Nyolc éve, hogy a CKP a Kockás könyvben elemezte a társadalmi egyeztetés helyzetét a közoktatásban, és megfogalmazta erre vonatkozó követeléseit. A helyzet lényegében változatlan, az elemzés máig érvényes, és azóta nem született az egyeztetések intézményrendszerére, működésmódjára vonatkozó, a teljes oktatási rendszerre kidolgozott új javaslat.
Az Oktatói Hálózat által kezdeményezett, a CKP és a Tanítanék által támogatott „Az oktatáskormányzás társadalmasítása” című projekt célja, hogy az érdekelt társadalmi szervezetek körében egyetértésre jussunk arról, hogy milyen intézményrendszert és szabályozást javaslunk a pártoknak ahhoz, hogy az esetleges rendszerváltás esetén hatékonyan tudjunk részt venni az oktatáspolitika formálásában. Az oktatás terén is tartósan érvényesülő diktatórikus kormányzási gyakorlat különösen aktuálissá teszi ezt a kérdést.
A projekt beszélgetéssorozattal kezdődik, amelyen meghívott szakértők járják körül a felvetett kérdéseket.
A beszélgetések moderátorai
Bajomi Iván
oktatásszociológus, OHA - Oktatói Hálózat
Pásztor Erzsébet
ökológus, OHA - Oktatói Hálózat
A beszélgetések
A következő
Hamarosan
1. Merre halad a világ az oktatáskormányzás terén?
A programsorozat a 2024. szeptember 24-én tartott online panelbeszélgetéssel indult. Az első beszélgetés témája az volt, hogy merre halad a világ az oktatáskormányzás terén. Vannak-e általános trendek, a mérvadónak tekinthető országokban milyen szerepe van a döntési folyamatokban a kormányzati szakértőknek, az érdekvédelmi, a szakmai és civil szervezeteknek, a közvetlenül érintetteknek, valamint a gazdasági és politikai szereplőknek? A részvételt milyen intézményrendszer segíti? A világban hol, és hogyan működnek példamutató egyeztetési rendszerek, és melyek az elkerülendő, rossz gyakorlatok?
Meghívott szakértők: Halász Gábor, oktatáskutató, professzor emeritus ELTE PPK; Radó Péter oktatáspolitikai elemző, CEU Demokrácia Intézet; Udvarhelyi Tessza, Közélet Iskolája.
Sorozatunk első beszélgetése megerősítette, hogy a világ oktatási rendszerei általában a decentralizáció és a társadalmasulás felé haladnak, a mi oktatási rendszerünkkel ellentétben.
Az elhangzottak alapján az önkényesség kiküszöböléséhez, a bizalom megteremtéséhez és az együttműködési kultúra kialakításához ezek az alapvető értékek: a szabályok betartása, a megbízhatóság, a nyíltság, a szavahihetőség és a felelősségvállalás.
A témához vitafórumon lehetett hozzászólni.
2. Merre halad a világ az oktatáskormányzás terén?
Az október 22.-i második beszélgetés bőven szolgált példákkal arról, hogy a társadalmi egyeztetések korábbi fórumai nem működtek hatékonyan és a szakértői javaslatokat felülírták a politikai szándékok, manapság pedig még a látszata sincs meg annak, hogy a döntés-előkészítésben érdemben részt lehetne venni, ráadásul megfelelő kutatások és adatszolgáltatások hiányában sok kérdésben nem is lehet megalapozottan állást foglalni.
Meghívott szakértők: Bajomi Iván, Lannert Judit, Lukács Péter, Varga Júlia
, összefoglalója elolvasható itt.
3. A szükséges intézményrendszer, az elérés lehetőségei
A harmadik beszélgetésre november 26-án került sor. Arról volt szó, hogy milyen konzultációs gyakorlatra és intézményrendszerre lenne szükség, hogy széleskörű támogatást élvezzen az oktatási rendszer átalakítása. A beszélgetés elsősorban a részvételiségen alapuló oktatáspolitika feltételeire, a magyarországi helyzetre és lehetőségekre fókuszált. Első témánk az volt, hogy miként kellene átalakítani az oktatáspolitika-formálás intézményes kereteit ahhoz, hogy a különböző döntési szinteken érvényesülhessenek a részvétel, a párbeszéd és a szakszerűség szempontjai. Második témánk pedig, hogy hogyan lehetne elérni az érintett csoportok széleskörű bevonását és hatékony képviseletét.
Meghívott szakértők: Nahalka István, Monoriné Papp Sarolta, Juhász Ágnes.