Két év – közel 40 kérdéskör
A Civil Közoktatási Platform – a hozzá tartozó hatvan tagszervezet, illetve a létrejött munkacsoportok közreműködésével – 2 év alatt csaknem 40 kérdéskörben publikált szakmai anyagokat a honlapján, amelyek aztán támpontul szolgáltak a médiának, a szakmai közvéleménynek és az ellenzéki oktatáspolitikusoknak egyaránt.
Az alábbiakban fordított időrendben mutatjuk be ezeket a szakmai anyagokat, amelyek témánként az alábbi kis képekre kattintva, összességében pedig keletkezésük óta folyamatosan elérhetőek honlapunkról.
Pártok oktatáspolitikai elképzelései
A Civil Közoktatási Platform 2017.11.11 – 2018. 02.03-ig tartó konzultációsorozat keretében, 10 témakörben kérdezte meg a választásokon indulni kívánó pártokat oktatáspolitikai programjáról. Cikksorozatunkban egymással könnyen összehasonlítható formában mutatjuk be ezeket elképzeléseket, szakértőink elhangzott összefoglalóit és az adott kéréskörrel kapcsolatos szakmai javaslatokat is.
Jogi állásfoglalás a honvédelmi intézkedési tervről
Az EMMI Köznevelési Stratégiai Főosztályának 2017. december 22-én keltezett leirata hadüzenet volt az iskoláknak. A honvédelmi intézkedési terv készítésére kötelező utasítás ugyanis ellentétes a lelkiismereti szabadsággal. A honlapon közöljük Deák Dániel egyetemi tanár elemzését, és gyakorlati útmutatót adunk ahhoz, hogy hogyan tagadható meg az intézkedési terv elkészítése, illetve hogy mi lehet ez utóbbinak a következménye.
A felsőoktatás és a közoktatás érintkezési pontjaira vonatkozó javaslatok
A felsőoktatás egyes területei – elsősorban a továbbtanulási feltételek és a pedagógusképzés – szoros összefüggésben vannak a közoktatással. A CKP ezért javaslatcsomagot állított össze a felsőoktatás- irányítás részére a közoktatás és a felsőoktatás közti átmenetre, a pedagógusképzésre, valamint a felsőoktatási intézményekhez rendelt közoktatási projektekre vonatkozóan.
Miért rossz megoldás a szakmaszerkezeti döntés?
Az évente kormányrendelettel meghozott, ún. szakmaszerkezeti döntés megyénként meghatározza, hogy a szakmunkásképzőkben (hivatalos nevén: szakközépiskolákban) milyen szakmákban, a szakgimnáziumokban pedig milyen ágazatokban, hány főnek lehet államilag finanszírozott képzést indítani. Elemzésünkben bemutatjuk, hogy a rendelkezésnek mind az elve, mind a jelenlegi formája és kivitelezése szakmaiatlan, értelmetlen, ráadásul nem csak az iskolák és a tanulók szempontjából, hanem a gazdaság szempontjából is káros.
Okosan az iskolai pénzügyi neveléssel!
A cikkben a Civil Közoktatási Platform az NGM hétéves, „Okosan a pénzzel! A pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája” című tervezetéről fejti ki álláspontját. A lakosság pénzügyi tudatossága és műveltsége ugyan valóban fejlesztésre szorul, a CKP mégis kételyeket, aggályokat, egyes esetekben ellenvetéseket kénytelen megfogalmazni a javasolt megvalósítással kapcsolatban.
Tényleg magas az oktatásra fordított kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva?
Balog Zoltán, az EMMI minisztere egy a sajtóban megjelent megnyilatkozásában azt mondta, hogy Magyarország az oktatásra egy évben a GDP 5,2%-át költi, s hogy ezzel Közép-Európában Lengyelországgal együtt az élen állunk. Úgy tűnik, a miniszter egy hibás adatrendszerből vette a kijelentésében szereplő számot. Az Eurostat és a KSH adatai (amelyekben sokkal inkább megbízhatunk, mint Balog Zoltán forrásában), egészen más értékeket tartalmaznak.
A hazai közoktatási rendszer megújításának első, halaszthatatlan lépései
A Civil Közoktatási Platform szakmai szervezetei megvitatták, és a választásokra készülő demokratikus pártok, illetve oktatáspolitikusok figyelmébe ajánlják azokat az első és legfontosabb lépéseket, amelyeket mielőbb meg kellene tenni a hazai közoktatási rendszer újjáélesztése érdekében. Javaslatcsomagunk összeállításakor a CKP-hoz tartozó szakmai és társadalmi szervezetek által meghatározott alapértékekből és alapelvekből indultunk ki.
