Sérti a diákok, különösen a szakgimnazisták jogait, egyenlőtlen feltételeket teremt az érettségi követelmények gyors változtatása, amelyre a tanulók nem készülhetnek fel időben.
- A májusi érettségin a szakgimnazistáknak olyan új szakmai érettségi tárgyból kell érettségizniük, amelynek követelményeit egy négy hónappal korábban, december 28-án megjelent rendelet szabályozza;
- az idegennyelvi érettségi szintjét és követelményrendszerét úgy változtatták meg, hogy nem biztosították a megváltozott követelményekre való felkészülés feltételeit;
- a szakgimnáziumokban megszüntették az ötödik érettségi tárgy szabadon választhatóságát, mindenkinek kötelező az újonnan bevezetett szakmai tárgyból érettségizni;
- a kötelező szakmai tárgy esetén szabályozatlan, ill. nehezen értelmezhető a tanulási nehézséggel küzdők számára megítélt könnyítések igénybevételének lehetősége.
Az érintett diákok, a szülők, a tanárok, a CKP sokféle lépést tett ez ügyben, de a döntéshozók eddig egyáltalán nem reagáltak.
MI TÖRTÉNT EDDIG?
- Szakgimnazisták január 15-én nyílt levelet küldtek az EMMI és az NGM illetékeseinek
- A levelet csaknem háromezren aláírták, köztük több mint 800 idén érettségiző diák, iskolájuk és problémáik megjelölésével
- A CKP az ombudsmanhoz fordult
- A szülők nyílt levélben támogatják a diákok követelését
- Az Osztályfőnökök Egyesülete honlapján Sulyok Blanka a tanárokat szólítja meg
- A megszólítottak közül csak az oktatási jogok biztosának irodája válaszolt – hibásan, összekeverve egy régebbi beadvánnyal. A diákok újból beadták a panaszt, de személyes találkozóra csak február 13-ára kaptak időpontot
- Újságírói kérdésre az oktatási államtitkárság jogtalannak ítélte a panaszt; az államtitkárság állítását egy blogbejegyzés cáfolja
- Az ombudsman pozitívan bírált el két korábbi hasonló beadványt a kétnyelvű érettségivel, illetve a továbbtanulás magasabb nyelvi szinthez kötésével kapcsolatban,és jelezte a szakgimnáziumi változtatások alapjogsértő voltát is
- Az FDP elküldte levelet az új szakképzési helyettes államtitkárnak, Pölöskei Gábornénak is
- A címzettek nevében Palkovics László válaszolt. Nem ismerte el sem a jogsértést, sem a panasz jogosságát, és semmilyen intézkedést nem tart szükségesnek
- A CKP szakértője válaszában cáfolta Palkovics László állításait
- A diákok február 9-én a sajtó nyilvánossága előtt adták át az aláírásokat Palkovics Lászlónak
- Az oktatási ombudsman február 13-án fogadta a diákokat, az FDP, a CKP, a Tanítanék képviselőit, érintett szűlőt, iskolaigazgatót; jogosnak mondta a panaszt, és azt ígérte, támogatólag továbbítja a kéréseket Palkovics Lászlónak
- Az aláírók és a panasz beadói eljuttatták pontosított javaslataikat Balog Zoltánnak, személyes találkozót kérve
- A TASZ és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is az ombudsmanhoz fordult, kiegészítve és támogatva a CKP beadványát
- A köznevelési államtitkárság február 24-én a javaslatokat elutasító levelében jelezte, hogy nem tartja szükségesnek a személyes találkozást, mivel az érettségivel nincs semmi probléma, minden szabályosan történt
- A CKP, a Független Diákparlament és a Szülői Összefogás válaszlevelében eredménytelennek és befejezettnek nyilvánítja az EMMI-vel való diskurzust
- Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért felelős helyettes államtitkára válaszolt a Független Diákparlamentnek, megismételve az eddigi érveket, és segítséget ígérve a tanárok felkészítéséhez
- Megfogalmaztuk a még megtehető kármentő intézkedéseket, és azt, hogy mit kellene tenni a következő években érettségiző diákok érdekében; a követeléseket március 15-én elfogadták azon a Tanítanék által összehívott megbeszélésen, amelyre a petíció támogatói kaptak meghívást; a követeléseket eljuttattuk Pölöskeinéhez és Aáry-Tamás Lajoshoz
- A megbeszélésen állásfoglaláskérést fogalmaztunk meg az OH-nak az SNI/BTM tanulók kedvezményeinek értelmezésével kapcsolatban
- Március 30-án a Tanítanék polgári engedetlenségi akciót szervezett az EMMI-hez, ahol levelet adtak át Balog Zoltánnak.
- Megérkezett az Oktatási Hivatal állásfoglalása az SNI/BTM kedvezményekről.
- Megérkezett a válasz március 30-i levelünkre. Javaslatainkat elutasítják, de megadják a felvételi pontszám számításának és az SNI/BTM felmentéseknek a kért értelmezését.
