Miért van esélyegyenlőtlenség az iskolában? Jók erre a bejáratott, szokásos válaszaink? Mi az iskola felelőssége?
Hogyan gondolkodnak a pedagógusok a kérdésről?
E témában nagyon szokatlan, sokak számára meglepő, provokatív kérdéseket teszünk föl, nagyon megosztó, de megkerülhetetlen válaszokat adunk rájuk.
Röviden
Az iskolában akkor van esélyegyenlőtlenség, ha bizonyos társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók érnek el általában rosszabb eredményeket. Vagyis akkor, ha a tanulás és a diákok szociális helyzete erősen összefügg egymással. Miért van esélyegyenlőtlenség? Hogyan keletkezik? Mik a következményei? Mit lehet tenni ellene, már ha valaki valóban tenni akar ellene? E kérdésekre vannak jól bejáratott válaszaink. Az utóbbi időben azonban súlyos kétségek merültek fel ezekkel kapcsolatban. Például azzal, hogy a gyerekek szociális helyzete az oka(!) a rosszabb eredményeiknek. E modulban körbejárjuk a válaszlehetőségeket. Meglepő, sokak számára váratlan következtetésekre is jutunk. De a téma nyitott, minden résztvevő gondolataira és tapasztalataira szükség lesz.
Kinek ajánljuk?
Akit érdekel a jövő
Mely minőségének alapja az oktatási rendszer, a nevelési szemléletek milyensége.
Óvodai, iskolai közösségeknek
Pedagógusoknak
Óvodapedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak, fejlesztőpedagógusoknak stb.
Fenntartóknak
Pedagógusjelölteknek
Óvodai, iskolai dolgozóknak
Asszisztenseknek, intézményi pszichológusoknak, gyógypedagógusoknak, intézményvezetőknek stb.
Szülőknek
Családnak, nagyszülőknek, szülői közösségeknek
Kérdések
Álláspontok vitára
- A hátrányos helyzetű gyerek első osztályba lépve azonnal hátrányban van a tanulásban is?
- A családi, szociokulturális körülmények valóban meghatározzák a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek iskolai életútját?
- Mit jelent az „áldozat hibáztatása”?
- Lehet, hogy a szegregáció az oka az iskola esélyegyenlőtlenségnek?
- Mi az iskola felelőssége?
- A hátrányos helyzetű gyerekek tanulási szempontból valójában nincsenek tanulási hátrányban, amikor először belépnek az elsős osztálytermükbe.
- A magyar iskolarendszerben széles körben elterjedt az a nézet, hogy a hátrányos helyzetú családok hibáztathatók gyermekük gyengébb tudásáért, gyengébb képességeiért, kommunikációs képességeik alacsonyabb fejlettségéért stb.
- A család helyzete közvetlenül nem oka az iskolai esélyegyenlőtlenségnek.
- A jó pedagógus bármilyen összetételű csoportot magas színvonalon képes tanítani.
A témát kidolgozó szakértő:
Dr. Nahalka István
oktatáskutató, ny. egyetemi docens