A pedagógussztrájk támogatásával kezdődött tiltakozáshullám eddig nem látott méreteket öltött. Egymást érik a demonstrációk, egyre nagyobb létszámmal, melyeknek egyre nagyobb súlya van. Hiába jelezték már korábban is sokan, hogy az oktatásban nagy a baj, hiába érveltek és léptek fel a szakszerűtlen és embertelen intézkedések ellen, mégis eljutottunk idáig, hogy az oktatás mára romokban hever. Cikkünkben nyomon követjük, hogy 2018-tól milyen főbb tiltakozások zajlottak az oktatás területén, hogy kik és mi ellen demonstráltak. (A 2018 előtti tiltakozásokat Az elmúlt nyolc év – tiltakozásaink tükrében című 2018-as cikkünkben tekintettük át.)
A 2018-as évre sem változott sok minden az oktatásban. Ezt jól mutatja, hogy már január végén tüntetés szerveztek a diákok. 2018.01.19-én több ezer diák tüntetett a Kossuth téren. Hogy miért? Egy jobb oktatási rendszerért, a diákok túlterheltségének csökkentéséért és versenyképesebb tananyagért. A követelések nagy része megegyezett a 2016-os kockás inges, tanítanékos mozgalmak és tüntetések követeléseivel.
“Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért!” akció a Független Diákparlament szervezésében
Az akciónap szervezői azt kérték diáktársaiktól, péntek délelőtt ne menjenek iskolába, helyette szervezzenek oktatási témájú beszélgetéseket vagy vegyenek részt a Független Diákparlament fórumain. A Mit kíván a magyar diákság? című listát a demonstráción olvasták fel a Független Diákparlament aktivistái.
Január 28-án ismét az oktatásügyért demonstrált a Tanítanék Mozgalom, és a Kossuth térre vonultak.
2018.02.05.-én a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Lehet Más a Politika, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum, a Párbeszéd és az Új Kezdet aláírta a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat közvetítésével megalkotott Oktatási Minimumot. Politikatörténeti szempontból ez egy kiemelkedő jelentőségű esemény, mert ilyen széleskörű egyetértésre pártok és civilek között az oktatásügy közös alapjairól még nem volt példa Magyarországon.
A parlamenti választások előtti időszakban a CKP aktív Facebook kampányt folytatott azzal a céllal, hogy az oktatást a választások alapkérdésévé tegye. A https://ckpinfo.hu/vanvalasztas-2/ oldalon a kampány során a Tanterv- vs. gyermekközpontú iskola, Diktátum vs. Párbeszéd, Kirekesztő vs. befogadó iskolarendszer, Központosítás vs. autonómia témaköröket jártuk körül szakmai összefoglalókkal, az Oktatási Minimum kivonataival, sztorikkal, visszatekintésekkel, adatokkal, grafikákkal és kvízekkel.
Augusztus végén került nyilvánosságra a NAT-2018 tervezet. Bár a bevezetés a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban ezen alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát.
A CKP és a HAT a tervezet elvetését, és egy, a pedagógiai alapelveket megőrző, azonban a szabályozási kérdésekben radikálisan átalakított új NAT javaslat elkészítését indítványozza, amelyhez a CKP felajánlja „alterNATíva” című NAT koncepcióját.
2018-ban a PDSZ már aláírásokat gyűjtött az oktatásban dolgozókért. Céljük nem más volt, mint a túlterhelés csökkentése és az ágazatban dolgozók béreinek rendezése.
Az év megegyezés nélkül zárult, így 2019-ben Sztrájkbizottságot alakított a PDSZ. Általános követeléseket fogalmaztak meg :
- Vonják vissza a rabszolgatörvényt, legyen egyeztetés a munka törvénykönyvének munkavállaló-barát módosítása érdekében!Rendezzék a közalkalmazotti illetménytáblát! Biztosítson valódi előmenetelt a közalkalmazottak számára!
- Jogszabályban biztosítsák a járulékmentes béren kívüli juttatások lehetőségét!
- A többletmunkáért járó ellenértéket minden esetben fizessék ki! Ez egyértelműen legyen szabályozott a munka törvénykönyvében, és egyéb, ágazati, valamint jogállási törvényekben, rendeletekben!
- Legyen a minimálbérhez kötött, azaz a minimálbér meghatározott százalékával kifejezett diplomás bérminimum!
- Követeljük a sztrájktörvény módosítását, a sztrájkjog gyakorolhatóságának biztosítását!
