Home HírekSajtófigyelő SAJTÓFIGYELŐ – 2017.09.24.

SAJTÓFIGYELŐ – 2017.09.24.

2017-09-24

A tanév heves vitákkal indult, egyre erősödik a civil hang. A Civil Közoktatási Platform az új NAT ügyében emelt szót, és az oktatás megújítását célzó, azonnal megvalósítható intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagot tett az oktatásirányítók asztalára. A Tanítanék Mozgalom egyre látványosabban hiányolja az oktatás jövőjéről szóló társadalmi vitát, és elégedetlenkednek a diákok is. A titokban készülő új NAT körül érzékelhető anomáliák, a diákok magas óraszáma, a növekvő pedagógus és gyógypedagógushiány (és több egyéb gond) mellett az ombudsman által elmarasztalt gyermekvédelem ügye is borzolja a kedélyeket.

Tartalom

  1. Oktatáspolitika
  2. NAT
  3. Civil Közoktatási Platform
  4. Tanítanék
  5. Kritikus megnyilvánulások
  6. Pedagógus- és gyógypedagógushiány
  7. Tankönyvek
  8. Nyelvoktatás
  9. Szakképzés
  10. Felsőoktatás
  11. Diákok
  12. Gyermek- és ifjúságvédelem
  13. Szülők
  14. Pedagógia, pszichológia
  15. Ukrajna

 

 

1. Oktatáspolitika

Palkovics László: Nagy ugrást várok az oktatás minőségében (09.12.)

A pedagógus-életpályamodell egyik tapasztalata az, hogy növekedett a tanári pálya attraktivitása – mondta a lapunknak adott interjúban Palkovics László. Az oktatási államtitkár arról is beszélt, hogy a két fő cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése és a mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás feltételeinek megteremtése. Az előbbit támogatja a nemrég indult Koala program, amelynek részeként 1500 iskola pedagógusainak adnak új módszertani eszköztárat a tanulási hátrányok leküzdésére.
(Forrás: Magyar Idők)

Palkovics László: Az oktatásban minden rendben, de még ennél is jobb lesz (0912.)

Az államtitkár úgy gondolja, hogy „kiváló nyelvtanáraink vannak” és „temérdek jó nyelvtankönyv közül lehet választani”. A jövővel kapcsolatban pedig még optimistább. A Magyar Idők kérdésére, hogy mit vár a jövőtől, azt válaszolta, hogy „csökken a végzettség nélküli iskolaelhagyás, javulnak a PISA-teszt, illetve a kompetenciamérés eredményei, több és versenyképesebb tudással rendelkeznek majd azok, akiket felvesznek az egyetemre.”
(Forrás: 444.hu)

Vitathatatlanul jó irányban az oktatás: jöhet a mindennapos éneklés (09.15.)

egalábbis erre enged következtetni a hétfői „Konferencia a mindennapos éneklésről” című esemény. A köznevelés – nyilván – legégetőbb problémájáról Balog Zoltán emberminiszter és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár is beszél majd. Balog miniszter egyébként két éve munkacsoportot hozott létre, hogy tegyen javaslatot az iskolai énektanítás megújítására, az iskolai éneklés megerősítésére a kodályi hagyományok értelmében.
(Forrás: hvg.hu)

Forró téma volt az iskolakezdés a parlamentben (09.18.)

Az iskolakezdés költségei és a tanári életpálya volt talán a leggyakoribb téma az ellenzéki interpellációkban és azonnali kérdésekben a parlament idei első, hétfői ülésén. Főleg a tanárhiány és a pályakezdő pedagógusok alacsony bére adott okot ellenzéki kritikákra, a kormány képviselői az elmúlt évek béremeléseivel érveltek, Lázár János (Fidesz) szerint ötvenszázalékos átlagos béremelést sikerült elérni. Vissza azt kapták az ellenzéktől, hogy az OECD-országok átlagának még mindig csak felét keresik a magyar pedagógusok, és a béremelés Kiss László (MSZP) szerint csak arra volt elég, hogy utolsó helyett utolsó előtti helyre tornázza fel magát e téren Magyarország.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Hiller István: Palkovics László az egyetlen, aki fékezi a kormányt (09.19.)

„Az egész magyar kormányban te vagy igazából a fék, mert minden más féket kiirtottak” –talán meglepő, de az alábbi szavakat Hiller István egykori szocialista oktatási miniszter címezte Palkovics László jelenlegi oktatási államtitkárnak egy keddi konferencián. Már önmagában az, hogy a két politikus szakpolitikai vitát folytatott a Republikon Intézet által szervezett eseményen, kuriózumnak tekinthető, hiszen a kormánypárt politikusaira nem jellemző, hogy bármikor is hajlandók lennének ellenzéki érvekkel érdemben foglalkozni. Így mindenképpen pozitívum, hogy Palkovics vállalta a részvételt. Kiderült az is, a két politikus szokott egymással beszélni, igaz, Hiller hozzátette, nem tudja, „jót tesz-e az államtitkárral”, hogy ezt elmondja.  
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

2. NAT

Az új Nemzeti Alaptanterv a pedagógus szakma bevonásával, a tervezett ütemben készül (09.05.)

Az EMMI sajnálattal látja, hogy álhírekre építve hangulatkeltésre próbálják meg ismét felhasználni az oktatást. Az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése a törvényben meghatározott rend, szakmai eljárások és egyeztetések szerint történik, a szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával. Jelenleg a NAT koncepciótervezetének kidolgozása zajlik és folyamatosak a szakmai egyeztetések.
(Forrás: kormany.hu)

Keményen visszavágott a minisztériumnak a Történelemtanárok Egylete (09.07.)
A Történelemtanárok Egyletével (és számos más, évtizedek óta működő pedagógus szakmai szervezettel) a minisztérium semmilyen módon nem egyeztetett a Nemzeti alaptanterv koncepciójáról – reagált a szervezet arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, az új alaptantervről folyamatos az egyeztetés magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel.
(Forrás: Eduline)

"Szó sincs nyilvánosságról" – újra kérdőre vonta a minisztériumot a CKP(09.07.)
„Semmiféle rend, semmiféle szakmai eljárás nem valósul meg, és szó sincs sem szakmai, sem társadalmi nyilvánosságról” – így reagált a Civil Közoktatási Platform arra a minisztériumi közleményre, mely szerint az új Nemzeti alaptanterv előkészítése a szakmai nyilvánosság teljes bevonásával történik.
(Forrás: Eduline)

Magyarul Balóval – Csépe Valéria (videó) (09.15.)

Készül az ötödik nemzeti alaptanterv. A szakma egy része titkolózást emleget és azt, hogy ismeretlenek készítik az új tervet, ennek hatására a minisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a munka nem titokban folyik, folyamatosan egyeztetnek a szakmával és a bevezetés nem csúszik, tartják magukat a módosított, jelenleg éppen 2019 szeptemberi dátumhoz.
(Forrás: rtl.hu)

Nemzeti Alaptanterv – Ki mit tud? (09.19.)