- A Tanítanék lehetőséget nyújt a szakmai érettségin tapasztalt problémák jelzésére.
Mg kell állapítanunk, hogy a nyilvánvaló jogsértések és a felkészülést lehetetlenné tevő sok-sok körülmény ellenére nem sikerült változtatásokat elérnünk. Az egyetlen eredmény az SNI/BTM tanulókkal kapcsolatos, megengedő állásfoglalás.
Részletek az alábbiakban:
Szakgimnazisták nyílt levele az oktatási döntéshozókhoz
Érettségi előtt álló szakgimnazista diákok levélben fordultak a döntéshozókhoz: azt kérik, hogy tegyék lehetővé, hogy szabadon megválaszthassák ötödik érettségi tárgyukat, és hogy idén lehessen még a régi követelmények szerint vizsgázni idegen nyelvből. A levél itt olvasható és támogatható.
Fontos, sokak életét meghatározó kérdésről van szó! A diákoknak az az utolsó reményük, hogy ha sokan támogatják őket aláírásukkal, talán enyhítenek a méltánytalan feltételeken. Kérünk mindenkit, írja alá, terjessze a nyílt levelet!
Jobban megértjük, mi a gond, ha elolvassuk a diákok levelét támogatók kommentjeit
A fontosabb kommentek itt olvashatók.
Az alapvető jogok biztosához fordult a Civil Közoktatási Platform Ügyvivő Testülete az érettségi változtatások miatt
Kérjük annak megállapítását, hogy alapjogokat sért, hogy az új, már a május-júniusi érettségin kötelező szakgimnáziumi érettségi tárgy követelményei december 28-án jelentek meg, a nyelvi érettségi szintjét és követelményrendszerét is előkészítés nélkül változtatták meg, és hogy nem tisztázott, megkaphatják-e tanulási nehézséggel küzdők az érettségin az őket megillető könnyítéseket
A beadvány és annak összefoglalója elolvasható a honlapon
A Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért nyílt levéllel fordult a döntéshozókhoz a diákok jogos követeléseinek támogatásaként
Így úgy döntöttem, Önökhöz, mint az illetékes döntéshozókhoz fordulok kérdéseimmel, mert erre egyszerűen én nem találok ésszerű magyarázatot.(Tovább…)
Az oktatási államtitkárság szerint nem érte váratlanul a változás a diákokat
A Magyar Hírlap Online-nak a nyílt levél jogosságára vonatkozó kérdésére az EMMI oktatási államtikársága azt válaszolta: nem érte váratlanul a változás a diákokat, mivel már az iskolába való jelentkezésük előtt tudhatták, hogy a 2016/2017-es tanév május–júniusi vizsgaidőszakától a szakgimnáziumokban a kötelezően választandó vizsgatárgyak helyébe a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy kötelező ötödik érettségi vizsgaként kerül.
Juhász Ágnes De most tényleg… című blogbejegyzésében reagált a válaszra és a cikkre.
Igen, legyen! Legyen szabadon választható az ötödik érettségi tantárgy!
Sulyok Blanka felhívása az Osztályfőnökök Egyesülete honlapján.
"Életem első osztályát, 2012 szeptemberében vállaltam el – harminchat 9. osztályos, szakközépiskolás fiú, köztük többen „problémásak”: nehezen kezelhetőek, tanulási nehézséggel küzdőek, iskola mellett anyagi okokból műszakot vállalók.
Az igazgatóm arra kért, érettségizzenek le minél nagyobb számban. Kapjanak esélyt. Ezzel a kéréssel könnyű volt azonosulnom – ugyan mi más értelme lenne a munkánknak, ha nem ez?"
Hiába a 3000 aláírás, az EMMI nem segít a szakgimnazistáknak
A nyílt levélre a címzettek nevében Palkovics László válaszolt. Állításait a CKP szakértője cáfolta.
Összefoglalónkat lásd itt.
Személyes meghallgatás az oktatási ombudsmannál
Összefoglalónkat lásd itt.
Pozitív ombudsmani állásfoglalások hasonló ügyekben
1. Kéttannyelvű érettségi
A CKP 12 pontjából az első az érettségi változtatások visszavonását követelte. A pont részletes kifejtésében kitért a kétnyelvű érettségi lehetőségét érintő változtatásra, amellyel kapcsolatban az érintettek és a TASZ beadvánnyal fordult az alapjogi biztoshoz.
Az ombudsman megállapította az alapjogsértést, és felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy „a tárca jogalkotással összefüggő szakmai tevékenysége és az előzetes tervezés során a jövőben hangsúlyosabban legyen figyelemmel a garanciális elvek, így a kellő felkészülési idő biztosítására, valamint a felmenő rendszer követelményének érvényesítésére„
2. A középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötött felsőoktatási felvételi
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét. Székely László ombudsman javasolta az emberi erőforrások miniszterének a jelenlegi iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúrájának erőteljesebb fejlesztését és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében is tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.