„A nemzeti köznevelés tartalmi szabályozásának koncepciójáról és az azzal összefüggő egyes stratégiai kérdésekről szóló dokumentum” bírálata
Augusztusban került nyilvánosságra a NAT-koncepciót és néhány más kérdést ismertető dokumentum. Honlapunkon közöljük Nahalka István részletes bírálatát. Aki a kritikán túl (vagy akár helyette) kíváncsi a szervezet pozitív megoldásaira, javaslataira, az oldalunkon elolvashatja az alterNATíva koncepciót és annak a hivatalos NAT-elképzelésekkel való összehasonlítását.
BTMN tanulók – miért káros a törvénymódosítás?
A köznevelési törvény módosítása megszünteti a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók értékelés alóli felmentésének lehetőségét. Szakmai véleményekkel támasztjuk alá, miért káros ez, miért nem elegendő, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók felmentési lehetősége megmarad.
NAT-koncepció – kritika és „kármentő” alternatíva
Március elején bejelentették, hogy a Kerekasztal elfogadta és vitára bocsátja az új NAT koncepcióját. Az általunk megismert, nyilvánosságra nem hozott koncepció sem tartalmában, sem minőségében nem felel meg elvárásainknak. Ezért a CKP-ban saját, „kármentő” koncepció készült, amelyet a hivatalossal együtt szeretnénk vitára bocsátani.
Állásfoglalás a kormány iskolaszerkezeti változtatásra vonatkozó javaslatáról
Az ország közvéleménye 2017. március elején ismerhette meg a kormány ötletét a magyar iskolarendszer átalakításával kapcsolatban. A szándék az, hogy épüljön be a struktúrába, az általános iskola nyolc évfolyama elé egy egyéves iskolaelőkészítő, az óvoda és az alapoktatás közötti távolságot áthidaló nevelési szakasz.
Közvéleménykutatás a közoktatásról
2016 őszén az OFOE munkacsoportja Lannert Judit oktatáskutató vezetésével online kérdezést végzett pedagógusok, szülők és diákok körében. 3336 érvényes kérdőív alapján készült el az első gyorsjelentés, ebből közlünk itt néhány részletet. A kérdőív eredményeiből számos olyan aktuális probléma körvonalazódik, amiről beszélni, vitázni kell, és amely segítheti a CKP-t is további tevékenysége megtervezésében.
Esélytelen esélyegyenlőség – Az IPR tündöklése és bukása
Az Integrációs Pedagógiai Rendszer (hivatalos dokumentumokban használt neve: képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítések) elhalásának szomorú története. Az írásból megismerhető egy 2015. november végétől egy hónap alatt lebonyolított, rendkívül furcsa TÁMOP- pályázat története, amelyben a kormányzat 60 milliárd Ft-tal javította az államháztartás egyenlegét, ürügyként esélyegyenlőtlenségeket csökkentő programokat, köztük az IPR-t használva.
A Civil Közoktatási Platform követelései
A Köznevelési törvény 5. évfordulóján tartott helyzetértékelésen megfogalmaztuk a Civil Közoktatási Platform követeléseit.
Ötéves a Köznevelési törvény – évfordulós helyzetértékelés
A törvény elfogadása óta eltelt öt év lehetővé teszi annak értékelését, hogy közoktatási rendszer teljes átalakítása milyen hatást gyakorolt az oktatási eredményekre. Az elmúlt években kiépített központosított állam-konzervatív közoktatási rendszert azokkal az elvárásokkal kell szembesíteni, amelyeket napjainkban a diákok tanulási folyamatban való részvételére, a tanulás eredményességére vonatkozóan támasztunk.
Kockás könyv- Kiút az oktatási katasztrófából
Elkészült a Kockás könyv, a Civil Közoktatási Platform elemzése a magyar közoktatás alapvető, jelentős beavatkozást igénylő problémáiról és azok lehetséges megoldásáról. A Kiút az oktatási katasztrófából alcímű szakmai anyag három változatban érhető el. A részletes elemzést tartalmazó Kockás könyv mellett az anyag lényegét összefoglaló Kockás füzet, és a gyors áttekintést nyújtó Kockás táblázat is elolvasható és letölthető a ckpinfo.hu/kockaskonyv címről.