Bizonyosan lesz új nemzeti alaptanterv. Hogy mikor lesz és mit tartalmaz majd, még nem tudható, de azt tudjuk, hogy két és fél milliárd forintos uniós pénzből egy százfős szakmai csapat ennek megalapozásán dolgozik. Nemrég kiszivárgott egy bizonytalan státuszú, 17 oldalas dokumentum, amelynek szerzője a terv pedagógiai-szakmai részéért felelős Csépe Valéria miniszteri biztos. Ezt az írást kemény bírálatok érték. Két bíráló: Nahalka István oktatáskutató és Vass Vilmos középiskolai tanár és egyetemi oktató – és tantervszakértő.
(Forrás: rtl.hu)

 

 

3. Civil Közoktatási Platform

Milliárdokért, titokban készül az új alaptanterv (09.05.)

Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem. Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg. Egy áprilisi kormányhatározat előírta a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ám ez a mai napig nem történt meg. Bár a köznevelési törvény előírja, a koncepció kidolgozásának megkezdése előtt a 2012-ben elfogadott NAT hatékonyságáról sem készült elemzés.
(Forrás: Népszava)

Leckét kapott a tanároktól a helyettes államtitkár, "ez a helyes oktatáspolitika" (09.05.)

Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet
(Forrás: Eduline)

Levél Maruzsa Zoltánnak: legyen alternatív NAT-koncepció, legyen vita! (09-05.)

Több, mint egy éve, hogy az oktatásirányítás belátta, a tartalomszabályozás 2011-től érvényes rendszere (is) elhibázott, minőségellenes, változtatni kell rajta. Sajnos már a kezdetek sem biztattak sok jóval: a munkálatokkal megbízott, szigorúan szelektált tagokból álló munkacsoportnak sem tagjai, sem tevékenysége nem volt megismerhető, nyilvános. A CKP számos alkalommal jelezte igényét és szándékát, hogy az oktatási rendszer egyik meghatározó területén esedékes munkálatokban tagjai, a terület legnívósabb szakértői részt vegyenek. Sokszori próbálkozásra sem sikerült sem a platformnak, sem a hozzá csatlakozott szakmai szervezeteknek bármilyen szakmai kapcsolatba kerülni a NAT kidolgozásáért felelős Csépe Valéria asszonnyal: alternatív koncepciónk, vitaanyagaink, vitára történő felhívásunk, 20 szakmai szervezetünk levele visszhangtalan maradt.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

A hazai közoktatási rendszer megújításának első, halaszthatatlan lépései – A CKP javaslatcsomagja (09.22.)

A Civil Közoktatási Platform összeállított egy – a közoktatás újjáélesztését célzó – javaslatcsomagot, amely a következő, reményeink szerint demokratikus kormányzat oktatáspolitikai programjának kidolgozását is elősegítheti. "Sorvezetőül" a CKP által elfogadott alapértékek és alapelvek szolgáltak.A hazai közoktatási rendszer megújulását célzó, azonnali beavatkozások sikeressége érdekében két alapvető szempontot szükséges figyelembe venni: Az első beavatkozásoknak stratégiai jelentőségű pontokon kell bekövetkezniük, azaz a rendszer működését alapvetően meghatározó mechanizmusokat kell érinteniük, és határozottan a kívánt változás irányába kell mutatniuk. A változtatásokat egy működő intézményrendszeren belül, a működőképesség veszélyeztetése nélkül kell megejteni. 
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

 

 

4. Tanítanék

Az Egyenes Beszédben Sulyok Blanka – videó (09.13.)

Az új tanévben is nagy felháborodást keltett a pedagógusok és még inkább a szülők körében a tanulók igen magas óraszáma főleg a középiskolában. Napi 7-8 óra nem csupán azt jelenti, hogy a gyerekek elfáradnak, a tanítás nem elég hatékony, hanem azt is, hogy szinte semmi másra, például sportolásra nem jut idejük. Különösen szívszorító azoknak a diákoknak a helyzete, akik az iskola mellett, anyagi okokból munkavállalásra kényszerülnek. Széles körű társadalmi összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy ki lehessen kényszeríteni e téren (is) a változtatást.
(Forrás: atv.hu)

Visszavágott az államtitkárnak a Tanítanék: "vitának helye sem lehetett" (09.21.)

A szervezet hét pontban foglalta össze a legszükségesebb változtatásokat, fontosnak tartják egy önálló, minden iskolatípusért felelős oktatási minisztérium létrehozását, a tanulói terhek csökkentését, az óraszámok felülvizsgálatát és a kötelező egész napos iskola megszüntetését, a szakgimnazisták kötelező szakmai érettségi vizsgájának eltörlését.
(Forrás: Eduline)

Mit tehetünk a vitathatatlannal?
A Tanítanék Mozgalom néhány napja nyolc szomorú mondatban adott helyzetjelentést a magyar oktatásügyről. Ezúttal a Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár szerinti "vitathatatlanul jó irányt" elemezzük (vitatjuk), melybe az oktatási kormányzat továbbra is teljes sebességgel "tolja a biciklit". Túl minden egyeztetésen, szakmaiságon, jóérzésen. Vitára bocsátunk néhány olyan elképzelést is, melyekről úgy gondoljuk, hogy akár már a 2018/2019-es tanévben enyhíthetnék az oktatásügyi krízist. A jelenlegi kormánytól – szokás szerint – nem remélünk sem érdemi reakciót, sem érdemi vitát. De bízunk abban, hogy az ellenzéki pártok hajlandóak lesznek foglalkozni a felmerülő szakmai kérdésekkel és az oktatásügy a 2018-as választási kampány egyik központi témája lesz.
(Forrás: Tanítanék)

 

 

5. Kritikus megnyilvánulások

A problémás diákokat kirakják, a középosztálybelieket szüleik maguk veszik ki (09.02.)
Az elmúlt években növekszik a magántanulók száma az országban, míg 2015-ben még 6835 ilyen diákot tartottak nyilván, számuk a 2016/2017-es tanévre 7590-re, bő tíz százalékkal emelkedett – tájékoztatta lapunkat az Oktatási Hivatal.Budapesten van a legtöbb magántanuló (1500), emellett Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezeti a listát. Ez pedig párhuzamos tendenciát mutat az oktatási rendszer „két végén”: egyre több középosztálybeli család dönt úgy, hogy a merev és a gyerekek igényeit sokszor figyelmen kívül hagyó iskolákból úgy menekíti ki a gyerekét, hogy otthon vagy tanulói közösségben oldja meg a tanítását. Ugyanakkor az is tény, hogy sok a magántanuló a halmozottan hátrányos helyzetű, vagy sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyerekek között is – őket számos esetben az iskolák „tolják ki” (nemegyszer jogellenesen), mert nem tudnak velük mit kezdeni.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Még több pénzt költhetnek hit- és erkölcstanra (09.05.)

Engedélyezte Orbán Viktor miniszterelnök, hogy akár közel 1,7 milliárd forinttal is túl lehessen lépni a hit- és erkölcstan oktatására és tankönyvtámogatására szánt keretet – vette észre a Magyar Nemzet. A döntést a Magyar Közlöny ma esti számában közölték. A 2017-es költségvetésben eddig közel 4,9 milliárdot szántak hit- és erkölcstanra, most ez összeg túllépését engedélyezte a kormány, aminek köszönhetően összesen már akár 6,6 milliárdnyi közforint is fordítható a célra. 
(Forrás: Magyar Nemzet)

Nem a pénz hiányzik? – hanganyag (09.05.)

