Egy nappal azután, hogy a sajtó is hírt adott az elmaradt miniszteriális válaszról és ombudsmannak írt panaszunkról, szokatlanul udvarias hangvételű email érkezett az EMMI-től. A levél – az általunk vitatott állítások ismétlése mellett – tartalmaz egy lényeges, új információt: nem biztos, hogy az új NAT alapján indul a tanítás 2019-ben!
Balog miniszter urat (ahogyan arról korábban beszámoltunk) arról kérdeztük, érvényes-e még a NAT 2019-es indulásáról tett, többször is magabiztosan megerősített, korábbi nyilatkozat, s ha igen, hogyan tudja-e a minisztérium ezt az időpontot tartani.
Palkovics László válaszában ezt írja:
Az új tartalmi szabályozók bevezetésének időpontja még nem került kihirdetésre, a társadalmi és szakmai megalapozottság és elfogadottság fontosabb szempont az új szabályozók bevezetésének meghatározásakor.
A szakmai és társadalmi elfogadottság fontosságának felismerése nagy előrelépés lenne, amennyiben a Minisztérium elkötelezettségét valóban komolyan lehetne venni. Ellentmondani látszik ennek a szép, új, de inkább csak verbális gesztusnak, hogy a „rögvest” – ezek szerint lehet, hogy csak 3 év múlva – bevezetendő új alaptantervre hivatkozva semmibe veszi az EMMI a diákok elviselhetetlen terhelés elleni tiltakozását, okafogyottnak nevezvén a követelésüket.
2018. márciusában járunk – a parlamenti választásokig már csak egy hónap van hátra -, és a szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019. szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe.
A válaszlevél nagyobbik része azzal foglalkozik , hogy milyen, általunk is elfogadott elveknek fog istenbizony megfelelni az új NAT, és mekkora erőfeszítéseket tettek az illetékesek a készülő alaptanterv szakmai és társadalmi egyeztetése érdekében. Micsoda véletlen balszerencse, hogy a hozzánk tartozó szervezetek egyikét sem vonták be ezekbe, és a tagszervezeteink szakmai javaslatára sosem érkezett érdemi válasz. Azt ugyanis nem tekinthetjük szakmai és társadalmi egyeztetésnek, ha egy konferencián előad valaki, netalántán még workshopokra is be lehet ülni, de utána nincs semmiféle nyilvánosság elé tett összefoglaló, nem bocsájtanak vitára alternatív elképzeléseket – sőt egyáltalán nem is érkezik semmiféle visszajelzés a javaslatok sorsáról.
Kétségtelen, amióta megszűnt az Köznevelési Kerekasztal, kicsit változott a nekünk küldött válaszok sémája. Most már nem mondhatják, hogy ha bele akarunk szólni a döntésekbe, lépjünk be a Kerekasztalba. Annak „jogutódjában”, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalban ugyanis szakmai szervezetek egyáltalán nem vehetnek részt. Jelenleg egyetlen olyan döntés-előkészítő fórum létezik, ahol jelen lehetnek a szakmai szervezetek szereplői, és ez az Országos Köznevelési Tanács (OKNT). Az OKNT-t viszont nem bojkottáltuk, annak választásában szervezeteink aktívan részt vettek, egy jelöltünket a testület póttagjává választották.
Arról az OKNT-ről beszélünk, amelynek egyik legfontosabb feladata éppen a NAT kidolgozásának figyelemmel kísérése lenne, és amelynek egyetértési joga van a NAT felülvizsgálatakor.
A NAT-tal kapcsolatos anyagainkat – benne a koncepció kritikáját és a megvitatásra ajánlott AlterNATivát – honlapunkon megtalálhatja.
Balog Zoltánnak küldött kérdéseinket itt, az államtitkárság válaszát itt olvashatja.