Egy szakképzésben tanító tanár ábrándozása digitális munkarend idején
Van egy álmom: A digitális munkarendben nem az a lényeg, hogy a diák lehetőleg reggel 8 óráig megkapja a feladatokat.
Van egy álmom: A pedagógus legfontosabb kötelessége nem az, hogy 8-16 óra között rendelkezésre álljon, mielőtt legalább reggel 7 órakor elkezdi feltölteni a KRÉTA rendszerbe az aznapi házi feladatot és tananyagot, amit természetesen az iskola által választott másik kötelező platformra is adminisztrálnia kell. Nem beszélve azon felületekről, amit ugyan nem fogad el a vezetés hivatalos kommunikációs csatornának , de a szülőknek és a gyerekeknek is a legkönnyebben kezelhető.
Van egy álmom: A digitális oktatás során nem kell minden egyes tanórát percre pontosan megtartani, ezzel az offline tanítást imitálni, a hiányzó tanulókat az osztályfőnöknek táblázat formájában hetente leadni.
Van egy álmom: A vezetőség nem jelöl ki minden szaktanár mellé egy vezető kollégát, aki ellenőrzi a kiadott feladatok meglétét és minőségét, hanem megbíznak a szaktanárban, aki valószínűleg ebben a vészhelyzetben is felelős szakember. Főleg nem szerepelnek a főnökség tagjai együtt tanítóként az adott tanár kurzusában is, kivéve természetesen akkor, ha az adott kollégának igénye van erre. Semmi sincs most, ami fontosabb a bizalomnál.
Van egy álmom: A tananyagtartalmat nem kell az ellenőrzések és beszámoltatások megjelölésével heti bontásban ütemezni.
Van egy álmom: Szeretném, ha mindenki tudná és elhinné, hogy a kevesebb néha több.
Van egy álmom: Szeretném, ha a minőség kerülne a mennyiséggel szemben előtérbe.
Van egy álmom: Szeretném, ha a pedagógusra a tanulás támogatójaként, facilitátorként, a kooperáció elősegítőjeként tekintene az oktatásirányítás, aki a számonkérés helyett értékel.
Van egy álmom: Szeretném, ha a pedagógus szakemberként kompetensnek érezhetné magát, mert megbíznak benne.
Van egy álmom: Szeretném, ha nekünk is lehetne abban részünk, amiben az olasz kollégáknak volt. Az ottani oktatásügyi miniszter nyílt levélben köszönte meg a pedagógusok munkáját, és fejezte ki háláját az odaadó munkájukért, és továbbra sem szabályozta le sem a digitális tanulás kereteit, sem a módszereit, és még kevésbé az értékelést.
Sőt, kifejezetten hangsúlyozta, hogy a “józan észnek” kell vezérelnie a munkát, és mindenkinek a saját tapasztalatait, szakértelmét és az iskolájának a helyi adottságait kell figyelembe vennie.
Van még mit tanulnunk.
Rajz: Czirók Gréta, Igazgyöngy Alapítvány