A 2023-as TIMSS-mérések nemrég nyilvánosságra került eredményei betekintést nyújtanak a 4. és 8. évfolyamos magyar diákok matematikai és természettudományos teljesítményébe, valamint ezek családi háttér általi meghatározottságába. Bár a magyar diákok teljesítménye számos területen meghaladja a nemzetközi átlagot, a társadalmi különbségek az átlagosnál lényegesen jobban, ráadásul egyre növekvő mértékben meghatározzák a tanulási eredményeket.
E reprezentatív, 44 ország részvételével végzett felmérés 1995 óta, négyévente valósul meg, ezáltal hosszú távú tendenciák megállapítására is alkalmas. Magyarországon 2023 tavaszán mindkét évfolyamon több mint 5000 tanuló töltötte ki a digitális tesztet.
Az elmúlt ciklushoz hasonlóan e mérésben is a dél-kelet ázsiai országok (első sorban Szingapúr, Tajvan, a Koreai Köztársaság és Hongkong) kiemelkedő teljesítménye mutatkozott meg elsősorban a matematika, de a természettudomány terén is.
Matematikából az átlageredményeket tekintve Magyarország az átlagnál szignifikánsan magasabb pontszámot ért el: negyedik évfolyamon az átlagos 503-hoz képest 520, míg nyolcadik évfolyamon az átlagos 478 ponthoz képest 506 pontot. A hazai eredmények ezzel olyan országokéval tekinthetőek egyenértékűnek, mint például Svédország, Norvégia vagy Finnország, azonban elmaradnak némely európai ország kiemelkedő teljesítményétől, például Angliától.
A természettudományos eredményeink szintén átlagon felüliek: a negyedik évfolyam a nemzetközi átlagot kitevő 494 ponthoz képest 524 pontot, míg a nyolcadik évfolyam a 478 pontos átlaghoz képest 522 pontot ért el. E területen Portugália, Franciaország és Olaszország is gyengébben teljesített a magyar diákoknál.
Mivel Magyarország 1995 óta részt vesz a TIMSS-méréseken, eredményei hosszú- és rövidtávon is vizsgálhatók. A negyedik évfolyamon matematikában nem állapítható meg szignifikáns változás az 1995-ös eredményekhez képest: a pontszámok szűk, 510-529 pontos tartományban mozognak. Azonban az előző mérésekhez képest nőtt a leszakadástól veszélyeztetett diákok száma, akik nem érik el az alacsony képességszintet jelentő 400 pontot sem. E tekintetben Magyarország a mérésben részt vevő országok több mint felénél rosszabbul teljesít. A természettudomány terén az átlagpontszámban 1995-höz képest javulás mutatható ki, azonban a két ciklussal korábbi eredményhez képest 2023-ra szignifikánsan visszaesett a természettudományos teljesítmény.
A nyolcadik évfolyamon Magyarország mindkét tárgy esetében romló hosszú távú tendenciát mutat, de míg a természettudományos eredmények 2011 óta stagnálnak, addig a matematikában a 2019-es eredményekhez képest is szignifikáns gyengülés látható. S habár a nemzetközi mediánhoz viszonyítva magas a kiváló képességű tanulók száma, az első három mérési ciklushoz képest kétszeresére nőtt azoknak az aránya, akik nem érik el az alacsony képességszint küszöbét.
Az eredmények megítélésében kiemelt szempontot képeznek a társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők, melyeket a felmérés során tanulói, tanári, szülői és igazgatói kérdőívekkel igyekeznek feltárni. A társadalmi-gazdasági helyzet és a tanulói teljesítmény kimutatható összefüggést mutat, ami a matematikában szerzett nemzetközi átlagpontszámot tekintve 85 pontnyi különbségben mutatkozik meg a magas és az alacsony szocioökonómiai státuszú tanulók között. Ehhez képest a magyar viszonylatban a háttérváltozók kihatása a gyerekek teljesítményére még jelentősebbnek mondható: a részt vevő országok közül Magyarországon az egyik legnagyobb (131 pont) a különböző státuszú tanulók közötti pontszámbeli különbség. Hasonló tendenciák mutatkoznak a tanulást segítő erőforrásokhoz való hozzáférés, illetve az intézményi összetétel tanulói eredményekre gyakorolt hatása tekintetében, mely alapján kijelenthető, hogy Magyarországon a társadalmi különbségek a nemzetközi átlaghoz képest erősebben befolyásolják a tanulók teljesítményét.