Frissítés október 6: A köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslat úgy került a parlament elé, hogy fel sem tették társadalmi egyeztetésre.
Frissítés október 31.: A Miniszterelnöki Kabinetiroda is elmulasztotta az Állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezet esetén a társadalmi egyeztetés összefoglalójának közzétételét.
A Civil Közoktatási Platform folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályok „társadalmi egyeztetését.” Bár nem bízunk abban, hogy javaslatainkat figyelembe veszik, véleményünket beküldjük és közzétesszük, hogy ezzel is segítsük a tisztánlátást. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra is, hogy az egyeztetési folyamat az Európiai Unió követelésének formális teljesítésére szolgál, nem célja a vélemények megfontolása. Cikkünkben beszámolunk a tanév rendje rendelet egyeztetésének összefoglalásáról, és arról, hogy a státusztörvény végrehajtási rendelete esetében a kötelező összefoglalást a határidő lejárta ellenére meg sem jelentették.
Augusztus 30.-án jelent meg a státusztörvény végrehajtási rendelete és néhány kapcsolódó rendeletmódosítás. A rendeletet július 31.-én bocsátották társadalmi vitára. A rendelettervezet a nyári szabadságolások ellenére nagy figyelmet keltett, feltehetően sokan be is küldték véleményüket a minisztériumnak – a Civil Közoktatási Platform által beküldött 12 oldalas vélemény itt olvasható.
A társadalmi egyeztetésről szóló jogszabály szerint a rendelet kibocsátója a rendelet megjelenését követő nyolc napon belül köteles közzétenni az egyeztetés során beérkezett kritikákat, és azt, hogy ezeket kik küldték be.
A rendelt megjelenés óta már csaknem két hét telt el, ennek ellenére a vita összefoglalása nincs fenn a kormányoldalon.
Természetesen tudjuk, hogy ennél a jogsértésnél nagyobb a jelentősége annak, hogy az egész egyeztetési folyamat célja csak a jogszabályok, az Európai Uniónak tett ígéretek formális betartása, szó sincs arról, hogy szándék lenne a vélemények figyelembevételére – még azokéra sem, amelyek nem ellentétesek a kormány szándékaival.
A státusztörvény esetében ebben a cikkben mutattuk be a vélemények formális „értékelését”.
Ugyanígy kezelték a 2023/24-es tanév rendje rendeletet is. Bár ez esetben a közzététel időben megtörtént, a 150 magánszemélytől és 10 szervezettől huszonötféle témakörben érkezett kritikákból összesen négyet vettek figyelembe. Az egyik a Diáksport Szövetségnek egy jelentés leadási határidejére vonatkozó kritikája volt. A másik javaslat alapján Nagycsütörtököt is bevették a tavaszi szünetbe – ami ellentétes az évközi szünetek meghosszabbítását kifogásoló többi kritikával. Az pedig, hogy úgymond a Nemzeti Pedagógus Kar javaslatára meghosszabbították a szóbeli érettségi időszakot, illetve a beiratkozás időpontját, merő cinizmus: a kritikák a tanítási év meghosszabbításának visszavonását kérték, többek között a szóbeli érettségivel, illetve egyéb feladatokkal való ütközés miatt.
Az elutasított javaslatoknál – amelyek közül többet magánszemélyek mellett öt-hét komoly, köztük kormánybarát országos szervezet is támogatott – a megjegyzés ennyi volt: „A tervezet a Kormány döntését hajtja végre; A javaslat ellentétes a jogszabály céljaival.” Még olyan elvi jelentőséggel nem bíró, de nagy gyakorlati jelentőségű, megindokolt javaslat esetén is ez volt az elutasítás indoka, hogy másik napra tegyék valamelyik tantárgy érettségijét.
Hasonló gyakorlatot követ a Belügyminisztérium mellett a Kulturális és Innovációs Minisztérium is – bár ott valamivel komolyabbnak tűnik a javaslatok kezelése. A szakképzési tanév rendje rendelet esetén a mai napig nem tették fel a társadalmi egyeztetés összefoglalását (bár ebben az esetben valószínűleg nem volt akkora tiltakozás, mint a köznevelési rendelet esetén). A szakképzési kormányrendeletek módosításának vitájában ugyan 27-ből 8 esetben elfogadták a javaslatot – de az elfogadott javaslatokat egy kivétellel a Magyar Kereskedelmi Kamara tette. A szakképzési törvény módosítása esetén az arány 52 témakörből 8 elfogadott javaslat – ez esetben vannak érdemi civil javaslatok is az elfogadottak között. Az indoklás itt – amellett, hogy nem felel meg a jogalkotói szándéknak – mindenhol az, hogy a módosításra nincs szükség, a szabályozás a jelenlegi jogi környezetben biztosított.
Annak érdekében, hogy az Uniónak bizonyítsák az egyeztetési szándék komolyságát, törvénybe iktatták a jogalkotók személyes felelősségét a társadalmi egyeztetés megtörténtéért, amit évente ellenőriznek. Sajnálatos módon az egyeztetés várhatóan nem fog kitérni arra, a törvény szellemének, vagy csak a leírt előírásoknak felel meg az egyeztetés. Azonban azt jelezni fogjuk, hogy másodszori alkalommal formálisan sem történt az előírások betartása. Szeretnénk arra is rákérdezni, hogy a hatásvizsgálattal, összefoglalóval, indoklással kapcsolatos előírások betartásának tekinthető-e, ha egy száz oldalas dokumentumhoz egy kétsoros indoklást fűznek, illetve elegendő indoklás-e a visszautasításnál az, hogy „nem felel meg a kormányzati szándéknak.”
Egyébként a jogszabály a társadalmi egyeztetésnek a honlapon történő vitára bocsátás mellett az egyeztetés egy másik, célzottabb, és így sokszor biztosabban véleményezést eredményező formáját is megemlíti: a közvetlen egyeztetést. Ennek során a minisztérium az általuk kiválasztott, nyilvántartott szervezeteknek küldi el a jogszabályt véleményezésre. Korábban az oktatási területen ez a forma volt az általános. A minisztériumnak lehetősége van stratégiai partnerségi megállapodást kötni azokkal a szervezetekkel, amelyeknek a véleményére számít – a megállapodásokat közzé kell tenni a honlapon. (Jelenleg a honlapon csak két ilyen megállapodásnak látjuk nyomát: a Pedagógusok Szakszervezetével és a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal). A stratégiai partnerség mellett korábban civil szervezetek regisztrálhattak a minisztériumi listára, és ezt követően minden törvényt és rendeletet megkaptak véleményezésre. Ez a gyakorlat fokozatosan elhalt, a regisztrált civil szervezetek listája és a regisztráció lehetősége megszűnt, csak az egyházakkal, esetleg a Pedagógus Karral folyik ilyen jellegű egyeztetés.
Összeállította: Juhász Ágnes