TARTALOM
21. Gyermek- és ifjúságvédelem
Tanítanék mozgalom – CKP
Hárít és tagad az államtitkár a civilek szerint (02.09.)
A CKP képviselői csütörtökön szerették volna Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszternek átadni diákok és tanárok panaszait tartalmazó petíciójukat, amelyben az idei érettségiket súlyosan megnehezítő kormányzati lépések ellen tiltakoznak. Egy december 28-án kibocsátott kormányrendelet egy teljesen új kötelező érettségi tárgyat ír elő a szakgimnazisták számára, miközben eltörli az ötödik érettségi tárgy szabadon választhatóságát,valamint megváltoztatja az idegennyelvi érettségi szintjét és követelményrendszerét a felkészülés lehetőségének biztosítása nélkül.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Ismét jönnek, tüntetgetnek (02.10.)
A Tanítanék Mozgalom nem ült le tárgyalni a kormány képviselőivel, és itt azért a józan állampolgár elkezdi vakargatni a feje búbját, mert valamit nem ért. Mi az, hogy ők nem ülnek le a kormánnyal tárgyalni? Már elnézést, de az egyébként is lejáratott civilség jelmeze mögött kit képviselnek ők, és hány ember áll mögöttük? Ez nem szakszervezet, ahol számszerűsíteni lehet a tagságot. Mi van akkor, ha megalakul még hat ilyen mozgalom és a hét minden egyes napján lesz egy tüntetés a Kossuth téren és egymással homlokegyenest más követelésekkel állnak elő?
(Forrás: Magyar Idők)
MÁSSZUNK KI A GÖDÖRBŐL!
A meghívottak között ott voltak az oktatás állami vezetését képviselők is, de természetesen számukra ez a szakmai fórum, nem terep. Ők még most is egy elefántcsonttoronyból szemlélik az oktatás ügyét, s amint az több hozzászóló véleményeként elhangzott, sokszor tudatosan ártva a jövő nemzedékének. Alattvalók kellenek, nem gondolkodó, tenni akaró állampolgárok. A szegénység miatt leszakadókra, pedig egyáltalán nincs szükség. Kilátástalanul „kasztosodnak” a gazdagoknak kitalált világban.
(Forrás: Nagylátószög)
Civilek
Bíró András: Legyen vége a lájkolásnak (02.04.)
Sándor Mária jeanne d'arc-i figurája mélységesen megható, de nem sikerült megmozdítania a társadalmat. Pukli István meg kivált a mozgalomból, de a Tanítanék továbbra is él, dolgozik, és véleményt formál a saját szakterületének dolgairól. Nem tudom, meddig élnek még, de drukkolok nekik, mert körülbelül így képzelek el egy civil mozgalmat. Ami pedig a karizmatikus figurákat illeti: Magyarországon és sok kelet-közép-európai országban szinte mindig és mindent a vezér figurája határoz meg. Ha nincs vezér, nincs mozgás. A társadalomban nem az egyéni részvétel a fontos, hanem a képviselet. Egy főnök, egy apa, aki helyettem kiáll és cselekszik. Itt mindig azért imádkozunk, hogy jöjjön valaki, és nehogy nekünk kelljen lenni annak a valakinek.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
“Lehet, hogy még nem elég szar itt” – mi lesz veletek, Sándor Máriák? (02.11.)
“Van egyfajta kiüresedés az aktivitásban, ami nagyon nem jó érzés" – értékelt a múlt vasárnapi pedagógustüntetés után Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője A pedagógustüntetés után – hogyan tovább, civilek? címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen.A Republikon Intézet által szervezett csütörtöki beszélgetésre a Tanítanék vezetőjén kívül Gulyás Márton civil aktivistát és Mikecz Dániel mozgalomkutatót, a Republikon Intézet munkatársát hívták meg.
(Forrás: hvg.hu)
Még a fideszesek se vevők a civilellenes kampányra (02.15.)
A Závecz Research Kutatóintézettel együttműködve január végén egy ezerfős reprezentatív mintán azt próbáltuk felmérni, hogy mindezek fényében hogyan alakul a civilek és Soros György megítélése. A kormányzati propaganda sikeréről akkor lehetne biztosat mondani, ha korábban is születtek volna a mostanival összehasonlítható felmérések, ezek hiányában most a hazai civilekkel kapcsolatos közvélekedés jelenlegi alakulását tudjuk bemutatni.
