Home Kiemelt témákTankönyv Utójáték a tankönyvrendeléshez

Utójáték a tankönyvrendeléshez

2017-05-10

A tankönyvrendelés leadása, a rendelési felület lezárása után sok iskolát a rendelés módosítására,  a nem állami tankönyvek rendelésének államiakkal való lecserélésre szólított fel a tankerület. Cikkünkben az idei tankönyvrendelést más anomáliáival is foglalkozunk.

A  TANOSZ állásfoglalása a Közép-Budai Tankerületi Központ tankönyves akciójáról itt olvasható.

Mi a helyzet most, és mit lehet tenni?

A törvény megengedi a tankönyvjegyzéken szereplő bármelyik tankönyv megrendelését, de a tankönyvrendelet – amelynek legújabb módosítása a rendelési időszak megkezdése után 10 nappal jelent meg! – továbbra is lehetővé teszi a fenntartónak a rendelés felülbírálatát. Az iskolák idén előre nem kaptak olyan fenntartói utasítást, hogy nem rendelhetnek nem állami tankönyvet, sőt, a KELLO tájékoztatása kifejezetten kimondja, hogy a tankönyvjegyzéken szereplő minden könyv megrendelhető, ennek ellenére utólag sok iskolát most bizonyos évfolyamok kivételével  a nem állami könyvekre leadott rendelések módosítására utasítanak.

Már a tavalyi évben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a tankönyvrendeléssel kapcsolatos jogszabályok ellentmondásosak. Változás azóta sem történt. Egy hozzánk eljuttatott levél szerint maguk a tankerületek is bizonytalanok, a központ értelmezését kérik az ellentmondó jogszabályok közötti kiigazodáshoz. Az iskolákat erről értesítő levél dátuma az egyik tankerületben május 1-je, a munka ünnepe volt!

Több napi bizonytalanság után az iskolákat a tankerületek arról tájékoztatták, hogy módosítaniuk kell rendelésüket (annak ellenére, hogy a jogszabályok,  illetve a KELLO rendelési felülete ezt április 30. után csak korlátozott mértékben és csak  meghatározott időintervallumban teszik lehetővé), és az utasítás alapján a rendelés módosítására most egyetlen nap, május  15-e áll majd a rendelkezésükre – aztán ezt a dátumot is megváltoztatták május 9-ére.

Szeretnénk felhívni az érintett tanárok és szülők figyelmét arra, hogy a fenntartó csak azt tilthatja meg (és azt sem a rendelés lezárása után), hogy valamilyen tankönyvet a KELLO-tól megrendeljen az iskola.

Álláspontunk szerint ezt csak akkor tehetik meg, ha az iskola átlépte a költségvetésben meghatározott állami normatíva keretösszegét, illetve ha a könyv nem szerepel az érvényes tankönyvjegyzéken – de az ellentmondó jogszabályok miatt a tankerületek ezt sokszor úgy értelmezik, hogy a jegyzéken szereplő, de kerettantervi engedéllyel nem rendelkező, vagy akár a nekik nem tetsző könyvek megrendelését is megtilthatják.

Ha nem sikerül a tankerületeket rábírni a jogszabályok betartására, a szülők akkor is megrendelhetik a könyveket a kiadóktól, és a tanárok használhatják azokat – amennyiben ez nem ellentétes az iskola pedagógiai programjával. Azoknak, akiknek a könyvek kifizetése gondot okoz, kifizetheti a könyveket a többi szülő.

Azokat a könyveket, amelyeket a tanár nem tud, nem akar használni, nem kötelező megrendelni sem!

A 2017-es tankövrendelés szabályairól és  lehetőségeiről itt olvashatnak bővebben.

Arról pedig, hogy a szülők egyértelműen jobbnak tartják a most letiltott könyveket az állami kiadásúaknál, és a szabad tankönyvválasztást preferálják, itt olvashatnak.

 

Az idei tankönyvrendelést sok más felháborító mozzanat is kísérte.

A tankönyvfelelősök például úgy látták/látják el a munkájukat, hogy a mai napig nem kötöttek velük szerződést. Így nem lehet pontosan tudni, mik a kötelezettségeik, feladataik és ezért milyen díjazás – az új jogszabályi megfogalmazás szerint: ellentételezés – jár nekik.  Igazából nincs is szabályozva, milyen jogviszony alapján kaphatnak díjazást – amire a fedezetet a megrendelt tankönyvek árából adott engedmény jelenti majd. Az engedmény mértékét azonban nem határozza meg a jogszabály, tehát az elméletileg akár 0 is lehet!

A nem állami iskolák semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, hogy évfolyamonként milyen keretösszeg áll rendelkezésükre a tankönyvvásárlásra.Így a költségvetési törvényből kellett kiindulniuk, amely nem tartalmazza az első-második évfolyam új tankönyveinek fedezetét. Annak ellenére, hogy az állami iskolák megkapták a megemelt normatívát, és tájékoztatták is őket erről, és annak ellenére, hogy előterjesztés szinten már látszik a nem állami iskolák esetén is ennek a fedezete.

A tankönyvrendelet módosítása szerint a diákoktól év végén vissza kell kérni az összes számukra ingyenesen biztosított tankönyvet (a munkafüzetek és az 1.-2 osztályos tankönyvek kivételével) – akkor is, ha a normatívába belefér új tankönyvek vásárlása, és akkor is, ha nem tartós tankönyvről lévén szó, ezeket nem tudjákaz új évfolyamokon kiosztani.

.

Választ várunk arra:

Hogyan lehetséges, hogy a rendelést szabályozó rendelet módosítása csak a rendelési időszak közepén jelent meg? Hogy engedheti meg magának a tanügyigazgatás, hogy a tankönyvrendelésre a rendelhető könyvek , illetve a rendelés szabályainak a megismerésétől kezdve összesen hét tanítási napot biztosítson az iskoláknak, amelybe a szülők tájékoztatása és a szülői jóváhagyás is bele kell férjen? Felelősségre vonnak valakit a rendelet késéséért?

Miért csak a tankönyvrendelés lezárása után jelezték egyes tankerületek, hogy konkrétan milyen szempontok szerint fogják megadni az engedélyt a rendelésre? Hogyan lehett szükség a rendelések utólagos felülvizsgálatára szinte az összes érintett iskolában? Miért avatkoztak be sok helyen a rendelési folyamatba szóbeli utasításokkal, amelyek a Klébesberg Központ tájékoztatójához képest korlátozták a megrendelhető könyveket?
 
Ki a felelős azért, hogy volt olyan tankerület, ahonnan csak a rendelés lezárása után fordultak a központhoz jogértelmezésért? Nem tudták a folyamat elején még, hogy mi alapján kell dönéseket hozniuk? Felelnie kell-e valakinek, hogy ezzel bizonytalanságot gerjeszett az iskolákban?
 
Egyértelműek-e a tankönyvválasztás szabályozására irányuló jogszabályok, vagy igazuk van azoknak, akik ezen a területen ellentmondásokat látnak?
 
Kinek jó az, ha akkor sem használhatók a tanárok és a szülők által preferált tankönyvek, ha  megfelelnek a jogszabályoknak?

Az államra nem vonatkoznak azok a szabályok, amelyek tiltják a „feketemunkát”, a szerződés nélküli munkavégzést? A KELLO érdekei felülírhatják a munkajogot?

Mikor lesz végre vége az évek óta tartó tankönyrendelési és ellátási válságok sorozatának?