Két kérdés: A szegregáció tényei és a Kerekasztal átalakítása
Az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának december 5-i ülésén Kész Zoltán független képviselő két, a Civil Közoktatási Platform által megfogalmazott kérdést tett fel Balog Zoltánnak. A miniszter a kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni.
Mik a valódi kérdések? A CKP álláspontja a NAT megújításának szakmai kérdéseivel kapcsolatban
A Köznevelési Kerekasztal munkájának részeként, a Tartalomfejlesztési munkacsoportban zajlik a Nemzeti Alaptanterv (NAT) megújításához kapcsolódó koncepció kialakítása. A Tartalomfejlesztési munkacsoport azonban egyáltalán nem foglalkozik olyan kérdésekkel, amelyek egy új NAT elkészítése és kiadása során pedig valóban válaszokat követelnének.
Hogyan kellene működnie a Kerakasztal utódjának?
A sajtóból, illetve a közzétett összefoglalóból értesültünk a Köznevelési Kerekasztal átalakításának a tervéről. A CKP Ügyvivő Palkovics Lászlóhoz írt levelében összefoglalja azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az új oktatáspolitikai egyeztető fórum demokratikus, hatékony, legitim legyen.
Az Európai Bizottság oktatási jelentése – van-e oka a kormánynak örülni?
Megjelent az Európai Bizottság Oktatás és képzés 2016 jelentése. Rétvári Bence sikerként kommunikálta, hogy a kiadvány szerint Magyarország mutatói néhány ponton az európai átlag feletti vannak , illetve, hogy nőttek az oktatásra fordított kiadások. A legfontosabb kritikával, az esélyegyenlőtlenségekkel kapcsolatban azt mondta, azok megoldására állami fenntartású, központosított iskolarendszerre van szükség.
Az alapítványi szakképzés végórái
A kormány „szakmaszerkezeti döntése” az alapítványi szakképzés szinte teljes megszűnéséhez vezet. Az idei szakmaszerkezeti döntés a támogatott helyeket az állami és az egyházi fenntartók között osztotta fel: mindösszesen három alapítványi, illetve magánfenntartó kapott a „korlátozottan támogatott” szakképesítések közül támogatási lehetőséget. Mivel csak nagyon kevés szakképesítés támogatható feltétel nélkül, ez a döntés gyakorlatilag az alapítványi szakképzés megszűnését jelenti.
Kötelező felvételi követelmények a gimnáziumi továbbtanuláshoz
Több fórumon is nyilvánosságra hozták azt az elképzelést, hogy csak azok tanulhassanak tovább gimnáziumban, akik megfelelnek egy központi felvételin.
A CKP levélváltása Lázár Jánossal a szakképzés ügyében
Augusztus 11-én a CKP szakképzési állásfoglalását eljuttatta az összes, a szakképzéssel bármilyen kapcsolatba hozható minisztérium vezetőjének. Az első válasz a közelmúltban érkezett, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől. A levél hangneme miatt a CKP ügyvivő testülete fontosnak tartotta egy hosszabb válaszlevél megírását.
Digitális Oktatási Stratégia
A Kormány a 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozattal elfogadta Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját. A DOS létrehozását valódi konzultációs folyamat kísérte, amelybe a CKP szakértői, szervezetei is bekapcsolódtak. Fontosnak tartjuk, hogy a továbbiakban a megvalósítást is figyelemmel kísérjük.
Gyermekvédelmi törvény módosításának tervezete
Az egyéni képviselői indítvány lehetővé tenné a gyermekek családból való kiemelését, ha a szülő nem működik együtt az egészségügyi, ill. oktatási szolgáltatókkal.
A CKP állásfoglalása a szakgimnáziumi változtatásokról
A szakképzés átalakításának felfüggesztése a CKP 12 pontjának fontos követelése volt. Annak ellenére, hogy a változtatásokat a CKP-n kívüli szakmai szervezetek – köztük a Nemzeti Pedagógus Kar – is kritizálták, és még a Köznevelési Kerekasztal sem támogatta, és annak ellenére, hogy a változások előkészítése a mai napig nem történt meg, a kormányzat ragaszkodik azok szeptember 1-i bevezetéséhez. Ez késztette a Civil Közoktatási Platformot arra, hogy részletes szakmai állásfoglalást készítsen a szakgimnáziumi oktatást érintő, már megtörtént, illetve tervezett változtatásokkal kapcsolatban, és azt cselekvésre felszólító kísérőlevéllel eljuttassa a döntéshozókhoz és a közoktatásban, szakképzésben érintettekhez.
