TARTALOM
- Civilek
- Oktatáspolitika
- Kilencosztályos iskola
- Új Nat
- Katonai nevelés
- Digitális Témahét
- Kritikus megnyilvánulások
- Pető Intézet
- Pedagógia
- Esélyek
- Gyermek- és ifjúságvédelem
1. Civilek
Kiállnak magukért a civilek a kormánnyal szemben (03.20.)
A kormány civilellenes kampányára válaszul több mint száz civil szervezet adott ki közös állásfoglalást – tudtuk meg az Ökotárs Alapítványtól. Levelükben hangsúlyozták, a különböző területeken dolgozó szervezetek egységesen elutasítják a kormány őket sújtó korlátozó és megbélyegző törekvéseit. Mint közös közleményükben írták, olyan ügyekkel foglalkoznak, amikre mások, köztük az állam sem fordít elegendő figyelmet, ezért inkább támogatást, semmint támadást érdemelnének a kormánytól.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2. Oktatáspolitika
Visszavágott az államtitkár a tanári szervezeteknek: "kimondottan álságos kijelentés" (03.14.)
"Emlékezzünk a Stádium 28 Kör közoktatási fórumára két héttel ezelőtt, amelyről az jelent meg néhány sajtótermékben, hogy az akadémikusok kinevették a kormányt. Az oktatási kormányzat minden fontos szereplője elment erre a rendezvényre, hogy beszéljen a szakmai ügyekről, de szakmai vitáról nem volt szó. Azt gondolom, hogy nem korrekt eljárás a Magyar Tudományos Akadémia mögé bújva politikai rendezvényeket szervezni – arról már nem is beszélve, hogy az egyetlen akadémikus, aki a vitához hozzászólt, én voltam" – mondta.
(Forrás: Eduline)
Palkovics: a szülők véleményét is várja a kormány a buszos kirándulásokról (03.14.)
„Három kérdésben várjuk a véleményeket: a külföldi többnapos, több országon áthaladó iskolai kirándulásoknál az éjszakai utazás korlátozásáról, a buszsofőrök egészségügyi alkalmassági és a gyermekeket szállító járművek műszaki alkalmassági követelményeinek lehetséges változtatásáról” – közölte az államtitkár.
(Forrás: Magyar Idők)
Hátraarcban az Orbán-kormány: Rétvári takarítja el a nyomokat (03.16.)
"Itt senki semmiféle konkrét dátumot nem mondott" – állította Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a 9 osztályos általános iskola bevezetésével kapcsolatban egy sajtótájékoztatón. Csakhogy ez így nem igaz. Kérdésünkre, hogy tényleg nincs-e egyetértés a kormányban az új rendszer bevezetéséről, Rétvári azt mondta, "döntés nem született, így nem kellett az ezzel kapcsolatos vitát sem lefolytatni.” A lehetőség azonban továbbra is fenn áll, de nem egyik évről a másikra vezetik majd be, hanem hosszú előkészítés után, „akár fokozatosan”.
(Forrás: hvg.hu)
A magyar iskolarendszer gondjainak orvoslását az alapozásnál kell elkezdeni, az ugyanis nem a szakközépiskola hibája, hogy az oda jelentkező gyerekek nem tudnak olvasni. Az átalakítás első eleme a kötelező óvoda bevezetése volt, ennek eredményei már megmutatkoztak. Most, több ország gyakorlatát megvizsgálva, tervezünk az óvoda és az iskola közé beilleszteni plusz egy évet, mely hatékonyabbá teheti, javíthatja a gyerekek későbbi tanulási képességét, előkészít az iskolai tanulásra. Ennek tematikáját, rendjét szakemberek dolgozzák majd ki.
(Forrás: BOON)
3. Kilencosztályos iskola
Palkovics László azt mondta, azért van szükség plusz egy évfolyamra az óvoda és az iskola között, mert az oktatási ciklusoknak egymásra kellene épülniük az óvodától az egyetemig, így sokkal hatékonyabb lenne a rendszer. Jelenleg azonban nem ez a jellemző, gyakorlatilag minden elölről kezdődik minden ciklus elején.A tervek szerint az oktatási rendszer első nyolc éve három év óvodából, egy év alaposztályból – voltaképpen ez lenne a kilencedik osztály – és négy év alsó tagozatból állna.
