Több hónapnyi munka után elkészült az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) tavasszal indított, 21 ezer diákot, 3 ezer szülőt és 2000 pedagógust elérő, online oktatással kapcsolatos felmérésének átfogó elemzése.
A felmérés legfontosabb tanulságait röviden 6 pont alapján fejtik ki:
1. A távoktatás (digitális munkarend) közel sem egyenlő a digitális oktatással.
2. A diákok leginkább a saját időbeosztást és a nagyobb önállóságot tartották a távoktatás pozitívumának.
3. A diákok szerint túl nagy volt a mennyiség, és kevés a magyarázat.
4. A tanároknak és az általános iskolás diákok szüleinek sokkal több dolga volt a távoktatás során.
5. Sok diáknak és tanárnak okozott gondot a technikai eszközök hiánya vagy elavultsága.
6. Elmosódott a határvonal tanulás és szabadidő között.
A járvány második hulláma különös aktualitást ad ennek a felmérésnek. Fontos lenne az itt összegzett tapasztalatokat, véleményeket is figyelembe venni a 2020. november 12-től a felsőoktatásban és a középiskolákban újra elrendelt digitális munkarendnél. Az általános iskolás korosztály online oktatásának problémáiról is olvashatunk – ez szintén tanulságos minden érintett félnek.
Néhány alapvető információ a felmérésről:
A felmerés online kérdőív formájában volt elérhető . Az adatfelvételi időszak 2020. március 23-tól 2020. április 12-ig tartott.
A felmérésben összesen 26 258 fő vett részt (21 237 diák, 3 099 szülő és 1 922 pedagógus), Magyarország 1826 településéről. Mindannyian érintettek voltak a fenti időszakban a digitális munkarendnek diákként, tanárként vagy szülőként.
A felmérés online formájának a hátránya azonban, hogy a távoktatás egyik fontos problémáját – az online oktatásból internetkapcsolat vagy digitális eszközök hiánya miatt kimaradó diákok arányát – nem igazán tudja mérni. Ezen a téren emiatt egy másik, pedagógusoknak szóló kérdőív eredményeit vettek mérvadónak, amely szerint a diákok 18,7%-át nem tudták elérni a pedagógusok az online oktatás során.
A felmérés, illetve annak kiértékelése egyaránt tartalmazott kvantitatív és kvalitatív módszertant. A kérdések egy részére számszerű választ kellett adniuk a kitöltőknek, néhány kérdés esetén azonban szabadon kifejthették gondolataikat szöveges válasz formájában. Ezeket a válaszokat a szervezet mintegy húsz tagjának segítségével hónapokon keresztül dolgozták fel és kategorizálták, hogy egyszerre kapjanak egy alaposabb képet az érintettek tapasztalataiból és képesek legyenek ezzel együtt számszerű módon is megjeleníteni a különböző véleményeket.