Bár a számok nem annyira rosszak, mint sokszor állítják, a magyar oktatás mégis komoly gondokkal küzd. A sajtóban megjelent információk szerint Magyarország a GDP 5,2 százalékát költi az oktatásra. Ez majdnem annyi, mint 2010-ig volt, akkor ez az arány 5,5 százalékot tett ki. Szakértők szerint tehát nem a pénz hiányzik leginkább a magyar oktatásból, hanem a megfelelő stratégia. Az oktatáskutató szerint viszont az adatok nem pontosak. Nahalka István a Lánchíd Rádióban elmondta, hogy szerinte a GDP mindössze 4,5 százalékát költik a közoktatásra. Az oktatáskutatóval Hegedüs Szabolcs beszélgetett.
(Forrás: Lánchíd Rádió)

Ónody Molnár Dóra: Hiába állna elő valaki a legtökéletesebb reformmal, a tanárok fele akkor is hőbörögne (09.06.)

Tanárnak lenni jó. A tanár teremt valamit. Gyerekek között van, s tőlük azonnali a visszajelzés. Az a baj, hogy nincs presztízse a szakmának – mondja Diószegi-Szőcs Máté, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium történelemtanára.
(Forrás: 168 óra)

Újabb döbbenetes adat a magyar oktatásról, évek óta nem javul a helyzet (09.08.)

Az Eurostat azt vizsgálta, hányan vannak a 18-24 évesek között azok, akik nem jutottak el a középiskola végéig, már nem tanulnak, és szakképzésben sem vesznek részt. Az EU hetedik legrosszabb adata a mienk, de még súlyosabb problémát mutat, hogy míg szinte minden más országban csökkenő a tendencia, nálunk romlott a helyzet 2010 óta.
(Forrás: Eduline)

Ónody-Molnár Dóra: Az életre nevelnek (09.11.)

Arra ugyan nem készít fel az iskola, hogy egy robotizált, a szakmákat egyre gyorsuló sebességgel átalakító és felszámoló világban milyen tudással lehet majd túlélni, de arra igen, hogy Magyarországon milyen sajátos készségek kellenek a sikerhez, a meggazdagodáshoz és az érvényesüléshez. Ezek közül a legfontosabb a tekintélyelv elfogadása és az autonómia feladása. Egy tanterv, egy tankönyv, egy ideológia, egy központ, egy akarat. A NER nem díjazza a kritikus gondolkodást, a szolidaritást, a sokszínűséget, a szabadság szeretetét, ezért a mai magyar iskola – éppúgy, mint a negyven évvel ezelőtti – mindent el is követ annak érdekében, hogy a gyerekeket lenevelje az efféle vonzalmakról. Az élet ebben az országban úgysem ezekről szól.
(Forrás: 168 óra)

Palkovics felkerekít, az OECD kigazít (09.14.)

Az OECD jelentése azt is megemlíti, hogy az alap- és középfokú oktatás területén elköltött pénzek több mint fele (61 és 65 százaléka) dolgozói bérekre megy el. Az OECD-országokban átlagosan 78 százalék ez az arány. A dolgozói bérek nálunk még úgy is elmaradnak az átlagtól, hogy az elmúlt években a pedagógusok fizetése az alapoktatásban 22, a középfokú oktatásban 28 százalékkal növekedett. A kormány ugyan gyakran eldicsekszik azzal, hogy a tanárok bére soha nem látott mértékben emelkedett, ám a jelentés szerint még így is elmarad az ipari országok átlagától, sőt a magyar pedagógusfizetések az ötödik legalacsonyabbak. Ehhez képest a tanárok nálunk többet dolgoznak az OECD-átlagnál, összességében 1624 órát egy évben. A tanulmány felhívta a figyelmet az elöregedésre is: a magyarországi tanárok csupán 6 százaléka 30 év alatti, 37 százalékuk pedig 50 évesnél idősebb.
(Forrás: Népszava)

Most akkor mennyit is költ Magyarország oktatásra? (09.16.)

A biztonság kedvéért azért rákérdeztünk a KSH-nál, hogy mi okozza az eltérést az adatokban. Azt tudtuk meg, hogy a KSH által használt adatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma számolja, az Eurostat pedig ún. a nemzeti számlás nemzetközi módszertan alapján számolja ki az arányt. Ez szofisztikáltabb, de azt nem lehet mondani, hogy jobb lenne az Emmi által számolt adatnál. 2014-ben az arányos költés megugrását egy módszertani váltás is magyarázza, mert ott a KSH átállt kormányzati funkciók szerinti elszámolásra.
(Forrás: index)

Ha nem csinálunk valamit gyorsan a magyar oktatással, állva hagy minket a világ (09.16.)

A World Economic Forum elemzése szerint 130 országból Norvégia, Finnország és Svájc rendelkezik a legfejlettebb humántőkével.Magyarország a 39. helyen végzett, vegyes részeredményekkel. Míg egyes területeken jól teljesítünk, addig az oktatási rendszer színvonala meglehetősen alacsony, nem fordítunk elegendő figyelmet arra, hogy a most felnövő generációk a jövőbeli boldoguláshoz szükséges, hasznos tudást szerezzenek, ami ebben a gyorsan változó világban az ország tartós leszakadásához vezethet.
(Forrás: portfolio.hu)

Interjú Hiller Istvánnal (09.18.)

Be kell vezetni a kötelező angolérettségit, át kell szabni az államilag támogatott egyetemi-főiskolai tanulmányok és a hallgatói ösztöndíjak rendszerét, az iskolafenntartásra vállalkozó önkormányzatoknak pedig vissza kell adni az oktatási intézményeiket – erről beszélt az eduline-nak adott interjúban Hiller István, az MSZP szakpolitikusa, aki szerint a felsőoktatás 2017-re odáig jutott, hogy „a rektor nem több egy díszes ruhába öltöztetett köszöntőmesternél”.
(Forrás: Eduline)

 

 

6. Pedagógus- és gyógypedagógushiány

„Ha ez így megy tovább, lassan kiürül a pedagóguspálya” (09.05.)

Az elmúlt tanévben ötezer pedagógus távozott a pályáról, s csak alig 800 az oktatásban újonnan munkát vállalók száma.  A tapasztalat az, hogy nagyon kevés kolléga akar dolgozni nyugdíj mellett, mert egyszerűen nem éri meg, és mivel az oktatásban hiányzik mindenfajta alkotói szabadság, ezért fásulttá, rezignálttá válnak ezek az emberek. A fiatalabbak pedig vállalkozó szelleműek, ők gyorsan rájönnek, hogy most még érdemes váltani, és mivel képzettek, nyelveket beszélnek, jól bánnak az emberekkel, ezért sok helyen tárt karokkal várják őket, sokkal magasabb fizetésért és jobb munkakörülményekkel, mint amit az iskolában kapnak.
(Forrás: Nők Lapja Café)

Óriási a hiány gyógypedagógusból, a kormány számai szerint is nagy a baj (09-06.)