- Korrekt érdekegyeztetést! Vegye komolyan a kormány a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat! Érdemi, rendszeres érdekegyeztetésre alkalmas fórumokat kell létrehozni és működtetni
Miután a kormány megszüntette a nem állami kiadású tankönyveket, a Szülői Hang Közösség aktivista mozgalmat hirdetett a tankönyvek megmentésére. Mentsük meg a gyermekeink tankönyveit! címmel kiáltványt tettek közzé, melyhez 937 településről több mint ötezer ember, illetve szervezetek – közöttük a CKP is – csatlakozott.
A kormány 2019 márciusában elfogadta a „SZAKKÉPZÉS 4.0 ” stratégiát. A CKP állásfoglalást tett közzé az ügyben. Az állásfoglalás a stratégia előremutató elemeinek üdvözlése mellett hangsúlyozza, hogy „A stratégia megvalósításának kidolgozásra került részletei aggályainkat még jobban alátámasztják: az iskolarendszerrel, az oktatás milyenségével kapcsolatos általános problémák mellett látható, hogy az egyes tervezett intézkedések – pályaorientáció, átjárhatóság, felvételi rendszer, tanári bérezés stb. – megvalósíthatóságát, sikerességét is akadályozza, hogy a közoktatásban nincsenek meg a megvalósításukhoz szükséges feltételek, a közoktatást felügyelő EMMI-vel nincs megfelelő együttműködés; a bevezetés időpontjául megjelölésre került 2020 szeptembere, ugyanakkor a stratégia költségeket, felelősöket tartalmazó cselekvési terve még most sem került elfogadásra. A szakképzési rendszer átalakítására a jogszabályalkotástól az OKJ megalkotásán, a felvételi rendszer kidolgozásán és megvalósításán, a képzések meghirdetésén át a kerettantervek, tananyagok megalkotásáig, a gyakorlati képzés átalakításáig, a tanárok felkészítéséig, felkészüléséig egy év nem elegendő.”
Oktatási salátatörvény: a magántanulóság, az igazgatói kinevezések, óvoda-iskola átmenet, osztályozás kötelezősége, igazgatók felelősségre vonási lehetősége. 2019 tavaszán ismertté vált, hogy a kormányzat – mindenféle előzetes egyeztetés nélkül – lényegi változtatásokat tervez a Köznevelési Törvényben. A tervezett törvénymódosítással szemben állást foglalt a Magyar Pedagógiai Társaság, tagszervezeteink közül a Szülői Hang Közösség, a TANOSZ és a Tanítanék. A CKP is csatlakozott az aHang platformon futó aláírásgyűjtéshez a Nemzeti Köznevelési Törvény módosításainak visszavonásáért.
Diákok kezdeményezésére 2019. augusztus 31-én demonstrációt tartottak a köznevelési törvény módosításai ellen.
A tüntetést azért szervezték, mert a parlament júliusban elfogadta a köznevelési törvény módosítását, aminek következtében szeptembertől többek közt
- legalább hetven százalékban a Nemzeti alaptantervhez igazítják majd az alternatív iskolák tantervi struktúráját,
- kizárólag állami hatáskörbe kerül az egyéni munkarendről (a korábbi magántanulói státuszról) való döntés,
- négyéves kortól kötelező lesz óvodába járnia a gyerekeknek,
- iskolaérettség elbírálására új rendszert vezettek be
- valamint az intézményvezetők kinevezését nem véleményezhetik sem a pedagógusok, sem a szülők, sem a diákönkormányzatok.
A CKP elkészítette a Köznevelési törvénnyel kapcsolatosan az aktuális helyzetet és a fontos módosításokat összefoglaló elemzését.
2019. szeptember 13-án a szabad oktatásért tiltakoztak
Az aHang, a Szabad Terek és a Szabad Egyetem alternatív tanítási napot szervezett, amihez Budapesten egy diákok által meghirdetett margitszigeti beszélgetés kapcsolódott noÁr részvételével, és Pécsen, valamint Szombathelyen is várták hasonló rendezvényekre a fiatalokat.
2020 – ban megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos Vezetősége. A testület arról is határozott, hogy megkezdi a tárgyalásokat a többi oktatási szakszervezettel a sztrájkbizottság kibővítéséről.
A 2019 őszi Nemzeti Alaptanterv (NAT) tervezethez számos szakmai kritika érkezett a kidolgozókhoz – ezeket azonban nemhogy nem vették figyelembe, hanem a tervezetet egy sokkal korszerűtlenebb, a bírálatokkal ellentétes irányban alakították át.
