Home HírekHírek Miért csak a jéghegy csúcsa növekedne?  – A Meixner-könyvről. Gyarmathy Éva véleménycikke

Miért csak a jéghegy csúcsa növekedne?  – A Meixner-könyvről. Gyarmathy Éva véleménycikke

2021-05-12

Meredeken emelkedik a közoktatásban résztvevő SNI diagnózist kapó gyerekek aránya, de ez csak a jéghegy csúcsa, azok, akik többféle vagy súlyosabb eltérés miatt a szakmai látókörbe és a dobozba (SNI kategóriába) kerülnek. Emellett vannak, akik a BTMN (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség) elnevezésű dobozba kerülnek, és olyanok is, akik akár kerülhetnének bármelyikbe, de valamiért elkerülik ezt.

A statisztika jelzi az átjárást a kategóriák között. A 2016-ban belengetett „Taigetosz-törvény” miatt sok BTMN kategóriás gyereket átsoroltak a szakértők SNI-be, mert különben elvéreztek volna ezek a tanulók a felmentések nélkül. Vagyis egy adott kategóriába kerülés nem teljesen egyértelmű.

A tanulási, figyelem-, hiperaktivitás és autizmus zavarok mind spektrumzavarok, mert nagyon sokféle módon és szinten jelentkeznek. Vagyis kontinuumról van szó, ami azt jelenti, hogy ha az SNI-sek aránya megnövekedett, a gyakoribb enyhébb eltérések aránya is nagyobb lett. Ezzel is lehet vitatkozni, de a vizsgálati adatokban megmutatkozó változás is jelzi, hogy a jelen kor gyermekei például a beszédhangok kialakulása tekintetében messze lemaradnak a néhány évtizeddel ezelőtti gyerekek mögött.

A megfelelő beszédhangfejlődést mutató hatévesek %-a Megfelelő beszédhang-

képzés

Megfelelő beszédhang- megkülönböztetés
1975. évi adatok 90% 90,5
2016. évi adatok 66,7% 61,1

Zajdó Krisztina (2017) Speech sound acquisition in 3-8 years old children acquiring Hungarian: Data from 1975 and 2016. Poster presented at the 2017 Annual Convention of the American Speech, Language and Hearing Association, Los Angeles, CA, November 10, 2017.

A kialakulatlan beszédhangokra épülő olvasástanítás az olvasászavarok megalapozása. Ennek tükrében szükség van olyan olvasástanulási módszerek alkalmazására, amelyek megelőzik a zavarok kialakulását. A Meixner Ildikó által az olvasási zavar megelőzésére kidolgozott módszer más módszerekhez képest alaposabban dolgozza ki az olvasástanulás lépéseit, és az olvasástanulás nem különül el a beszédfejlesztéstől. A könnyen összetéveszthető betűket nagy időkülönbséggel tanítja, emellett egyéb támogató fejlesztést is alkalmaz.

Az eredeti Meixner-könyv, ahogyan a teszt is, nem tökéletes, kissé avittas, és még van néhány eleme, amit nem tartok szerencsésnek. Viszont lehetőséget ad arra, hogy a sokféle idegrendszeri érettséggel és beszédszinten érkező gyerekek sokféle olvasástanulását támogassa.

A szűk szakmai gondolkodás dobozol, és most már nemcsak a gyerekeket sorolja valamely szűk kategóriába, hanem a módszereket is. Pedig a módszerek értő használatával egy-egy eljárás sokkal többek hasznára lehet. A szakmai nagyképűség és kisstílűség által adott megalapozatlan minősítések megakadályozzák a tisztánlátást, és zavart keltenek. A nyitott gondolkodás ideje jött el, amikor a gyors változásokat a gyerekek képességeinek változása jelzi a legjobban, és ha erre odafigyelünk, a sok, már rendelkezésre álló kiváló módszert értően tudjuk alkalmazni.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kereteiben megalapított Atipikus Fejlődés Módszertani Központunk képzései erre a szemléletre épülnek, és a különleges fejlődésű gyerekeknek kidolgozott módszereket a mindennapi foglalkozásokba, a közoktatásba viszi be. A Meixner módszer az egyik kiemelt példánk erre.

Dr. Gyarmathy Éva
klinikai és neveléslélektan
szakpszichológus
tudományos főmunkatárs
(MTA) TTK Kognitív Idegtudományi és
Pszichológiai Kutatóintézete