Még mindig hatalmas szakemberhiány van a pedagógiai szakszolgálatoknál, több megyében feleannyi álláshely sincs betöltve, mint kellene. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a nyáron minden megyében többtucatnyi új álláshelyet hirdettek a gyógypedagógusoknak, de az ősszel kezdődő tanévre alig néhány pozíciót sikerült csak betölteni – ez derül ki a hivatalos szakmai tanévnyitók lapunk által megismert anyagából.
(Forrás: Magyar Nemzet

Inkább külföldre mennek, hatalmas a hiány a gyógypedagógusokból – videó (09.12.)

Inkább a külföldi munkát választják az itthon kitanított gyógypedagógusok. 2015-ben több mint 580 ezer gyermekre csupán 9000 szakember jutott. A szakma szerint a bérezés is megalázó, ahogy a munkakörülmények is. A külföldi munkát választja a legtöbb gyógypedagógus. Többségük szerint itthon nem fizetik meg őket, és a körülmények sem megfelelők. Egy Berlinben praktizáló gyógypedagógus azt mondja: külföldön nagyobb szakmai sikereket lehet elérni a szakterületen. Ugyanakkor nálunk nagyon magas pontszámmal lehet bekerülni a gyógypedagógiai szakra, a praktizáló gyógypedagógusokat pedig nem becsülik meg.
(Forrás: Hírtv)

Ónody-Molnár Dóra: Beköltözött a félelem a tanári szobákba – Egy év alatt ötezernél is több pedagógusnak szűnt meg a munkaviszonya (09.20.)

Az Orbán-kormány megpróbált ugyan valamit korrigálni a béreken, de az életpályamodellt a pedagógusszakma és az oktatásközgazdászok megkerülésével dolgozta ki, aminek következtében a fizetésekbe átgondolatlanul csorgatta be az összes pénzt. A minőségi munkát ösztönző pótlékokat megszüntette, a bérfejlesztés pedig érzéketlen volt a pályán elért eredményekre, a megszerzett szaktudásra, az iskolai végzettségre. Ráadásul a fizetésemelésről szóló jogszabályokat többször is módosította a kormány, így nem is azt kapták végül a pedagógusok, amit eredetileg ígértek nekik. A kabinet figyelmen kívül hagyta az évtizedek alatt összegyűlő nemzetközi és magyar tudásanyagot, a különböző ajánlásokat.
(Forrás: 168 óra)

Akkora már a tanárhiány, hogy több iskola már "bármely szakos" tanárokat keres (09.21.)

A Tanárblog erre azt írta, hogy félelemről ugyan nem tud beszámolni, de arról igen, hogy az állásportálon nemhogy tanárokat, hanem több iskolában egyenesen bármilyen szakos tanárt keresnek. Ők a budafok-tétényi Baross Gábor Általános Iskola hirdetését találták meg, de például a dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskolába egyenesen két fő bármely szakos tanárt keresnek, és még csak német nyelvtudást sem követelnek meg a nemzetiségi iskolában.
(Forrás: 444.hu)

 

 

7. Tankönyvek

Nem kell a tanároknak az állami tankönyv (09.08.)
Visszaesőben van az állami tankönyvek forgalma, valamint drámai mértékben csökkent a kísérleti tankönyvek rendelési darabszáma – derült ki a TANOSZ közleményéből. A közleményben a TANOSZ a közelmúltban a Könyvtárellátótól kapott közérdekű adatkikérésből származó adatokat tett közzé, melyekből megállapítható, hogy 2015 óta folyamatosan csökkent az állami tankönyvek aránya, míg egyre nagyobb számban vannak jelen a magánkiadók könyvei. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg 2015-ben 74,4–25,6 volt az arány az állami tankönyvek javára,addig 2017-ben már csak 67,1 százalék volt az állami tankönyvek aránya, míg a magánkiadóké 32,9 százalékra nőtt.
(Forrás: index)

Zűrzavar – Nem jár mindenkinek ingyenes tankönyv – Egyre átláthatatlanabb a piac tisztázását szolgáló program (09.09.)

Az új rendszer, amelyben a tartósság hívószavát felváltotta az ingyenesség – ami csak látszat, hiszen valójában az iskolák tulajdona a könyvek többsége –, ennek nem várt hatása, hogy az iskolai könyvtárak tankönyvraktárként funkcionálnak, miközben más könyvek vásárlására egy fillért sem kaptak például idén. Az utóbbi időben leginkább ajándékkönyvekkel bővült az iskolai könyvtár, ami ugyan hasznos, de semmiképpen sem tekinthető tudatos fejlesztésnek. Márpedig Simon Krisztina, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke szerint a hátrányos helyzetű területeken az iskolai könyvtár az a fontos eszköz lenne, ami segíthetne az olvasóvá nevelésben.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Csúfosan megbuktak az állami tankönyvek (09.11.)

Míg 2015-ben az állami tankönyvek aránya 74,4 százalék volt, következő évben már csak 72,9, 2017-ben pedig 67,1 százalék. A tények tehát azt mutatják, hogy – az Emmi és a Klik „minden erőfeszítése” ellenére – 2017-re az állami tankönyvek aránya 7,3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, miközben a magánkiadóké ugyanennyivel nőtt.Mindez annak ellenére történt, hogy az oktatási kormányzat – sokszor jogszabályellenes intézkedésekkel is – igyekezett ellehetetleníteni a magánkiadók tankönyveinek megrendelését – teszi hozzá a Tanosz közleménye.
(Forrás: hvg.hu)

Az ingyen tankönyvvel is csak zűrzavart okozott a kormány az iskolákban (09.19.)

Most még nem tiszta, az 5-9. évfolyamokon hogyan kell értelmezni az ingyen tankönyvet. Itt is tartós tankönyvek vannak-e, amiket – megint csak: leszámítva a munkafüzeteket és a munkatankönyveket – év végén vissza kell adni az iskolai könyvtárnak, vagy úgy, ahogy most az 1-2. évfolyamon és hamarosan a 3-4. évfolyamon is, megtarthatja minden könyvét a tanuló. Érthetetlen volna azonban, hogyha a kormányzat bevezetné a tartós tankönyveket a felsőbb évfolyamokban, rögtön miután értelmetlenségük miatt kivezette őket az alsó tagozatban. Hiszen felső tagozaton ugyanúgy gondot okoz majd, ha a gyerekek nem írhatnak, jegyzetelhetnek a tankönyvekbe.
(Forrás: index)

 

 

8. Nyelvoktatás

Döbbenetes eredmény a magyarok nyelvtudásáról: háromból ketten egy idegen nyelvet sem beszélnek (9.05.)

Idén is megrendezik a Nyelvparádét, szeptember 8. és 10. között a Millenárison hazai és külföldi nyelvtanfolyamokkal, próbanyelvvizsgával, nyelvtanulási segédeszközökkel, bemutatóórákkal, nyelvkönyvekkel és online tanulási lehetőségekkel várják a látogatókat. Van miben fejlődni, a magyaroknak mindössze 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet.
(Forrás: Eduline)

Felmérik a nyelvtudást az iskolákban (09.23.)

