak, hogy szeretnék, ha a pluszmunkát díjaznák. Erre viszont a jelenlegi tervezet sem ad garanciát. Pintér Sándor állításával ellentétben a teljesítményértékeelésről nem volt valódi egyeztetés. Ugyan a bevezetés bejelentése után elküldték a koncepciót a pedagógusoknak „véleményezésre”, de mivel maga a koncepció a rossz, akkor is romlik a helyzet, ha egyes pontokon figyelembe is vették a kritikákat. Ráadásul azt, hogy mit vettek figyelembe, nem tudhatjuk, mert a törvényben úgy írják elő az értékelést, hogy az arról szóló szabályozás még nem került társadalmi egyeztetésre.. A teljesítményértékelési rendszer rontani fogja az oktatás színvonalát, mivel éppen a pedagógiai munka sajátosságait nem veszi figyelembe, és emellett plusz adminisztrációs terheket ró a pedagógusokra és igazgatókra. Erről itt írtunk bővebben.

Adminisztráció csökkentése

A kötelező minősítés megszűnése nem mindenkinél csökkenti a terheket: a magasabb fizetéssel járó Pedagógus II. kategóriába kerülés feltétele továbbra is a portfólióírás lesz. Azt pedig nem tudjuk üdvözölni, hogy a Kréta rendszert továbbfejlesztik annak érdekében, hogy a szülő és az iskola, a tanárok közötti kapcsolattartást is szolgálja. Cserébe ugyanis ezentúl speciális kivételektől eltekintve ennek használata kötelező lesz. Figyelembe véve, hogy a szülő-pedagógus-diák kommunikáció bizalmas, érzékeny információkat tartalmaz, és azt, hogy a Kréta rendszerében nem megoldott a hozzáférési jogosultságok beállítása, az is egy várható következmény, hogy e szereplők alapvető foontosságú kapcsolattartása ellehetetlenül.

Szabadság

Ugyan valóban emelkedik öt nappal, de továbbképzésre a szabadság terhére nyárra is kötelezheti az igazgató a tanárokat.

Pályáztatás

Az igazgatót ugyan továbbra is pályáztatni kell, a nevelőtestület, a szülők és a diákok nem kapták vissza a jogukat arra, hogy véleményezzék a pályázatot.

Munkaidő

Az, hogy a heti és napi munkaidő nem változik, csak a hetek, napok átlagára igaz. A jogszabály ugyanis az eddigiektől eltérően munkaidőkeretet állapít meg a tanítási félévre, illetve óvodákban három hónapra, amelyen belül a napi és a heti munkaidő felső határ nélkül kerül megállapításra. Így túlmunkadíj fizetése nélkül lesz kötelezhető bárki túlmunkára, amit például a tavaszi szünetben vagy az érettségi időszakban való kevesebb munkával lehet kompenzálni. Ez éppen ellentétes a Pintér Sándor által hivatkozott, a pedagógusok által kinyilvánított igénnyel: fizessék meg a többletmunkát.

Azt, hogy a munkaidő nem nőtt, egyébként sem tekinthetjük pozitívumnak, hiszen nem a változatlan terhelés, hanem annak a csökkentése a pedagógusok követelése: a 22-26 óra előírásának megszüntetését a pedagógusok régóta követelik. Szerencsére a levélben írtakkal ellentétben a törvény továbbra sem írja elő, hogy a kötött munkaidő 32 óráját kötelező az iskolában tölteni. Azonban most az igazgató mellett a tankerületi vezetőnek is joga lesz megkövetelni a kötött munkaidő iskolában töltését – sőt, még a szabad szabadfelhasználású rész intézményben való eltöltésidő előírása az igazgató jogköre marad.)

NOKS

Az, hogy a NOKS dolgozók is kaphatnak pedagógusigazolványt, szép dolog, de a törvényben szó sem esik a messze alulfizetett NOKS dolgozók fizetésemeléséről.

Vendégtanár, óraadó

Eddig is lehetséges volt az, hogy egy tanár több intézményben tanítson. Az azonban, hogy a tanárok között a most megengedettnél magasabb lehet a nem állandó alkalmazottak aránya, egyértelműen rontja az oktatás minőségét, és nagy terhet ró az állandó alkalmazottakra. (A levélben említettel ellentétben az állami iskolákban az óraadók, vendégtanárok aránya  még50 % feletti is lehet.)

Tanítási év meghosszabbítása, tanulók átirányítása

A módosított javaslat már nem utal arra, hogy ezek a lehetőségek a munkabeszüntetés miatt kerülnek bevezetésre: az új szöveg szerint a meghosszabbítás és az átirányítás bármely olyan esetben lehetséges, amikor a tanítás nem tudott megvalósulni. A „bármely eset”-be természetesen a munkabeszüntetések is beleszámítanak. Kérdés, hogy egy kezelhetetlen mértékű tanárhiány esetét is így kívánja-e az oktatásirányítás megoldani. A veszélyhelyzet miatt – amire a levél hivatkozik – ­nem kellene a törvényt módosítani, hiszen az ilyen eseteket egyedi jogi megoldásokkal szokás kezelni.

Munkavállalók és eszközeik ellenőrzése

Az ellenőrzés szabályozása valóban megegyezik a Munka törvénykönyvében lefektetett általános szabályozással. Azonban a tanárok munkavégzésének technikai eszközökkel (például kamerákkal) való megfigyelése és számítástechnikai eszközeinek ellenőrzése nemcsak a munkavégzésükre, illetve a gép megfelelő használatára vonatkozóan ad információkat, hanem betekintési lehetőséget jelent olyan titoktartási kötelezettséggel terhelt információkba is, amely a gyermekek és a szüleik magánéletét, személyiségi jogait érinti. Ez a pedagógushivatás és munka egy nyilvánvaló sajátossága, ha valamit, ezt feltétlenül figyelembe kell venni egy kifejezetten a pedagógusokra írt törvény esetében.

Nevelőtestület jogai

Messzemenően nem igaz, hogy a nevelőtestületek feladatait tekintve visszaállna a 2011 előtti, vagy akár maradna a jelenlegi helyzet. A nevelőtestületeknek még a jelenlegi szabályozás szerint is döntési joga van az alapvető dokumentumok létrehozásánál. A nevelőtestület által létrehozott pedagógiai programot ugyan az igazgató a mostani szabályozás szerint „megvétózhatja”, de 2011 előtt még erre sem volt lehetősége. A javaslat viszont csak annyit mond, hogy a pedagógiai progam, az SZMSZ, a házirend és az éves munkaterv megalkotása a nevelőtestület bevonásávalal történne. A bevonás nem jogi fogalom – gyakorlatilag, mint ahogy a törvénytervezet indoklásában is szerepel, a véleménykérés kötelezettségét jelenti, nem pedig a döntési jogot. Emellett korábban a nevelőtestületnek véleményezési joga volt az igazgatói pályázatoknál is. Ezt a jogot a törvény nem adja vissza.

Intézmények jogfosztása

A levél nem szól arról, hogy a nevelőtestülettől elvett jogokkal az igazgató sem élhet teljeskörűen: minden dokumentumot jóvá kell hagynia a fenntartónak, vagyis állami iskolák esetén a tankerületnek. Még a munkavégzésre való utasítás jogát is elvonhatja az igazgatótól a tankerület, és meghatározhatja, mikor kell a pedagógusoknak az intézményben végezni a munkájukat.