Számos szervezet nyilvánította ki elégedetlenségét az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Február végégig több mint 60 oktatási intézmény tanárai és diákjai, valamint több mint 20 szervezet csatlakozott az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozók csoportjához. Az egyházi iskolák is tiltakoztak az új NAT ellen. A NAT magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezései ellen tiltakoztak az állami egyetemek irodalomtanszékei, a Magyartanárok Egyesülete is, az MTA irodalomtudományi osztálya is. Számos más tantárgy esetében születtek bírálatok. Az ADOM Diákmozgalom tagjai február 28-án “NO NAT” feliratú élőképpel tiltakoztak a NAT bevezetése ellen a Hősök terén. Létay Márton Károly magyartanár a Facebookon közzétett posztjában Szavalj a nemzeti alapért! címen NAT-ellenes tiltakozási eseményre hív mindenkit február 18-án, 19-én és 20-án a Széll Kálmán térre, aki nem ért egyet a törvénnyel. Az új NAT) és a szakképzés átalakítása ellen tüntetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Petíciók, szülői nyílt levél, Fb-csoport jött létre, szakmai konferenciákat tartottak. Ezek összefoglalója felkerült a CKP oldalára. A szakmai kritikákat a Mi a baj a NAT-tal? A tiltakozások tartalmi összefoglalása című cikkben tekintettük át.
A Civil Közoktatási Platform február 12-én tartotta oktatási évértékelőjét. Az eseményre készült évértékelő videó és a hét tárgyalt problématerület – MTA, CEU,Tanárok, Tankönyv, Jogfosztott szülők, Túlterhelt diákok, Szegregáció – áttekintése elérhető honlapunk évértékelő aloldalán.
2020 márciusában A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményt adott ki, amelyben a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a hozzá kapcsolódó kerettantervek bevezetésének elhalasztását kéri. Ezután egyesült a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sztrájkbizottsága a közösen szervezett sztrájk miatt. Petíciót adtak át a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) küldöttei az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársának. Az érdekképviselet azt akarja elérni, hogy vonják vissza a szakképzés átalakításának tervét.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 12 pontban fogalmazta meg követeléseit: Tisztességes bért a pedagógusoknak! A tanárok bérét a minimálbérhez igazítsák 2020 januárjától visszamenőleg! A bejelentett 10 százalékos ágazati szakmai pótlék semmire sem elég, valódi béremelést követelünk! A pályakezdők is kapjanak versenyképes bért, mert évek múlva nem lesz tanító, tanár Magyarországon!
A Covid-járvány oktatásbeli kezelését folyamatosan bírálják a szakszervezetek, a CKP, a szülői és diákszervezetek. Mivel a szülők tömegesen tartották otthon gyermekeiket, az iskolabezárási követelések teljes elutasítása után Orbán Viktor egy nap alatt megváltoztatta véleményét, és a kormány péntek este bejelentette, hogy hétfő reggel az iskolák digitális oktatásra térnek át. A CKP petíciójában Türelmet a gyerekeknek, időt a tanároknak – járvány van! című petíciójában követelt empatikusabb hozzáállást és szakmai segítséget a minisztériumtól.
Levélben kér intézkedéseket a felesleges feszültségek elkerülése érdekében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform. A levélhez civil szervezetek és további szakszervezetek is csatlakoztak. Együttműködést ajánlottak, és a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetésének elhalasztását, a szakképzés átalakításának felfüggesztését és a járvány alatti érettségi, valamint a szakmai vizsgák alternatíváinak sürgős kidolgozását kérték a kormánytól – eredménytelenül.
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájárulni. Kérik, hogy vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét, és kezdjenek szakmai egyeztetést egy új, jobb rendszer megalkotásáról.
Szeptemberben kirobban a FREE SZFE ügy, melyet itt tud elolvasni részletesen.
2021 októberében egyesíti sztrájkbizottságát a két szakszervezet – A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnali béremelést és a munkaterhek csökkentését követelik, felelevenítve a 2020 márciusában indult, a járvány miatt leállt kezdeményezésüket.
Holnap ki fog tanítani? – Akciósorozatot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Figyelmeztető sztrájkot hirdet január 31-ére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
2022 január 31-én sztrájk és tüntetés– Demonstrációt szervezett a Magyar Szakszervezeti Szövetség január 31-ére, ezzel támogatják az aznap kétórás figyelmeztető sztrájkot tartó pedagógusokat, akik magasabb fizetésért, óraszám csökkentésért és a kötelező oltásról szóló jogszabály visszavonásáért harcolnak.