(Forrás: 444.hu)
A plusz egy évfolyam a gyerekek alapkészségeit fejleszti (03.14.)
Az új nemzeti alaptantervvel kapcsolatos egyeztetéseket április közepére szeretnék lezárni, a tényleges kidolgozás, az új nemzeti alaptanterv megírása szeptemberig tart. Ezt követi a társadalmi egyeztetés, amelyet az év végéig a kormány elé szeretnének vinni – vázolta Palkovics László.
(Forrás: Fidesz.hu)
Egyelőre nem lesz kilencosztályos iskola (03.16.)
Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert múlt év végén kérdezték a kilenc évfolyamos iskoláról egy Kormányinfón, ő akkor leszögezte: az új Nemzeti alaptantervben nem fog szerepelni a kilencosztályos általános iskola, a „következő három évben erről legfeljebb csak beszélni tudunk”. Januárban még szintén azt mondta a kancelláriaminiszter, hogy nincs napirenden az iskolaszerkezet reformja.
(Forrás: Magyar Idők)
Mégsem lesz kilencosztályos általános iskola? –interjú Galló Istvánnéval (videó) (03.17.)
A kormány döntést jelentett be a 9 osztályos általános iskola bevezetéséről. Ezt felkapta a sajtót. Nem tudjuk, miben döntöttek és miben van konszenzus a kormányban. Hoffmann Rózsa 2013-as,reformja minden részletében megbukott. A 9 osztályos iskoláról nem volt szakmai egyeztetés, az oktatás teljes helyzetéről igen. Jelenleg az általános iskolák nem alkalmasak arra, hogy többlet évfolyamot befogadjanak. Az sem világos, mi lesz ezután a középiskolákkal, át kell strukturálni a tananyagot, változtatni a tanárképzésen. A finansziális feltételek sem adottak. 10 éves egységes képzés volna ideális, hogy a gyerekek minél később kényszerüljön választásra.
(Forrás: atv.hu)
Hat kínzó kérdés a 9 osztályos iskoláról: most akkor bevezetik? Vagy nem? (03.17.)
Egyre nagyobb a káosz a kilencosztályos általános iskola körül – mást mond a miniszter, az oktatási államtitkár és a parlamenti államtitkár. Úgy tűnik, az Emberi Erőforrások Minisztériumában sem tudják, be akarják-e vezetni a "nulladik évfolyamot", és ha igen, mikor. Hat kérdés és hat válasz a kilencosztályos iskoláról.
(Forrás: Eduline)
Eltolva – interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagóguskar elnökével (hanganyag) (03.17.)
Horváth Péter – a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke – rádiónkban elmondta: már a kezdetektől elhamarkodottnak tartotta a kilenc évfolyamos általános iskolai képzés 2019-es bevezetését. Horváth Péter beszélt arról is, hogy a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy az alapkészségek fejlesztése elengedhetetlen lenne a diákoknál. Nagy György András interjúja.
(Forrás: Lánchíd Rádió)
4. Új NAT
Őszre kész az új Nemzeti alaptanterv – interjú Palkovics Lászlóval (03.14.)
Nem csak a nemzetközi mérések miatt szeretné a kormány módosítani a köznevelési rendszer bizonyos elemeit. Az persze igaz, hogy a PISA-mérés játszott némi katalizátorszerepet, de a gyerekek nem azért tanulnak, hogy a nemzetközi mérések jók legyenek, és az iskolarendszert sem ezért módosítjuk, hanem hogy jobb legyen az oktatás. Ennek következményeként persze jobbak lesznek a mérések is. A legfontosabb cél, hogy a gyerekeinket felruházzuk azokkal a kompetenciákkal, amelyeknek birtokában folyamatosan alkalmazkodni tudnak a világban zajló változásokhoz.
(Forrás: Magyar Idők)
Beismerik az oktatási reform kudarcát (03.14.)
Az új NAT pedagógiai koncepciója elismeri, hogy a 21. század „kulcsfogalmai” a tanulni tudás, a gondolkodni tudás és a problémamegoldó gondolkodás, valamint rugalmasságot ígér, ugyanakkor nem szól arról, hogy a kevesebb mint öt éve bevezetett tanterv miért nem volt képes mindennek megfelelni. A nemzeti identitás megerősítését továbbra is fontos célként jelöli meg, másfelől korszerű alapelveket is megfogalmaz. Az oktatási kormányzat továbbra is a „baráti” szervezetekkel, vagyis a Köznevelési Kerekasztallal tárgyal, a kritikus hangok most sem valószínű, hogy elérik a döntéshozókat.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
5. Katonai nevelés
Újjászületik az eltemetett militarizmus (03.20.)