Most tehát speciális felmérés készül, bár az iskolások nyelvismeretét már eddig is vizsgálták. Lapunkat a humántárca arról tájékoztatta, hogy 2014-2015-ben bevezették a köznevelési idegennyelvi mérési rendszert, amely két fő részből áll. Az egyik az országos nyelvi mérés, amelyben minden általános iskola hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulói vesznek részt, és az első idegen nyelv – amennyiben az az angol vagy a német – tudásszintjét az egész országban egységes eszközökkel méri fel. A másik vizsgálat az úgynevezett célnyelvi mérés, amelyben a két tanítási nyelvű iskolák ugyancsak hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulóit mérik. Azt vizsgálják, hogy a diákok a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2 szintű, nyolcadik évfolyamon a B1 szintű nyelvtudást elérték-e.

 

 

9. Szakképzés

Robotok és karbantartók (Beszélgetés Csath Magdolna, közgazdásszal) (09.10.)

Megkérdezzük a cégeket, hogy éppen milyen szakmára lenne szükségük, és olyan szakembereket képzünk, amilyeneket most szeretnének. Ez csak rövid távon működik. Ha az autógyárnak hegesztő kell, azt képzünk, csakhogy az oktatáspolitika nem egy vállalatért, hanem egy egész ország boldogulásáért felel. Arra kell gondolnunk, milyen emberekre van szüksége a társadalmunknak: olyanokra, akik az átalakuló világban is meg tudják találni a helyüket. Nem elég, ha szakmát adunk a fiataloknak, segítenünk kell őket az identitáskeresésben is, ahhoz pedig elengedhetetlen az irodalom és a történelem tanítása. „Akinek egyetlen eszköze a kalapács, az minden problémát szögnek lát” – figyelmeztetett Abraham Maslow amerikai pszichológus. Mi jelenleg a szakképzésben kalapácsembereket képzünk. Felelőtlenül járunk el a fiatalokkal szemben, mert nem adjuk meg nekik a változtatás képességét.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Regionális szakképzési konferenciákat tartanak országszerte (09.14.)

Regionális szakmai szakképzési és felnőttképzési tanévkezdő konferenciát tartanak országosan hét helyszínen szeptemberben – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön az MTI-vel. A tájékoztatás szerint eddig Nagykanizsán, Szekszárdon és Budapesten rendezték meg a konferenciát 800 résztvevővel, csütörtökön Miskolcon tartják az eseményt, a hónap második felében pedig Debrecenben, Budapesten és Kecskeméten várják az érdeklődőket. Az NGM közölte, a konferenciákon fontos információkat adnak át a szakképzés és felnőttképzés stratégiai kérdéseiről a tankerületek, intézmények vezetőinek, pályaorientációs szakembereknek, felnőttképzők munkatársainak, pedagógusoknak, általános iskolai igazgatóknak
(Forrás: Magyar Idők)

 

 

10. Felsőoktatás

Közleményt adott ki Putyin-ügyben a Debreceni Egyetem (09.08.)

A titkos szavazásokon született tanszéki állásfoglalások kiadói a mai napig nem keresték meg az intézmény vezetését, a tiltakozásukat hivatalos csatornán nem juttatták el a vezetéshez. Ebből arra következtetünk, hogy a sajtón és közösségi portálokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni az intézmény döntéshozóira. Mindez sajnálatos tény, mint ahogy az is, hogy az elmúlt tanévben – a Hallgatói Önkormányzat jelzései alapján – a tőlük függő viszonyban lévő hallgatókat, doktoranduszokat is több alkalommal tiltakozásokra buzdították, akár intézményi kezdeményezések, akár doktorandusz hallgatókat érintő törvényi szabályozás miatt. Az intézmény tiszteletben tartja a magánvéleményeket, de azt elítéli, hogy egyetemi polgárok az érvényben lévő szabályzatokban szereplő határköröket túllépve tesznek nyilatkozatot, hangulatkeltéssel és az intézményi előírásokat semmibe véve akarják lejáratni a Debreceni Egyetemet.
(Forrás: DEHIR)

A debreceni rektor a tiltakozókról: "szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácánok" (09.14.)

A rektor hecckampánynak nevezte a tiltakozást, "néhány szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán az egyetemen azt mondta, húha, a sajtó mond valamit, hú, most itt a lehetőség" – fogalmazott. "A Debreceni Egyetemnek 216 tanszéke van, ebből négy adott ki olyan állásfoglalást, mely szerint nem osztják a szenátus véleményét" – jelentette ki, hozzátéve: ez megint fából vaskarika, a tanszékek szenátusi küldötteket választanak, ők képviselik az egyetemi közösséget, ők az egyetem legfőbb döntéshozó testülete.
(Forrás: Eduline)

Ömlik a pénz a közszolgálati egyetemnek (09.23.)

Bár a hallgatók létszáma a kisebb és közepes egyetemek szintjén van, a 2012-es alapítás óta csak infrastruktúra-fejlesztésekre közel ötvenmilliárd forint értékű uniós és magyar költségvetési forrást adott a kormány. Az NKE úgy kapott egy hatszáz férőhelyes kollégiumot, hogy mindössze 1722 nappali tagozatos hallgatójuk volt tavaly – miközben a magyar egyetemek jókora helyhiánnyal küszködnek ezen a téren. Az NKE egy diákjára közel négyszer több közpénz jutott az elmúlt években, mint egy átlagos magyar hallgatóra. Ezenkívül az egyetem olyan uniós fejlesztési forrásokhoz jutott, amikhez mások nem.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

11. Diákok

Leterhelt diákok, 90 óra is van – videó (09.14.)

Szülők és diákok panaszolják a magas óraszámot. A Szülői Hang képviseletében Miklós György nyilatkozott. Az EMMI azt állítja, hogy az iskolán múlik, hogyan terhelik a diákjaikat, és hogy az új NAT ezt a kérdést is meg fogja oldani.
(Forrás: rtl.hu)

Ezeknek elment a maradék eszük! – Tizenéves gimnazistákra szállt rá a kormánypropaganda (09.14.)

A Független Diákparlament felhívásában az is szerepel, hogy menetelnek egy kicsit a CEU-tól, aztán elénekelnek egy Pink Floyd-számot, majd cipős dobozokból felhúznak egy falat az EMMI épülete köré, hiszen a „NER is egy falat húzott a társadalom és a döntéshozók közé”. A kormánypropaganda igyekszik ezt az egészet valami erőszakos megmozdulásnak bemutatni, olyannak, amelyet háttérhatalmak – naná, hogy Soros és nyúlványai – irányítanak, és amely része az általuk vizionált őszi „ellenzéki zavargásoknak”. A Magyar Idők próbálja az infóikat úgy bemutatni, mintha leleplezték volna a diákok belső fórumait, miközben a tüntetésnek van egy könnyen, bárki számára elérhető Facebook-oldala.
(Forrás: Magyar Narancs)

Cipősdobozoktól rémültek meg a kormánypárti lapok (09.14.)