(Forrás: Index)
Momentum mozgalom
ífj. Lomnici Zoltán: NOlimpia, a nagy átverőshow (02.09.)
Közeledik a 2018. évi országgyűlési választások időpontja. A választások előtt egy évvel szoktak megjelenni a zászlóbontók, a „civilek”, akik egy óvatlan pillanatban párttá alakulnak, és természetesen teljesen új alapokra akarják helyezni a politikai kultúrát. Ezzel a jelszóval alakult meg 2009-ben a Lehet Más a Politika (LMP), és látjuk, hogy mára mivé lettek. Most a Momentum Mozgalom állt a startvonalra.
(Forrás: Magyar Idők
Látogatást tettünk a Momentum bázisán (02.12.)
De mi különbözteti meg a Momentumot a Hallgatói Hálózattól, a Millától, a MostMitől vagy bármelyik másik, különböző ügyek köré szerveződő mozgalomtól? A momentumosoknak erre kétféle válaszuk is van. Egyrészt ők nem egy ügy felvállalásának hirtelen sikere után kezdtek szervezetet építeni, hanem először szervezetet építettek, és csak akkor álltak ki a nyilvánosság elé, amikor már elég erősnek érezték magukat a politikai cselekvéshez. Másrészt sosem állították magukról, hogy ártatlan civilek: rögtön világossá tették, hogy ez politikai mozgalom, politikai célokkal.
(Forrás: Magyar Nemzet))
Szétverték a Momentum aláírásgyűjtő standját a Blaha Lujza téren (02.16.)
Egy férfi szétverte a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtő standját a Blaha Lujza téren. A Momentum megerősítette, hogy tényleg ez történt, rendőrt is hívtak. Úgy tudjuk, a támadó még két kézzel beintett a rombolás után, majd lelécelt.A balhé közben a férfi széttépett egy ívet is, amin aláírások voltak, de csak három aláírás veszett emiatt kárba.
(Forrás: 24.hu)
266 ezer aláírás! A Momentum megtette a magáét, megfutamodik-e a hatalom? (02.17.)
A Momentum Mozgalom bejelentette, hogy a pártokkal együtt 266 ezer aláírást gyűjtöttek a budapesti olimpiai pályázatról szóló népszavazási kezdeményezéshez. Ez még korántsem jelenti azt, hogy automatikusan kiírják a népszavazást, jogi csatározásokra számíthatunk, bár Orbán Viktor máris hárítja magától az olimpia ügyét.
(Forrás: hvg.hu)
Oktatáspolitika
Személyi változások az oktatásban (02.07.)
Március 1-jétől Dr. Maruzsa Zoltán tölti be a köznevelésért felelős helyettes államtitkári pozíciót, Sipos Imre eddigi helyettes államtitkár a január 1-től az Eszterházy Károly Egyetem szervezetébe integrált Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatói pozícióját veszi át és egyben miniszteri biztosként felel a pedagógusképzés és továbbképzés átalakításának koordinációjáért. Dr. Kaposi József az EKE – OFI tudományos főtanácsadójaként támogatja tovább az ágazatot. Az Oktatási Hivatal (OH) új elnöke Dr. Gloviczki Zoltán lesz.
(Forrás: kormany.hu)
2017.02.08.
Megszegte ígéretét az oktatási államtitkárság (02.08.)
Bár megígérte a kormány, hogy a törvényi minimumnál magasabb szinten szabják meg az osztályfőnököknek, illetve a munkaközösség-vezetőknek járó pótlékokat, végül mégsem tartották magukat ehhez – tudta meg a Magyar Nemzet Galló Istvánnétól, aki a Pedagógusok Sztrájkbizottságának képviseletében nyilatkozott. A sztrájkbizottság és az oktatási államtitkárság legutóbb a múlt héten tárgyalt az oktatás kérdéseiről. A magasabb szintű pótlékokra annak ellenére nem biztosított fedezetet a kormány az idei költségvetésben, hogy erről még annak tavalyi elfogadása előtt, 2016 tavaszán állapodtak meg.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Klik
A szülőket megosztja, a tanárok nemet mondanak az egyházi fenntartásra 02.11.)