Lassú, de biztos lépésekkel militarizálja a társadalmat az Orbán-kormány. Formálódik már az iskolai öttusa is: a kabinet a küzdősport-oktatás bevezetésével kívánja "színesíteni" az eddig a tornára, atlétikára, labdajátékokra épülő testnevelés-órák programját. Az iskolai küzdelmek új területe lehet a lövészet is, miután megcélozták, hogy három éven belül minden nebuló kapjon "lőkiképzést" az intézmények szervezésében. A célra három év alatt mintegy 500 millió forintot költenének.
(Forrás: Népszava)
Fegyvert adna a kormány az iskolások kezébe (03.20.)
Tény, nemrég a kormány bejelentette, 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenek az országban, a lap szerint pedig ehhez köze van annak, hogy az iskolai oktatás keretében lövészetet is oktatnának.Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára nemrég a Parlamentben beszélt arról, hogy a szabadon választható katonai alapismeretek tárgy mellett a testnevelés is kiegészülne a lövészet lehetőségével.
(Forrás: Eduline)
6. Digitális témahét
Amit tudni akart a Digitális Témahétről… (03.15.)
Idén április 3-7-ig ismét megrendezik a Digitális Témahetet, ahoval már 750 iskola jelentkezett. A digitális pedagógiai eszközök és módszerek használatáról szóló héten a pedagógusok saját magukhoz mért fejlődése a kívánatos, a szakmai fejlődés és a diákok számára nyújtott izgalmas, kihívást, örömteli tanulást jelentő órák tartását jelenti a Digitális Témahét. Tisza Gézával, az Infomatikai Vállalkozások Szövetségének munkatársával, a Digitális Témahét programkoordinátorával beszélgetünk.
(Forrás: Modern Iskola)
Ingyenes webináriumokkal is segítik a pedagógusokat a Digitális Témahétre felkészülésben (03.20)
A nemzetközi eTwinning programmal együtt a hazai kezdeményezésű Digitális Témahétnek is az a célja, hogy népszerűsítse a digitális pedagógia módszertanát, és a köznevelésben elterjessze. Mindkét program fontos törekvése, hogy a csatlakozó pedagógusok és diákok változatos és kreatív iskolai projektek keretében fejlesszék képességeiket a digitális technológiával támogatott tanulás során.
(Forrás: Modern Iskola)
7. Kritikus megnyilvánulások
Pukli beteljesítené a Fidesz álmát – videó (03.15.)
Polgári pártot alapít Pukli István – a kiábrándult, egykori fideszes szavazókat akarja megszólítani. Erről a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Hír TV Egyenesen című műsorában beszélt. Pukli azt mondta, a csapata már dolgozik, olyan szakértők lesznek a pártban, akik az elmúlt 27 évben semmilyen politikai szerepet nem vállaltak. Konkrét személyeket azonban nem akart megnevezni, ahogy egyelőre azt is titkolta, mikor alakul meg pontosan a párt. A 2018-as választásokon viszont már indulni akarnak.
(Forrás: Hirtv)
"Látszatreform", "gumicsont a tanároknak" – ezt gondoljátok a 9 osztályos iskoláról (03.16.)
Az oktatási államtitkár egyelőre szűkszavúan nyilatkozott a 0. év tartalmáról, de azt leszögezte, hogy az alaposztályban még nem írni, olvasni tanítják a gyerekeket, de "mindent megtesznek azért, hogy az írás és olvasás elsajátításához minél felkészültebbek legyenek". Az újítás sok kérdést vet fel – az eduline olvasóinak kommentjeiből válogattunk. Várjuk a további véleményeket kommentben vagy Facebook-oldalunkon.
(Forrás: Eduline)
A szegénység írja a bizonyítványt. Magyarul Balóval – videó (03.16.)
Baló György Bódis Krisztával a Van helyed Alapítvánnyal, Nahalka István oktatáskutatóval és Mészáros György, egyetemi oktatóval beszél a szociális helyzet és a közoktatásban nyújtott teljesítmény közötti összefüggésről.