A pénteki esemény leírása így szólt: „mindenki hozzon 2 darab cipősdobozt, melyre majd helyben felragasztunk mindegyikre egy-egy FDP-javaslatot. Közben elénekeljük közösen a Pink Floyd Another Brick in the Wall számát, annyi különbséggel, hogy »teacher« helyett »Balog« lesz (hey, Balog, leave them kids alone). Mindehhez gitározni is fogunk, és tartunk sajtótájékoztatót a falépítés közben.” A diákparlament egyébként azt kifogásolja, hogy az Emmi korábban nem hallgatta meg a javaslataikat.Az eseménynél a cikkre válaszul az egyik szervező azt írta, „először is örülünk, hogy miután egyetlen sajttájunkra nem jöttetek el, egyetlen rendezvényünket nem tiszteltetek meg, amire hívtunk, végre foglalkoztok velünk.
(Forrás: Hírtv)

A kormánymédia már ott tart, hogy diákokat próbál lejáratni, mert elmondják a véleményüket (09.14.)

Aki pedig nem szereti ezt a "nesze semmi, fogd meg jól"-t, és valóban véleményt akar nyilvánítani, és azt meg is szervezi a szabadidejét feláldozva, önkéntes munka során, azt pedig aljas hazugsághadjárattal járatják le. (Az Országos Diákparlament vérlázító inkompetenciája komoly motivációt jelentett anno a Független Diákparlament megalakítására.) Viktor, és testvére, Dani a Független Diákparlament alapítói közé tartoznak, ráadásul ők a Szervezőbizottság munkájában lényegében a szervezési munkával nem is saját véleményüket hangoztatják, hanem azt a keretet teremtik meg, amiben aztán több ezer diák hallathatja a hangját, eljutván a döntéshozókhoz, a médiához, és a nyilvánosságoz.
(Forrás: Fegyvertelen Blog)

Megszólal a fiatal, akire rászállt a kormánypropaganda: „Ma az a kitüntetés, ha az emberre azt mondják, hogy felforgató” (09.15.)

Gyetvai a magyarnarancs.hu-nak azt mondja, a mostani cikkek miatt is megvizsgálja, milyen lépéseket tud tenni: „Nem fogom annyiban hagyni, mert rágalmazásnak tartom, hogy bármilyen erőszakos cselekménnyel kapcsolatba hoznak, mivel soha nem vettem részt ilyenekben, és soha nem is fogok. Ezt pontosan tudják ők is, hangulatkeltés ez az egész.„Én egyébként azt érzem, hogy most olyan, mintha minden erejükkel azt keresnék, hogy mire lehet ráfogni, hogy na, ez a zavargás, most kezdődik, és igazunk volt, amikor erőszakos megmozdulásokkal riogattunk. De szerintem ez egy nagyon-nagyon gyenge fogódzkodó arra, hogy bebizonyítsák az igazukat, mert az, hogy mi, diákok cipősdobozokat pakolunk egymásra, hogy megmutassuk, milyen fal van az emberek és a döntéshozók között, a legkevésbé sem mondható zavargásnak. Ennél a konkrét esetnél tényleg azt érzem, hogy hülyét csinálnak saját magukból.
(Forrás: Magyar Narancs)

Ijesztő, mennyire sok órát kell végigülniük a hatéves diákoknak (09.20.)

Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásának irányításával megbízott kormánybiztosa múlt héten beszélt arról, hogy csökkenteni kell a diákok terhelését. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban az új NAT tervezetéből egyelőre nem olvasható ki, ezt hogyan tennék, továbbra is csak az látszik, hogy hangsúlyos marad az egész napos iskola és a heti öt testnevelésóra. Magyarországon a legkisebbeknek tanévenként 900 kötelező órájuk van, míg Észtorságban csaknem kétszázzal kevesebb órát kell végülniük a hat-hét éveseknek, Lengyelországban még kevesebb, 635, Csehországban pedig 694 órájuk van. A magyar középiskolásoknak is rengeteg órát kell végigülniük, 1044-et, míg Csehországban ez a szám 897, Lengyelországban 810, Észtországban 715.
(Forrás: Eduline)

Újabb demonstráció: január 19-én kiürítenék az iskolákat (09.21.)

Tegnap mutattunk be egy nyílt levelet, amiben egy vidéki középiskolás lány kétségbeesve és dühösen üzent az Oktatási Hivatalnak. „Utálom az egészet, amit maguk művelnek" – írta. A poszt még ma is szélsebesen terjed a Facebookon, de rábukkantunk egy szerveződő tüntetésre is. A szervezők azt kérik a diáktársaktól, hogy ne menjenek iskolába január 19-én, helyette tiltakozzanak a Parlament előtt az oktatási rendszer minősége ellen. Mint írják, az oktatás, aminek részesei, korántsem modern, és tudatni szeretnék, hogy ebből elegük van.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

12. Gyermek- és ifjúságvédelem

Jogsértő gyakorlatok derültek ki a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában (09.14.)

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a hiányzó feltételek egyaránt sértik az oktatáshoz való jogot, valamint az esélyegyenlőség és a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét. Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, azt kezdeményezve, hogy tegye meg a problémák megoldásához szükséges intézkedéseket. Felkérte továbbá a Klebelsberg Központ elnökét: oldja meg, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a szakértői véleményben rögzített ellátást. Kezdeményezte továbbá, hogy a szakértői bizottságok a szakértői véleményeket minden esetben közvetlenül küldjék meg a kijelölt köznevelési intézményeknek – olvasható a közleményben.
(Forrás: Magyar Nemzet)

2017.09.14.
Mentes menü? Az nincs! (09.14.)

A 37/2014-es EMMI rendelet, vagy ahogy a közbeszédben mindenki hívja: menzarendelet úgy rendelkezik, hogy ha az intézmény főzőkonyháján vagy az intézményt ellátó közétkeztetőnél “nem biztosítottak a diétás ételek előállításához szükséges személyi, tárgyi és műszaki feltételek”, az intézmény ezeket az ételeket más közétkeztetőtől rendelje meg. Ezeket a feltételeket nehezen tudják teljesíteni a magyar iskolák, óvodák.A diétás ételek elkészítésére, tárolására, szállítására ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak, amiknek megfelelni sokszor csak komoly befektetést igénylő fejlesztések árán lehet.
(Forrás: abcug.hu)

„Még dolgozunk” – így áll a Klik az ombudsman által feltárt hibákkal (09.14.)

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden közzétett vizsgálatában mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. Székely László ombudsman megállapította, hogy a sajátos nevelési igényű, integrált oktatásra jogosult tanulók a szakemberek, vagyis a logopédus, a pszichológus hiánya miatt nem jutottak hozzá a szakvélemény szerinti ellátáshoz, illetve gondot jelent a gyerekeknek megfelelő iskolát találni. Súlyos problémának nevezte Székely, hogy a fenntartóknak nincsenek meg a szükséges forrásaik.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Elégedetlen az integrált oktatással az ombudsman (09.16.)

A mulasztások egy részét az okozza, hogy több intézményben pszichológus-, illetve logopédushiány van, hol­ott a jogszabály előírja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van az állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátáshoz. – Ennek figyelmen kívül hagyása sérti a jogbiztonság követelményét – állapította meg Székely László. A vizsgált öt panaszból kettőben a gyermek utaztatásával kapcsolatban merültek fel problémák, a szakértői vélemény által kijelölt iskolába és onnan haza.
(Forrás: Magyar Idők)

Horváth Leon Orbánon kéri számon a bicikliversenyre költött pénzt (09.20.)