Megosztja a szülőket, tanárokat Keszthelyen, hogy egyházi fenntartásba adnák a Vajda János Gimnáziumot. A témáról péntek délután tartottak fórumot az iskolában, ahová azonban kamerákat nem lehetett bevinni. A szülők azt mondták, február végéig szavazhatnak az iskola sorsáról, az egyház képviselője ezt tiszteletben fogja tartani.
(Forrás: Hirtv)
Levelet kaptak az iskolák: tilos lesz buszozni éjszaka (02.14.)
Éjjel 11 és hajnali 4 között meg kell szakítani az iskolai buszos kirándulásokat a sofőrök pihenése miatt – áll abban a levélben, amelyet a tankerületi központok küldtek ki az iskoláknak. Azt később határozzák meg, milyen utazásokra vonatkozna a tiltás, a Klik szerint nem akarják, hogy emiatt csökkenjenek az iskolán kívüli programok. Már több színházi programot visszamondtak e miatt.
(Forrás: hvg.hu)
Egy forintnyi munkabért kaptak a tanárok, a KLIK nem reagált (02.20.)
Egy forint értékben kaptak munkabér-átutalást tanárok február elején, az óraadói megbízási díjak helyett csupán ennyit utalt az illetékes Közép-Budai Tankerületi Központ. A megbízási díjak hónapok óta több hónapos késésekkel érkeztek, de ez még a sokat látott érintetteket is meglepte. A fizetéseket végül egy hét késéssel teljesítették, továbbra is külön jelzés nélkül.
(Forrás: Átlátszó Oktatás)
Középiskolai felvételi
Miért vágynak olyan sokan hatosztályos gimnáziumba? (02.07.)
A hatosztályos gimnáziumok a legjobb képességű gyerekekre hajtanak, de a felvételi teszten inkább csak azoknak van esélyük, akiknek a szülei képesek kifizetni a különórák díjait. A szülők közben arra panaszkodnak, hogy az ellenérdekelt általános iskolák embertelen eszközökkel próbálják megakadályozni, hogy felvegyék a hozzájuk járó gyerekeket. A feszültségekkel teli felvételi mögött olyan szisztéma látszik, ahol szinte csak vesztesek vannak: mindenki kétségbeesetten menekülne előre a korhadozó iskolarendszerben, miközben a túlélőverseny tovább rohasztja a magyar oktatást.
(Forrás: Index)
Szakképzés – felnőttképzés
Elhúzódó informatikushiányra készülnek a cégek, kapkodnak a szakemberek után (2.11.)
Szoftver- és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az informatikai munkaerő magyar piacán, ahol a foglalkoztatók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tegyenek az álláshelyek betöltéséért – derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég közleményéből. A cég HR-vezetők körében végzett kutatása alapján a szakértők szerint tévedés, hogy ez magyar sajátosság lenne, vagyis az átmeneti megoldásokban sem nagyon lehet bízni, mind a munkaerőkölcsönzés.
(Forrás: Eduline)
Prókai Eszter: Roma vagy? Legyél szakács! (02.17.)
Rendőr, ruházati eladó, fodrász vagy műkörmös. Ezek az álomszakmák a hátrányos helyzetű roma fiatalok szemében. A vágyaikról azonban nyolcadik osztályra általában lemondanak, és helyette mennek abba az iskolába, ahová a többség. Iskolát választanak, nem pedig piacképes szakmát, de mégsem utóbbi miatt nem találnak utána munkát, hanem, mert be sem fejezik az iskolát.
(Forrás: abcug.hu)
Szakgimnáziumi érettségi
Hiába a 3000 aláírás, az EMMI nem segít a szakgimnazistáknak (02.10.)
A Független Diákparlament átadta Palkovics László államtitkárnak a szakgimnazista diákok kérését támogató 2825 aláírást, a hozzájuk írt kommentekkel. Az aláírások közül 825 közvetlenül érintett, érettségi előtt álló diáktól származik. Palkovics László szóban is megerősítette, amit válaszlevelében már jelzett: az EMMI nem tekinti jogosnak és így nem kívánja teljesíteni a kérést.A diákokat hétfőn fogadja Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Reméljük, hogy ő érzékenyebb lesz az alapjogsértésre Palkovics Lászlónál.