(Forrás: rtl.hu)
„Ez az oktatási rendszer óriási kudarca” – interjú Kertesi Gáborral (03.18.)
Nemrégiben hatalmas sajtófigyelmet kapott a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjaiból szerveződő Stádium 28 Kör fóruma, ahol a kör tagjai a magyar oktatás rendszerszintű problémáit elemezték. Az egyik előadó, Kertesi Gábor közgazdász, az MTA Közgazdasági Intézetének munkatársa szerint az iskolaigazgatók felelőssége lenne, hogy minden 15 éves gyermek tudjon értőn olvasni, de ehhez megfelelő autonómiát és elegendő forrást kellene adni nekik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Balavány György: Iskola a halálom (03.19.)
Summa: ha már reformra szorul a közoktatás, márpedig nyilván, akkor a reformnak azt kéne célozni, hogy a gyerek valóban az életnek, ne az iskolának tanuljon. A felsorolás, persze, távolról sem teljes. Kíváncsi volnék, hogy mások szerint mi hiányzik ma az iskolából, min és hogyan kéne változtatni. Nincsenek különösebb illúzióim, de örülnék, ha – a szokásos anyázások és fikázások helyett – a hozzászólások legalább egy része erről szólna. (Jut eszembe, a kommenkultúráról sem ártana néhány általános iskolai tanóra…)
(Forrás: hvg.hu)
Orbáni vízió ide vagy oda, csúcson az elitgimnáziumok (03.16.)
Lannert Judit oktatáskutató szerint a 6 és 8 osztályos gimnáziumba jelentkezők számának megugrását az is magyarázza, hogy nagyot nőtt az egyházak által fenntartott intézmények száma. Ezek az általános iskolák mellett többnyire gimnáziumok, s az egyházi általános iskolákba járók általában a szintén egyházi gimnáziumokat választják. 2010 óta ugyanakkor nagymértékben csökkent a szakgimnáziumokba felvételizők száma. Azzal, hogy négyévesre kurtították a képzést, és kötelezővé tették a szakmai tárgyból való érettségizést, leszűkítették a felsőoktatásba jutás lehetőségét. Ezt pedig egyértelműen érzékelték a szülők és a tanulók.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Már több mint háromezren a szakmai érettségi ellen (03.17.)
Bár a kormány kizárta a változtatást, már több mint 3000 aláírás szerepel azon a petíción, amit a Tanítanék oldalán indítottak. Az aláírók célja, hogy a szakgimnáziumi tanulók számára nem legyen kötelező szakmai érettségi tárgy, hanem az ötödik vizsgatárgyat szabadon választhassák. A tiltakozók kifogásolják, hogy a szakmai vizsgák részletes leírását csak tavaly december végén ismerhették meg azok, akiknek májusban már érettségizniük kell. Ráadásul azoknak a szakgimiseknek, akik középiskolai éveik alatt rájöttek, hogy más pályán szeretnének továbbtanulni, hat tárgyból kell vizsgázniuk.
(Forrás: Eduline)
8. Pető Intézet
Párbeszéd: durvul a helyzet a Petőben, a sérült gyerekek nem számítanak (03.16.)
Tovább folytatódik a konduktorok megalázása, a sérült csecsemők, gyerekek és felnőttek totális cserbenhagyása a Pető intézet kormány-közeli vezetésében. Az elmúlt héten 10 konduktor kényszerült arra, hogy elhagyja a Petőt, mert nem voltak hajlandóak aláírni a megalázó új szerződésüket, ami semmibe veszi 30-40 év munkáját, és ellehetetleníti sérült, kerekesszékes emberek életét – írja a közösségi portálon Szabó Tímea, aki kiemelt figyelmet fordít az egészségügy helyzetére.
(Forrás: Népszava)
Ellehetetlenítik a Pető Intézetben dolgozók munkáját (03.16.)
A Pető Intézetet legtöbben a mozgássérült gyerekeket fejlesztő központként, iskolaként ismerik, kevesen tudják, hogy Pető András a konduktív pedagógia módszerét valójában felnőttekre, egészen pontosan a saját apjára fejlesztette ki. Ma 120 koponyasérült, gerincsérült, agyvérzéses, baleset után épülő, Parkinson-kóros, sclerosis multiplexes felnőtt jár az ambulanciára, ahol hét konduktor dolgozik velük. Vagyis csak dolgozott, mert március legelején négynek felmondtak közülük, egyet áthelyeztek, a két maradó konduktor pedig két hónapon belül nyugdíjba megy. A Petőt felügyelő kancellár szerint minden rendben.