A figyelmeztető sztrájkról tárgyalt az Emberi Erőforrás Minisztériumával a két nagy pedagógus szakszervezet- Nem sikerült megegyezni a sztrájk ideje alatt nyújtott szolgáltatásokról.
Az ADOM diákmozgalom is csatlakozik a pedagógussztrájkhoz.
Január 31. – Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott a két nagy pedagógus szakszervezet, legalább húszezren sztrájkoltak. Az elsőfokú bírósági ítélet szerint jogos a sztrájk és a szakszervezetek értelmezése az elégséges szolgáltatásról. A szakszervezetek lemondtak fellebbezési jogukról, és levélben kérték Maruzsa Zoltánt, hogy kérje a kormányt is a fellebbezésről való lemondásra. A kormány viszont törvénytelennek nyilvánítja a sztrájkot (melyet később a Kúria törvényesnek ítélt), és 2022. február 11-én este, a veszélyhelyzetre hivatkozva kihirdette a pedagógusok sztrájkjogát az elfogadhatatlan mértékű kötelező szolgáltatás előírásával alapvetően korlátozó rendeletét.
A kormány rendeletére a szakszervezetek közös nyilatkozatban reagáltak: felszólították a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a bíróságot, mint független hatalmi ágat, és amellett, hogy kijelentették, továbbra is készülnek a sztrájkra, további nagyszabású akciókat helyeztek kilátásba, valamint alkotmánybírósághoz fordultak. Az intézmények előtt országszerte A sztrájk alapjog! feliratú mólinók jelentek meg. Számos szolidaritási akció is indult. Újabb és újabb oktatási intézmények pedagógusai kezdenek polgári engedetlenségbe, tagadják meg a munkát egy-egy napra a sztrájkjog védelmében. Szülői közösségek, tanárszakos hallgatók, volt diákok szolidaritásukat fejezik ki. A CKP amellett, hogy összefoglalja a tiltakozók számára fontos tudnivalókat, közli és térképen is megjeleníti, videókkal illusztrálja a tiltakozó iskolák, közösségek listáját.
Kockásinges Találkozó: Diákok tüntetést szerveztek március 16-ára, a sztrájkoló tanárok támogatására.
Fedőneve: Búvópatak – Búvópatak akció – A kormány törvénysértő módon nem tárgyal a szakszervezetekkel, koordinált módon, búvópatakszerűen folytatódik a sztrájk.
A PDSZ prezentációban foglalta össze, milyen elvárásai vannak, melyek meghozhatnák a változást.
Jövőorientált, korszerű oktatás javaslatcsomag – A Civil Közoktatási Platform részvételével folyó nyolc hónapos rendszeres egyeztetést követően összeállt egy 100 pontból álló javaslatcsomag, amely keretbe foglalja egy jövő-orientált, korszerű oktatási rendszer koncepcióját.
Április 1-jén pedagógus tüntetés és koncert zajlott Kossuth téren a Tanítanék Mozgalom és noÁr szervezésében. A március 16-án elindított, határozatlan idejű munkabeszüntetés „gördülő sztrájkká” alakul, minden nap más-más iskolákban szüntetik majd be a munkát a tanárok.
A PDSZ nyílt levélben kéri Orbán Viktort, hogy az új kormányban legyen önálló oktatási minisztérium. Felhívják a figyelmet arra is, hogy jelentős béremelés és a munkaterhelés csökkentése nélkül nem orvosolható a tantestületek elöregedése és a létszámok drámai csökkenése, nem csökkenthető a feszültség a társadalom és a kor elvárásai és az oktatási intézmények teljesítőképessége között.
Május 24-én elfogadták a sztrájkot ellehetetlenítő törvényt, amely a rendelettel azonos módon írja elő a sztrájk alatti kötelező szolgáltatást – a szakszervezetek normakontrolt kérnek.
Júliusban a Tanítanék petíciót indított- „Az oktatási rendszer az összeomlás szélére került. Nem várhatunk tovább, nyílt levelet küldünk a döntéshozóknak, követelve, hogy rendezzék az oktatásban dolgozók béreit és állítsák vissza a sztrájkjogunkat.”
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógusszakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot. A polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.
