Home Aktuális Eredményes oktatás nagy szabadság és kis terhelés mellett – Az észt példa

Eredményes oktatás nagy szabadság és kis terhelés mellett – Az észt példa

2022-11-07

Az oktatásirányítás mellett sok szülő is úgy gondolja, hogy ha az iskolák, a tanárok és a diákok nagyobb szabadságot kapnak és csökken az iskolában töltött idő, az sok esetben a minőségi oktatás rovására megy. Ezért tartom fontosnak, amiről az alábbiakban írok.

Van egy ország, amelyik a PISA mérés szerint Európában

  • első a természettudományban, második a matematikában, harmadik a szövegértésben,
  • az elsők között van az angoltudásban, és
  • kiugróan kevéssé függenek az eredményei a családi háttértől,

ugyanakkor

– a legkisebb az éves óraszám és az egyik legrövidebb az iskolaév, és a gyerekek csak 7 éves kortól járnak iskolába

– nincs tanfelügyelet és minősítés

– nincs kötelező tanterv, a tanárok teljes szakmai szabadságot kapnak

– nincs tankönyv; az iskolatáska legfeljebb 1,5 kg

– az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, működésükbe és az igazgatók kinevezésébe senki sem szól bele.

Ebben az országban – Észtországban – nem voltak jobbak a feltételek az oktatás átalakításához, mint nálunk:

– az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagyjából annyi, mint Magyarországon

– nyelve ugyanúgy finnugor és mások által nem értett, mint a mienk

– múltja szocialista, történelme zivataros, nincs komoly polgári demokratikus hagyomány.

Érdemes megnézni erről egy angol nyelvű kis videót .

Néhány részlet az észt rendszer működéséről – és arról, hogyan juthattak el idáig:

  • A Szovjetunióból való kiválás után erős elkötelezettség volt a kormányzatban és a társadalomban a gyökeres változásra minden területen – az oktatásban is.
  • Az oktatási kormányzat és a szakértők között folyamatos az együttműködés; az oktatási stratégia kidolgozására 15 éven éven át tartó szakmai egyeztetés követően került sor
  • a problémákat – például a tehetséggondozás gyengeségét, a szakiskolai lemorzsolódást – elismerik, és megpróbálják megoldani
  • a meggyőzésre, az eredmények bemutatására nagy figyelmet fordítanak
  • a cél a kreatív, együttműködő, önszabályozó és vállalkozó tanulás
  • a gyerekek többsége a “körzeti” iskolába jár
  • záróvizsgák vannak, közös követelményrendszerrel (bár azok szükségességéről is vita folyik), de az eljutás módja egyéni lehet
  • az észt társadalom nagyfokú digitalizációja keretében az iskolai működést – adminisztrációt, tanulást, tanítást, értékelést – is digitális megoldások segítik; ezek működését/működtetését országos támogató hálózat segíti
  • a tanárok alacsony fizetését pár év alatt jelentősen megnövelték, így ma az kb. kétszerese a magyarországinak
  • a tankönyvszerűen felépített – akár papír alapú, akár digitális – tartalmak visszaszorulóban vannak a pedagógiai gyakorlatban, mivel a lineárisan, előre felépített tartalmak a befogadó számára nem biztosítják a „megszerzés” élményét és nem mélyítik el a kiválasztás mechanizmusának kritikai képességeit
  • törekednek arra, hogy az iskolaépület egésze, a közös terek, a tantermek, az eszközök is tanulást támogassák
  • az új (2020-35-ös) stratégia célkitűzése a tanári és tanulói szerepek közötti, az iskolai és a külső helyszínen való tanulás, a formális és nemformális tanulás, az iskola és az élet közötti  határ oldása, valamint a személyközpontú oktatást és az egyéni tanulási utakat lehetővé tevő informatikai megoldások biztosítása

További részletek:

Az észt digitális oktatás sikere közelről

Az észt PISA eredmények háttere

Juhász Ágnes