(Forrás: Index)
Átminősítették őket, felmondtak a felnőttekkel foglalkozó konduktorok a Pető Intézetben 03.16.)
A szerződés-módosításra a Kancellária szerint azért van szükség, mert szerintük a felnőttekkel foglakozó konduktorok nem pedagógusok többé. "Az érintettek a köznevelési feladatok ellátásában nem vesznek részt, feladatukat a Pető András Főiskola szolgáltatási tevékenysége keretében végzik el, ezért nem sorolhatóak be pedagógus munkakörbe, még abban az esetben sem, ha végzettségük szerint konduktorok." Ugyanakkor a "szakmai szolgáltató" nevű munkakör betöltője a hatályos jogszabályok szerint nem oktathat, pedig a konduktorok oktatják a főiskolásokat gyakorlat közben, ugyanis a felnőtt ambulancián található az országban egyedül ilyen nagy létszámú csoport különböző típusú, és súlyossági fokozatú idegrendszeri sérült felnőttekből.
(Forrás: hvg.hu)
Kicsinálják a segítőket – Sorra távoznak a Pető Intézet konduktorai (03.18.)
Nem akarnak lerobbanni – Parkinson-kórban szenvedő felnőttek, sclerosis multiplexes vagy éppen stroke-on átesett betegek; illetve egy fiú, akinek feje a vonatból kihajolva oszlopnak csapódott, és az agya súlyosan sérült. Ők – sok százan – mind a Pető Intézetben tanultak meg állapotukkal a lehető legteljesebb életet élni. Pető András eredetileg felnőttekre fejlesztette ki a konduktív pedagógia módszerét, amelyért külföldről is idejárnak, hogy megismerjék a hazai rehabilitáció csúcsminőségét. Itthon azonban ezeknek a felnőttekkel foglalkozó konduktoroknak most olyan méltatlan szerződést kínáltak munkájuk folytatásához, amit nem írtak alá – így munkaviszonyuk megszűnt.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
Egységes konduktori bértáblát akar a Párbeszéd (03.20.)
Az egyik jogszerűtlen állapotból a másikba esik a Pető Intézet kancellárja, ha a konduktorokat a pedagógus helyett a közalkalmazotti bértábla alá helyezi. Erről Szabó Tímea beszélt a Hír TV reggeli műsorban. A Párbeszéd társelnöke szerint a megoldás egy egységes konduktori bértábla létrehozása lenne, az erről szóló határozattervezetet már be is nyújtotta Balog Zoltán miniszternek.
(Forrás: Hirtv)
9. Pedagógia
Természetesen nem tanulság nélküli a Gyermekbarátok későbbi küzdelme sem a gyermekekért, saját fennmaradásáért a második világháború idején, utána, egy rövid bizakodó időszakban, majd pártállami „bedarálása”, nemkülönben 1992-es újrakezdése sem. Ezúttal a „hőskor” megmutatása volt a célunk.
(Forrás: Tani-tani Online)
A “rossz”, a cserfes és a magának való: egy iskola, ahol a gyerekek alkotják a szabályokat (03.17.)
Az alternatív iskolák mellett önszerveződő módon megjelent egy másik oktatási forma. Egyre több tanulócsoport alakul. Az okok sokfélék, egyes szülők szerint a kiscsoportos oktatásé a jövő, mások kifejezetten menekülőútvonalként tekintenek rá. Meglátogattuk a pócsmegyeri Malom-Alom diákjait. „Nagyon keskeny határ húzódik demokratikus nevelés és a teljes szabadon engedés között. Számomra fontos, hogy a gyerekeimnek legyen mozgástere, hogy dönthessenek dolgokról, és élmény legyen számukra a tanulás, de szem előtt kell tartanom azt is, hogy magántanulóként félévente vizsgát kell tenniük.”
(Forrás: 24.hu)
10. Esélyek
Mekkora siker, mintha kisgyerek lennék! Van nyolc iskolám – videó (03.14.)