Abszurdnak és felháborítónak tartja Horváth Leon, aki korábban állami gondozott volt, hogy a kormány inkább bicikliversenyre költi a szociális és gyermekvédelmi dolgozók bérpótlékára szánt 90 millió forintot. Horváth Leon, aki tavaly pert nyert a gyámhivatal szabálytalan működése miatt, most levelet írt Orbán Viktornak. Arra kéri, hogy értse meg, ennyire nem lehet fontos a sport, és személyesen is elmondaná neki, mi a baj a gyermekvédelemmel. 
(Forrás: abcug)

Törvénytelenül működött a hazai gyermekvédelem (09.21.)

A gyermekvédelmi intézményrendszer szinte egésze, egyebek között állami és önkormányzati otthonok, az őket felügyelő kormányzati Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságok és maga az Emberi Erőforrások Minisztériuma is úgy működött 2011 és 2015 között, hogy nem volt biztosított az átlátható közpénzfelhasználás és átláthatóság, a felelős gazdálkodás követelményei nem teljesültek – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése. Megállapították ugyanakkor, hogy a rendszer eredményessége javult, például az ellátásban részesülő gyerekek családias környezetben való nevelésében is előrelépések történtek.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

13. Szülők

Salamon Eszter: Épelméjű szülő a lehető legkevesebb pluszterhet pakolja a gyerekre (09.08.)

Pár ezer forinttól sok tízezerig költhetnek a szülők a gyermek különóráira, más kérdés, hogy megéri-e az egyébként is leterhelt fiatalnak további elfoglaltságokat szervezni – tette fel a kérdést az InfoRádiónak az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja. Az elsősök is körülbelül ötven órát töltenek egy héten iskolai feladatokkal, ez Finnországban csupán tizenhat óra. Gimnáziumban ez a terhelés simán 60 óra fölé megy, miközben a szülő 38 órát dolgozik.”
(Forrás: Inforádió)

Törvénytelenségre kötelezik a szülőket minden iskolában (09.19.)

A szeptemberi első szülői értekezleten különböző pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokat kérnek és szavaztatnak meg a szülőkkel a pedagógusok, de a beszedett pénzek messze meghaladják az iskolakezdés előtt a szülőkkel szintén jogtalanul megvásároltatott tanszerek és felszerelések költségeit – állítja a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete.
(Forrás: Inforádió)

Pénzt kérnek a szülőin? Ez jogtalan? Jó vicc! (09.19.)

Megírtuk már korábban is, csak az oktatás van ingyen, nem az iskola. Ha a tanárok bármi plusz élményt szeretnének a gyerekeknek, azt ki kell fizetni. És amilyen parádés a rendszer, örülhetünk, ha a tanár szeretne a gyereknek plusz élményt adni, és hálásak lehetünk, ha ki tudjuk fizetni. Persze, biztos van valahol az országban pár tisztességtelen tanár, aki lenyúlja a szülőket, de most tényleg érdemes egy ilyen kérdésben egymás ellen hergelni a szülőket és a tanárokat? Ha már hörögni kell, nem lenne érdemesebb azon hörögni, miért ilyen rendszer?
(Forrás: Dívány)

Illegális osztálypénz helyett szülői alapítványok (09.22.)

Az MSZOE elnöke úgy véli, ha a gyerekek érdekében a szülőknek kell átvállalniuk az állam feladatait, tegyék azt törvényesen. Az alapítvány előnye, hogy számlaképes, így nem fordulhat elő, hogy azért nem kap meg valamilyen támogatást, mert nem tud számlát adni. Szüdi Jánosnak ugyanakkor vannak kétségei. A Pedagógusok Szakszervezetének jogásza szerint az valóban jogellenes, ha az osztálypénzt egyszerűen csak egy fiókba elzárva tárolják, nem tudnak vele elszámolni, de a szülők alapítványon keresztül sem tudnák közvetlenül az adott intézményt támogatni, mivel az iskolák már nem önálló jogi személyek, saját költségvetésük sincs. "Egy iskola önmagában akkor sem tud pénzt kezelni, ha alapítvány támogatja. Az csak a tankerületen keresztül lehetséges."
(Forrás: Népszava)

 

 

14. Pedagógia, pszichológia

"Nálam mindenki valamiben a legjobb, és nem baj, ha nem a tanulásban" (09.05.)

Ott vannak a gyerekek, akiket imádok, ott van mögöttem a vezetőség, ezen felül meg „always look on the bright side of life!” – árulja el ars poeticáját Bodzsár Istvánné Zsuzsa tanítónő, aki három éve számos lapba bekerült, amikor pedagógusnap alkalmából osztálya a fogaskerekű hídjára kifeszített molinóval köszönte meg a munkáját. A Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola tanítóját kérdeztük tanításról, módszerekről, a mai gyerekekről és a pálya nehézségeiről.
(Forrás: hvg.hu)

A boldogtalan iskolára nem vevő senki (09.03.)

Az esélyegyenlőség ügye pedig azért haladhat csak nehezen előre, mert a rossz társadalmi helyzetűeket még senkinek sem sikerült aktív támogatóként felsorakoztatni egy az ő gyerekeik oktatását javítani akaró elképzelés mögé. Az oktatásra érzékeny középosztály pedig óvatosan figyeli az ilyen javaslatokat, mert azok gyakran az ő rovásukra szeretnék javítani a szegényebbek helyzetét. El kellene hitetni, hogy jobb iskolába járó középosztály itthon maradó tagjai fognak több adót, több őrző-védőt fizetni, ha a szegények közül sokan nem tanulnak meg írni és olvasni. Ez nehéz, de nem lehetetlen – csak valahogy ki kell abból lépni, hogy osztálykonfliktust generálunk az iskola körül.
(Forrás: index)

A felnőttek okozzák a gyerekek iskolakezdési stresszét (09.04.)

A szülőknek fokozatosan kell felkészíteniük gyermeküket az iskolakezdésre, különben az indokoltnál is nagyobb stresszhelyzet elé állítják – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában K. Németh Margit klinikai szakpszichológus. Az iskolába kerülés természetes dolog, így ha a család elfogadja, hogy ez egy várt életszakasz, és nem fenyegeti vele a gyereket, a szorongások jó része is levehető – tette hozzá a klinikai szakpszichológus. Már olyan szorongásokat teszünk a gyerekre, hogy az iskola nem egy örömmel várt dolog lesz, hanem egy félelmekkel teli, szorongást okozó helyzet, akkor elvesszük ennek a természetességét. Holott az életünkben folyamatosan váltakoznak ezek az életciklusok
(Forrás: Inforádió)

Lannert Judit: A tehetséggondozási lufi (09.07.)