(Forrás: CKP info)
Jogsértő lehet az idei érettségi? Az ombudsman a tiltakozó diákokkal van (02.14.)
Február 13-án fogadta irodájában a panaszosokat Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. A számára benyújtott dokumentumok áttanulmányozása, valamint a megjelent diákok, tanárok, szakértők és szülők meghallgatása után az érintetteket biztosította arról, hogy velük egyetért, és beadott kérelmüket maximálisan támogatja. Ígéretet tett arra is, hogy még aznap, a munkaidő lejárta előtt elküldi beadványát az üggyel kapcsolatban Palkovics László államtitkárnak és Balog Zoltán miniszternek, hogy az illetékes politikusok tegyék meg a szükséges lépéseket.
(Forrás: Kettős Mérce)
Jogsértőnek találja az ombudsman az idei szakmai érettségit (02.14.)
A diákok leveléhez eddig több mint háromezer fő csatlakozott, ebből 800-an érintettek közvetlenül, ők 2017-ben a szakképzésben érettségiznének.A levélben foglaltakat támogató diákok, szülők, pedagógusok és szakértők ezért február 10-én személyesen mentek el az EMMI-be, de Balog nem fogadta őket, így Palkovicsnak adták át a kinyomtatott levelet és az aláírásokat, ám az államtitkár ismét elutasította őket. Fogadta viszont a diákokat az oktatásügyi ombudsman, Aáry-Tamás Lajos, aki elismerte a panasz jogosságát, a jogsértés tényét.
(Forrás: Index)
Érettségi
Nehezebb lesz az érettségi, sok változás jön (02.07.)
Sok változásra kell készülniük az idén érettségizőknek. Mind a kötelező, mind a választható tárgyak esetében módosulnak a követelmények. A részletekről Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója beszélt az InfoRádiónak.
(Forrás: Inforádió)
Palkovics nem érti, mi baj az érettségivel (02.09.)
Az oktatásért felelős államtitkár azt mondta, már 2011 óta ismert volt, hogy az ötödik érettségi vizsgatantárgy nem lesz választható, így szerinte a kormány elég időt hagyott a változások megismerésére. Palkovics László közleménye szerint a cél az, hogy megfelelő és versenyképes tudással lépjenek be a munka világába a szakgimnáziumban tanulók, azt pedig jelentős könnyítésnek tartja, hogy a szakmai érettségi vizsga középszinten is letehető, nem csak emelt szinten.
(Forrás: hvg.hu)
Rendhagyó érettségi lehet az idei (02.19.)
Az oktatási jogok biztosa osztja a szakgimnáziumban érettségiző diákok aggályait – derült ki a héten. Kérdés, mit lehet tenni, miután szerdán lezárult a jelentkezés. A pedagóguskar elnöke szerint nem igaz, hogy csak magántanárra lehet felkészülni a középiskola során teendő középfokú nyelvvizsgára, ezért nem is gond, hogy 2020-tól csak ezzel vennék fel főiskolára a diákokat.
(Forrás: Eduline)
Felsőoktatás
Tömegesen rúgtak ki magyar oktatókat a CEU-ról (02.09.)
Szinte az összes főállású magyar tanárt elbocsátották a Central European University (CEU) Business School-ról – értesült a Magyar Idők.Úgy tudjuk,az érintett dolgozókat még tavaly október tájékoztatták arról, hogy az intézmény összeolvad a közgazdasági tanszékkel, ami pozíciók megszűnésével jár majd. A vezetőség költséghatékonysággal indokolta az átszervezést.
(Forrás: Magyar Idők)
Nem igaz, amit a Magyar Idők írt: nem diszkriminálja a CEU a magyar oktatókat (02.10.)
A Magyar Idők pénteken azt írta, a Soros György alapította Közép-Európai Egyetem hallgatói az egyetem rektorához készülnek fordulni a főállású magyar tanárok elbocsátása miatt. A lap azt írta, hogy a CEU Business School összeolvad a közgazdasági tanszékkel, ami pozíciók megszűnésével jár. Szerintük a közelmúltban 17 embert bocsátottak el. A CEU közleményt adott ki. Azt írták, a konszolidáció nem jár a magyar nemzetiségű oktatókat diszkriminatívan érintő elbocsátásokkal.