Felnőtt nők, akik izgatottan, cukorkával a zsebükben indulnak útra Bagról Budapestre, hogy osztályozó vizsgát tegyenek, és végül meglegyen a nyolc általánosuk. Tudják, hogy nagy dolog, amit véghez visznek, hogy 5-10 év után visszaülnek az iskolapadba, hogy munka és gyerek mellett is képesek megtanulni értőn írni, olvasni, vagy akár bemagolni a megyéket. Semmi nem állhat az útjukba, hogy továbbtanuljanak, vagy akár jogosítványt szerezzenek. Papp Bojána és Magócsi Márton filmje ezekről a nőkről szól.
(Forrás: abcug.hu)
Az uzsorás gyerekének hiába magyarázod, hogy a tudás pénz (03.17.)
A tanárok ne azon méltatlankodjanak, hogy miért koszos a gyerek ruhája, és miért nincs megírva a házija, inkább vegyék a fáradtságot, menjenek be a hátrányos helyzetű gyerekek házaiba, és nézzenek körül, hogyan is élnek. Ezeket a gyerekeket tanulásra motiválni az egyik legnehezebb feladat, a buktatás és a jegyek semmit nem jelentenek nekik. Egészen mélyre kell ásnunk, hogy megértsük, mi mozgatja őket, miért viselkedik másképp az iskolában a közmunkás és az uzsorás gyereke.
(Forrás: abcug.hu)
L.Ritók Nóra: Képzések jól, vagy rosszul (03.18.)
A fő célunk mindig kettős volt: egyrészt a mobilitás fejlesztése, másrészt a helyben maradók munkavállalói képességeinek fejlesztése. Mindkettőre jellemző a fokozatosság, a belső késztetés kialakítása, és a hiányzó tudások pótlása is. Egy-egy területre csak annyit fordítunk, ami fontos a következő lépcsőfok megtételéhez. És csak úgy, hogy azonnal terep, vagyis munkalehetőség is legyen a fejlesztett képességekhez. Mert a nélkül értelmetlen minden. Ha nincs, ahol kamatoztathatja a tudását, csak pénzkidobás, időtöltés volt az egész.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
Leiner Károly: Sikeres integráció – javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából1 2. (03.17.)
A beiratkozások után az iskola már ismeri leendő diákjai adatait, fel lehet tehát készülni a sajátos nevelési igényű gyermek, gyermekek fogadására. Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell! Egy alsó tagozaton jól induló integrációs folyamat csak akkor lesz hatékony, ha a felsős szaktanárok tovább viszik!
(Forrás: OFOE honlapja)
Szabó Anna: Teher és probléma (03.19.)
Akiknek a kezéből kivesznek minden eszközt, utolsó csapásként még azt is, hogy a gyerekeik ínség nélkül növekedve tanulhassanak, vajon képesek-e s utódjaik képesek lesznek-e a maguk terhének hordozására valaha is? Vagy ez nem cél? Mert egymás terheit nem hordozzuk, sőt biztatnak is minket, nem is kell, vigye csak mindenki a sajátját.
(Forrás: OFOE honlapja)
11. Gyermek- és ifjúságvédelem
Bicskei szexuális bántalmazás: kemény hangvételű jelentést írt az ombudsman (03.16.)
Székely László ombudsman is vizsgálatot indított az ügyben, amelynek most került nyilvánosságra az eredménye. A biztos szerint "a feladatra nem megfelelően felkészített és kiválasztott munkatársak, a személyi és a tárgyi feltételek, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók munkatársak számára elérhető szakmai-módszertani támogatás, valamint életpálya modell kidolgozásának jelenlegi hiánya a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okoz, mivel a jogsérelem közvetlen veszélyét állandósítja az intézményekben."
(Forrás: hvg.hu)
Zaklatással gyanúsított tanár – az „elbűvölő zsarnok”? (03.17.)
Okos és cinikus elnyomó, fiatal fiúk megrontója. Közkedvelt tanár, a diákjai imádták, csak éppen rágalmak áldozatává vált. Mindkét verziót hallottuk a zuglói Egressy Gábor Szakgimnázium szexuális kényszerítés miatt letartóztatott tanáráról – arról azonban, hogy pontosan mi is történt a férfi által szervezett programokon, senki sem szeretne beszélni. Hallgat az iskola, a rendőrség és a gimnáziumot fenntartó nemzetgazdasági tárca is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Összeállította: Szekszárdi Júlia