AZ augusztus végi sikertelen sztrájktárgyalást követően újrakezdődött a pedagógussztrájk, bizonyos időszakokat megcélzó, gördülő sztrájk formájában.
„Emeljük a tétet!” – Ezzel a címmel hirdetett polgári engedetlenségi hullámot a Tanítanék Mozgalom, a munkabeszüntetés fenntartása miatt jövő hétfőtől úgynevezett gördülő engedetlenséget javasolnak, amelynek lényege, hogy minden héten másik napon ne vegyék fel a munkát a pedagógusok.
A szeptember 2-i demonstrációt a középiskolások által létrehozott Diákok a Tanárokért nevű szervezet hirdette meg, a sárga mellényes szervezők is diákok, de sok a felnőtt tüntető is. A menetben vonulnak a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének tagjai is.
A Civil Közoktatási Platform állásfoglalást adott ki az állami szervek és szereplőik, különösen a tankerületi központok részéről érkező, a pedagógusokat megfélemlítő fenyegetések ügyében.
A fenyegetéseket retorzió követte: kirúgták a budapesti Kölcsey Gimnázium több polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárát.
A kormány elkötelezett a pedagógusok bérének további emelésében, azt egyedül a baloldal akadályozza – írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-hez eljuttatott közleményben. “Egyedül a baloldal az, aki folyamatosan akadályozza a pedagógus-béremelést, hiszen Brüsszelben folyamatosan azon dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a hazánknak járó forrásokat, amelyek többek között a korábban tervezettnél magasabb pedagógus-béremelést is fedeznék” – áll a közleményben.
“El a kezekkel a tanárainktól” – Több százan tüntettek a tanárkirúgások ellen a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál.
Civil szervezetek szolidaritási felhívása – a kezdeményezést a Civil Közoktatási Platform Ügyvivő Testülete és több tagszervezete is aláírta. A felhívás itt olvasható: https://szabad.ahang.hu/…/orszagos-altalanos-sztrajkot…
Az iskolánként eltérő időszakokban tartott sztrájkok mellett október 5.-ra a PDSZ, majd 14-ére a PDSZ és a PSZ.
Október 14. – Újabb országos sztrájknapot hirdettek. Október 14-én volt 1 éve, hogy a PDSZ és PSZ megfogalmazta sztrájkköveteléseit, melyet másnap eljuttattak a miniszterelnöknek. Rengeteg megmozdulás volt látható az országba, tiltakozások, szolidaritási akciók, sztrájk.
Az országos sztrájknapokat térképen is megjelenítettük. Az október 5-i itt látható és a 14-i itt.
Október 23-ika idén a tanárokról szólt. Az ADOM Diákmozgalom hirdetett szolidaritási tüntetést. “A magyar oktatási rendszer sose cipelt ennyi súlyt egyszerre a nyakában: alulfizetett tanárok tanítanak elavult tananyagot, kimerült és traumatizált diákoknak, rosszul szigetelt épületekben, 14-16 fokos hőérzetben. Az elmúlt években számtalan csoportnak hagyta az érdekeit figyelmen kívűl a kormány. Sőt, egész tömegeket alázott meg, és hagyott magára az ország vezetése. Ezért most, október 23-án együttesen demonstráljuk erőnket”
A Civil Összefogás a pedagógusokért és a diákokért kezdeményezés felkérésére a Civil Közoktatási Platform a különböző szervezetek követelései alapján összeállította a pedagógusok, diákok és szülők közös követeléslistáját. A 9 pontot aláírták az oktatási megmozdulások szervezői, a tanárszakszervezetek és számos diák, szülői és más civil szervezet.
A 23-i tüntetésen tízezrek vettek részt és tüntettek a magyar oktatásért. Óriási tömegek mozdultak ugyanazért. A jövőért. Mára világosan látszik, hogy hónapok óta egymást érik az élőláncok, sztrájkok, polgári engedetlenségek, tüntetések az országban, melyre a kormány valós lépésekkel nem reagál. Az is tisztán kirajzolódott, hogy a korábbinál lényegesen többen támogatnák a változásokat. Nagy baj van az oktatásban is, amit már nem lehet nem észrevenni.
Itt tartunk most. Egyelőre az erő csak nő és tovább fog nőni, ha a kormányzat nem képes orvosolni a bajokat. Bár jelenleg nem, hogy nem orvosolja, teljesen figyelmen kívül hagyja az égető problémákat.
Külön cikkben foglalkozunk az őszi események tudósításával, mely itt olvasható.