(Forrás: 24.hu)
Magyarázza a CEU a bizonyítványát (02.111.)A CEU úgy reagált: az új tanszéket azért hozzák létre a következő tanévtől, hogy összehangolják az üzleti iskola és a közgazdaság-tudományi tanszék erősségeit. Úgy fogalmaztak: a Magyar Idők információja, miszerint a konszolidáció a magyar nemzetiségű oktatókat diszkriminatívan érintő elbocsátásokkal járna, téves.
(Forrás: Magyar Idők)
Magasabb fizetést kapnak a felsőoktatásban dolgozók (02.12.)
Rétvári Bence felidézte, hogy tavaly januárban kezdődött béremelés a felsőoktatásban, akkor ez 15 százalékos illetménynövekedést jelentett. A folyamat pedig jövőre tovább folytatódik, újabb 5 százalékos emeléssel – tette hozzá.Úgy fogalmazott: fontos megbecsülni a fiatalokkal foglalkozók munkáját. Minőségi, versenyképes felsőoktatás csupán jól megfizetett dolgozókkal képzelhető el; a cél az, hogy Magyarország erősödését ebben a szektorban is megtapasztalják.
(Forrás: Magyar Hírlap)
Csúnyán kioktatták Rétvári Bencét a felsőoktatási dolgozók (02.14.)
A 2015-ben bejelentett, 3 évre elhúzódó oktatói/kutatói bérrendezés éppen a legjobban rászoruló fiatal oktatókat alig érinti, a tanáraink egy részének garantált illetménye lényegesen alacsonyabb azóta, hogy átsorolták őket oktatói állományba, az oktatást segítő magasan kvalifikált, nagy tapasztalattal rendelkező technikai személyzet (könyvtárban, laborokban, gazdasági adminisztrációban dolgozók) 2008 óta (!) egyetlen fillér garantált béremelést sem kapott – áll az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete közleményében.
(Forrás: Eduline)
Nyílt levél: eddig csak Sorosék terjesztették ezt az őrültséget (02.17.)
Az ELTE rektorának, Dr. Mezey Barnának írt nyílt levelet Nacsa Lőrinc Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, aki a „gender studies” kapcsán fogalmazta meg mondanivalóját. Megdöbbenéssel értesültünk arról, miszerint az Ön által vezetett intézmény is elindítja a gender studies-t, azaz a társadalmi nemek tanulmánya szakot. Az ELTE Magyarország első egyeteme, többféle európai rangsorban évről-évre kiemelkedő helyet foglal el, diákjai közül számos neves jogász, politikus, tudós és közéleti ember került ki. Sajnálatos, hogy az egyetem nem szeretne hű maradni értékteremtő múltjához, hiszen elindult egy lejtőn.
(Forrás: Magyar Idők)
Ösztöndíjak az ápolóképzésben (02.17.)
Az idei évtől egyetemi képzésben (MSC) részesülhetnek a diplomás szakdolgozók, valamint háromezer ápolónak tanuló kap ösztöndíjat – mondta az egészségügyért felelős államtitkár. Az államtitkár kiemelte, az ápolási szakma, az abban dolgozók nélkül nincs egészségügyi ellátás sem, a dolgozók megbecsültsége "nem lehet kérdéses" a kormány részéről.
(Forrás: Magyar Hírlap)
Pedagógia
Nem angyalok, de taníthatók (02.11.)
Mindenki jó valamiben. Ez a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola mottója, mögötte pedig a szándék, hogy nyolc év alatt megalapozzák és felépítsék tanulóik önbecsülését. A borsodi iskola a Miskolci Egyetem bázisintézménye, Géniusz-tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezetőiskolája. Magyar oktatás és köznevelés kategóriában elnyerte a Prima Primissima díjat az elmúlt évben.
(Forrás: Magyar Idők)
„A szex örömteli dolog, amit érdemes megtanulni” (02.14.)