A CKP követeléseinek jelenlegi helyzete
A tanév végével áttekintettük, mi történt a CKP által támogatott Tanítanék és PSZ követelésekkel, ill. a 12 pont követeléseivel kapcsolatban. Most, két héttel a tanévkezdés után, ezt az áttekintést aktualizáljuk. Pozitív fejleményről sajnos nem tudunk beszámolni.
A NAT és a kerettantervek átalakításáról, a tartalmi szabályozásról
Az elmúlt hetekben a kormány megindította a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a miniszter által kiadott kerettantervek átalakításának munkálatait. E dokumentumok a közoktatás tartalmi szabályozásának legfőbb meghatározó elemei, megváltoztatásuk mindig felveti az egész tartalmi szabályozás megfelelő voltának kérdését.
Miért nem örülünk annak, aminek a kormány szerint örülnünk kellene?
Az utóbbi napokban interjúkban, rendeletekben, rendelettervezetekben óriási mennyiségű olyan információ zúdult ránk, amelyekkel kapcsolatban állásfoglalásra van szükség. Ezek egy részét úgy publikálja a kormány, mint a pedagógus-követelések teljesítését. Miért nem tudunk nekik mégsem örülni? És mik azok a történések, amelyeknek még a kormány szerint sem kellene örülnünk?
Esélyteremtés vagy Taigetosz? SNI gyermekek a közoktatásban
A sajátos nevelési igényű – mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek fejlesztése, oktatása nem biztosítja esélyüket a lehető legfüggetlenebb, leginkább kiteljesedett életre, a társadalmi beilleszkedésre.
Mi a baj a jövő évi költségvetéssel?
2017-ben tovább csökkenek az oktatási kiadások.Megmarad a kölcsöntankönyv, és tovább nehezítik az alternatív tantervek benyújtását, az alapítványi iskolák működését. Ráadásul a tervek és a tényleges költések jövőre sem lesznek köszönőviszonyban sem egymással.
Állítsák le a rombolást a szakképzésben!
A kormányzat folytatja a szakképzés átalakítását. A kor követelményeinek ellentmondva a múlt századi szakképzési rendszer visszaállítása a cél. A Kereskedelmi Kamara instrukciói alapján, egyes gazdasági szereplők rövidtávú érdekeit figyelembe véve újabb tanulóktól veszik el a lehetőséget boldogulásra, és teszik tönkre hosszú távon a magyar gazdaságot.
A tankönyvrendelés véglegesítése – KÉRDÉSEK ÉS JELZÉSEK
A tankönyvrendelés terén teljes a káosz. Jelezzétek, ha jogsértést tapasztaltok! Küldjétek el kérdéseiteket, hogy továbbítsuk az illetékeseknek! Használjátok ki az utolsó napokat!
A CKP 12 pontja – magyarázatokkal ellátva
A Civil Közoktatási Platform szervezetei összefoglalták a közoktatás akut problémáinak orvoslásához elengedhetetlen azonnali intézkedéseket, melyek nem igényelnek hosszabb előkészítést. Ezen intézkedések mindegyikét szükséges haladéktalanul meghozni azért, hogy a soron következő tanévben érvényesüljenek, és hogy az érintett diákok érdeksérelme elkerülhető legyen. Leszögezzük, hogy a közoktatás megkerülhetetlen, rendszerszintű átalakításának eszközrendszerét higgadt tárgyalási folyamat során kell kimunkálni, és ez időt, türelmet igényel.
A NAT és a kerattantervek átalakításáról, a tartalmi szabályozásról
Az elmúlt hetekben a kormány megindította a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a miniszter által kiadott kerettantervek átalakításának munkálatait. E dokumentumok a közoktatás tartalmi szabályozásának legfőbb meghatározó elemei, megváltoztatásuk mindig felveti az egész tartalmi szabályozás megfelelő voltának kérdését.
A CKP értékei és az orbáni iskola valósága: szembeállítás és magyarázat
A CKP munkájában alapul szolgáló értékek magyarázata mellett áttekintjük, mennyiben ellentétes a jelenlegi oktatáspolitika ezekkel az értékekkel, többek között a személyközpontúsággal, a méltányossággal, a tanulói kompetenciák fejlődésének támogatásával, az iskola demokratikus működésével, az autonómiával és elszámoltathatósággal, az átlátható és átjárható, zsákutcamentes közoktatással.