A tehetséggondozás mindenki számára jól hangzó oktatáspolitikai cél, amit minden kormány szívesen a zászlójára tűz és pénzt is áldoz rá. Sokan a diákolimpiai érmeket látva nemzetközi hírű és színvonalú magyar tehetséggondozási modellről beszélnek. A tények viszont mást mutatnak. A gyakorlatban megvalósuló tehetséggondozás inkább zsákutcának tűnik. Lehet, hogy ezt a kifejezést és a köré felépített álomvilágot ideje a süllyesztőbe tenni?
(Forrás: Kölöknet)

09.10.
Vekerdy: A kritikai érzéket a magyar iskola szemtelenségnek nevezi (09.07.)

"A kritikai érzéket egyelőre a magyar iskola szemtelenségnek nevezi, és nem tolerálja. Zömmel. Mindig vannak remek tanárok, akik imádják a szemtelen kamaszokat, de ez a törpe kisebbség. A kreatív ember gondolkodása divergens, széttartó; jön a feladat, agyrobbanás, ezer dolog jut eszébe, ami látszólag nem tartozik oda. Amire a ’Ne hadoválj, kisfiam, válaszolj a kérdésre!’-választ kapja, pedig az új, a kreatív, az innovatív megoldás ebből az ezer, látszólag oda nem tartozó dologból jönne ki. A magyar iskola ezt nem tűri.”
(Forrás: hvg.hu)

Mikor a gyerekek tárggyá válnak (09.16.)

Az elmúlt néhány évben nagyon megváltozott a világ. A munkapiacon és az egyetemeken is más tudás és más képességek lettek fontosak. Korábban lényeges volt, hogy a gyerek sokat tudjon, hogy fegyelmezett és rendszerető legyen. Ezt a mai napig tanítják az iskolákban, noha az életben már kevésbé fontos. A cégeknek és az egyetemeknek sokkal inkább lelkes, örömteli fiatalokra lenne szükségük, akik szeretnek alkotni és felfedezni, akik örömmel vesznek részt a közös munkában, akik szeretik a kihívásokat, akik megtanulták, hogyan lehet megoldani a konfliktusokat és problémákat, akik képesek együttműködni a többiekkel.
(Forrás: Tani-tani Online)

Vekerdy Tamás: Ne sírj, dögölj meg húsz évvel előbb! (09.23.)

A mi oktatásunk egyik paradoxona: úgy akarunk teljesítményt kizsarolni, kifacsarni, hogy közben ugyanazt visszafogjuk. Öröm és élmény nélkül nincs világ- és önmegismerés. Mit gondol, ki adta ki Magyarországon az első élménypedagógiai tankönyvet pedagógusoknak? A szegedi rendőr-főkapitányság. Volt egy zseniális külföldi referensük, aki bemutatta statisztikán, ahol élménypedagógia van, ott csökken a fiatalkorú bűnözés. Ezek a dolgok meg sem érintik a mai iskolai praxist, és bár sokat szidtuk a magyar iskolát ’89 és 2010 között is, ma az egy aranyidőnek látszik, ahol nagyszerű dolgok jöttek be.
(Forrás: Népszava)

 

15. Ukrajna

Tiltakoznak a kárpátaljai tanárok az új ukrán oktatásügyi törvény ellen (09.08.)

Amit nem sikerült elérniük a szlovákoknak a '90-es évek végén, azzal most megpróbálkoznak az ukránok. A kijevi parlament által kedden elfogadott új ukrán szabályozás ugyanis megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tiltakozik a szabályozás ellen.
(Forrás: Inforádió)

Lehetetlen helyzetben a kárpátaljai diákok, Ukrajna kizárja magát Európából (09.09.)

Óriási indulatokhoz vezetett és megválaszolatlan kérdéseket eredményezett az ukrán parlament által kedden elfogadott, sokak által felháborítónak nevezett új nyelvtörvény. Ez alapján ugyanis az Ukrajnában élő kisebbségek – így a magyarok – nem az anyanyelvükön, hanem kizárólag ukrán nyelven tanulhatnának a középiskolákban és a felsőoktatás intézményeiben is. A törvénymódosítás jelentős feszültségeket keltett a magyar–ukrán viszonyban.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Állítsuk meg a hisztériát! – Nem esznek magyar gyereket az ukránok
Az ukrán oktatási rendszert alapjaiban alakítják át a következő években. A reformok közelíteni fogják Ukrajnát Európához. A most tervezett változások Ukrajnában még újdonságnak számítanak, de az európai országok nagy többségében már bevett gyakorlat. Nem csak szavakról van már szó: nőhetnek a tanárok fizetései is, az ukrán oktatási miniszternek sikerült elérni, hogy a Gazdasági Minisztréium 1,848 miliárd USA dollárt biztosít az ukrán oktatási reform lebonyolításához. Ez az oka annak, hogy az USA kijevi nagykövetsége is gratulált az oktatási reformhoz.
(Forrás: átlátszó)

„Arra kérem a magyar társadalmat, hogy álljon mellénk” (09.14.)

A mintegy 25 ezres kisvárosban 3-4 ezer magyar él, de a nyolc iskolából csak a Perényiben tanítanak magyarul. A városi gyerekek sokkal könnyebben megtanulnak ukránul, hiszen az utcán ezt hallják, de a falvakban, ahol egy tömbben él a magyarság, a felnövő gyerek csak magyar szót hall. Sok magyar szülőnek okoz álmatlan éjszakát a kérdés, hogy milyen nyelvű iskolába járassa gyermekét. A főiskolához, egyetemhez szükséges vizsgát ugyanis ukránul kell letenni, így hátrányból indul a fiatal, ha magyarul sajátítja el a matematikát vagy a biológiát. Az igazgató és a tanárok sem tudják elképzelni, hogy a felső tagozatban miként lehetne átállni az ukrán nyelvű oktatásra, ha előtte magyarul tanultak a diákok.https://mno.hu/belfold/arra-kerem-a-magyar-tarsadalmat-hogy-alljon-mellenk-2416963
(Forrás: Magyar Nemzet)

Oktatási törvény: az Európa Tanácshoz fordul Ukrajna (09.15.)

Kijev elküldi az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre a parlament által megszavazott oktatási törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály – jelentette be Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter pénteken sajtótájékoztatóján, amelyet azután tartott, hogy a külügyi és az oktatási tárca tisztségviselői tájékoztatást adtak a jogszabályról európai uniós országok, köztük Magyarország kijevi nagykövetének és nemzetközi szervezetek ukrajnai külképviseletei vezetőinek.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Feloszlatással fenyegették meg a kárpátaljai megyei tanácsot (09.22.)

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek mellett 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, és a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok részére. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló, 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Ha iskola nincs, semmi sincs (09.23.)

Magyarországon kialakult egy számomra váratlan nemzeti egység. Hangot adott kifogásainak a kormány, egyöntetűen nyilatkoztak, megmozdulásokat szerveztek az ellenzéki erők, ötpárti határozatot fogadott el a parlament, a sajtó is elítélte a történteket. Közben felbukkant a média egy részében a bagatellizáló narratíva is. Az oktatási törvény kérdése részben jogi, részben pedagógiai karakterű. A jogi részéről, a törvény előtti egyenlőségről mint alapelvről már beszéltünk. Be kell tartani az alkotmányt! Ami a pedagógiai részét illeti: tapasztalataink, gyakorlati ismereteink alapján jól tudjuk, hogy az ukrán törekvések egy tömbben élő kisebbség esetében nem vezetnek sehová. Az eredmény csak egy lehet: a magyar gyerekek – néhány különösen kiváló és tehetséges elmét leszámítva – végül egyik nyelven sem sajátítják el a tudást.
(Forrás: Magyar Nemzet)