Home HírekHírek Téves állítás, csúsztatások és cáfolat a szakképzés népszerűségének növekedéséről

Téves állítás, csúsztatások és cáfolat a szakképzés népszerűségének növekedéséről

2019-09-02

Mint arról a média hírt adott, a Szakképzési tanévnyitón Palkovics László büszkén jelentette ki, hogy 10 év óta idén először többen kezdik meg középiskolai tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint gimnáziumban. Ha azonban megnézzük a statisztikákat, megállapíthatjuk, hogy a számok ezt az állítást nem támasztják alá: legfeljebb azt állíthatjuk, hogy a szakgimnázium előnye idén először nem csökkent. Ráadásul több adat is azt mutatja, hogy ez a változás sem a szakképzés népszerűségének növekedéséből ered.

Az Oktatási Hivatal minden évben részletes statisztikát közöl a középfokú felvételi eljárásról. Ebből látható, hogy a statisztikában látható tíz évben a középfokú tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon kezdők között  mindig többen voltak az érettségit adó szakképzésben (mai nevén szakgimnáziumban) tanulók, mint a gimnazisták. A különbség 10 év óta folyamatosan nőtt: miközben a gimnáziumban kezdők aránya nőttön nőtt, a szakgimnazistáké csökkent. Ez a tendencia az idei évben megfordult, mivel többen kezdenek szakgimnáziumban, mit tavaly – de nem a gimnázium, hanem a 3 éves szakképzés rovására.

Az pedig főleg nem igaz, amit több médium hangzatos címként adott tudósításának, hogy tudniillik többen jelentkeztek volna szakgimnáziumba, mint gimnáziumba: a gimnáziumba első helyen jelentkezők aránya továbbra is nőtt. A növekedés 10 év alatt 8 százalékpontos volt (32-ről 40 %-ra), így a tavalyi 0,7 százalékpontos növekedés átlagosnak mondható. Újdonság viszont, hogy a szakgimnáziumba jelentkező aránya is nőtt fél százalékponttal.

Ez úgy lehetséges, hogy jelentősen (21,6-ról 20,4 %-ra) lecsökkent a hároméves szakképzésbe (mai nevén szakközépiskolába) jelentkezők aránya. Az ebbe az iskolatípusba jelentkezőkhöz képest 5%-os csökkenés körülbelül egyenlő arányban oszlott el két érettségit adó iskolatípus között (bár valamivel több növekedés jutott a gimnáziumra). Nem nőtt tehát a szakképzés népszerűsége, viszont folytatódott a középiskolai expanzió, változatlanul – örvendetesen – nő az érettségi népszerűsége.

Mi lehet az oka a jelentkezők és a felvettek aránya közötti eltérésnek? A legkézenfekvőbb feltételezés az lenne, hogy csökkent a gimnáziumi helyek száma – ez azonban elhanyagolható mértékű, ráadásul a szakgimnáziumi helyekben is van egy kis csökkenés. A feltételezhető ok, hogy a jelentkezők számában megjelenő növekedést a gimnáziumok nem tudták követni, hiszen már eddig is kihasználták kapacitásuk maximumát. Bár az összes meghirdetett gimnáziumi hely nem került betöltésre, feltételezhető, hogy ennek az az oka, hogy akiket nem vettek fel a kívánt gimnáziumba, a gyengébb, drágább, valamilyen specialitásuk – például nemzetiségi, vallási jellegük, tanulói összetételük –  miatt nem népszerű vagy a jelentkezőtől távol eső gimnázium helyett inkább jobb szakgimnáziumban tanultak tovább.. Ezt támasztja alá az is, hogy a gimnáziumban szeptemberben kezdők száma nagyjából megegyezik az „első körben” felvettekkel, míg a szakgimnazisták száma a „pótlólagos” felvételi eljárás hatására kb. ezerrel emelkedett.

A legnagyobb csúsztatást azonban az jelenti, hogy a kijelentés nem veszi figyelembe, hogy a gimnazisták kb. egyötöde nem 9. osztályban lép be a középiskolába, mivel nem 4 vagy 5 osztályos, hanem 6 vagy 8 osztályos gimnáziumban folytatja tanulmányait. Így a 9. osztályos gimnazisták száma kb. 20 %-kal nagyobb, mint ahányan részt vettek a felvételi eljárásban: 29 ezer helyett kb. 36 ezer. Így a 9.-es középiskolások között nemhogy 8,5 %-kal több, hanem kb. 15 %-kal kevesebb a szakgimnazista, mint a gimnazista.

Összeállította: Juhász Ágnes