A Telenor támogatásával a Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő által alapított Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány csapata fiatalok bevonásával fejlesztette ki a Yelon nevű weboldalt és okostelefon-alkalmazást. A Yelon a 10–18 éves korosztálynak nyújt felvilágosítást olyan testet, lelket érintő kényes kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre nem mindig könnyű megtalálni a választ. Valamint a felelősen gondolkodó felnőtteknek – szülőknek, pedagógusoknak – is tanácsokat ad, hogyan kezeljék a szexuális felvilágosítás sokszor tabunak számító témáit.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Knausz Imre: Az általános iskola feladatáról
"Az általános iskola bölcsőjénél nem állt ott, és máig nem védi a Pedagógia jó tündére" – írta Takács Etel 1989-ben, az általános iskola megszűnésének évében. A megszűnés évében, mert létrehozásának idején ez az iskolatípus abban különbözött markánsan elődjétől, az elemi népiskolától, hogy az akkor 14 éves korig tartó tankötelezettséget mindenkinek ott kellett teljesíteni.
(Forrás: Tani-tani Online)
Egy kortalan gondolkodó életművét menti a nemrég megjelent könyv (02.17.)
Az utóbbi időben több izgalmas kötet látott napvilágot. Legfrissebb kiadványaik közül kiemelkedik Deme Tamás tanár, művelődéskutató, a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjának a Gondolatok Karácsony Sándor művészetszemléletéről című könyve. A szerző doktori disszertációját Karácsony Sándor pedagógiájának aktualitásáról írta. Karácsony Sándor soha nem volt annyira aktuális, mint ma, jó lenne, ha szemléletmódját a magyar pedagógusok magukévá tennék, és a nevelést közösségi cselekvésként, fejlesztésként, a képességek felszínre hozásaként, nem pedig kényszerhelyzetként, erőszakként fognák fel.
(Forrás: Magyar Idők)
A gyerek nem számít – Knausz Imre az oktatási rendszerről – hnaganyag (02.17.)
Az a részletesen, aprólékosan leírt tananyag, mely az általános iskola közvetíteni próbál és az a pedagógiai kultúra, mely ezt közvetíteni próbálja, nagyon távol van attól a világtól, melyben a gyerekek ma élnek. Ez a véleménye Knausz Imre oktatáskutatónak, aki a minap egy konferencián fejtette ki erről álláspontját. Knausz Imre a Reggeli gyorsban azt mondta, az iskola elvesztette a gyerekeket. Szerinte változásokat csak nagy társadalmi párbeszéd után lehetne megvalósítani. Arról kéne itt beszélni, hogy mire való az iskola
(Forrás: Klubrádió)
Gyógypedagógia
Túlterhelt logopédusok, öregszik a szakma (02.20.)
Ha kiszűrik is a gyerekeket, nem tudni, ki fog velük foglalkozni. Ezért a szakemberek kénytelenek súlyozni a gyerekek problémái szerint. Így például a gyermekek közt járványszerűen terjedő beszédészlelési, illetve nyelvi zavar kezelése elsőbbséget élvez majd, mint mondjuk a kiejtési nehézségeké. „Ha nem pörög az r betű, azzal le lehet élni az életet, és nem lesznek belőle iskolai problémák. Persze az lenne a szép, ha mindenkit el tudnánk látni, de akkor dupla ennyien kellene lennünk.”
(Forrás: Magyar Nemzet)
Bentlakásos iskola
Iskola, ami generációk életét tette tönkre (02.13.)
A bentlakásos iskolában nevelkedett indiánok körében a kanadai átlagnál tízszer nagyobb volt az öngyilkosok aránya. Tömegesen váltak az alkohol és a drog rabjává. A „túlélők” (nyugodtan nevezhetjük így őket) a velük készített interjúkban arról számoltak be, hogy vagy teljesen érzelemmentessé váltak, vagy fogvatartóik (nyugodtan nevezhetjük így „tanáraikat”) és minden fehér ellen olthatatlan gyűlölet élt bennük.A közelmúltban Magyarországon ismét fölmerült egy olyan javaslat, hogy a hátrányos helyzetű, jelentős részben roma diákokat bentlakásos iskolákban kellene nevelni.
(Forrás: Index)
Ónody-Molnár Dóra: Cigányoknak kötelező? Éles viták a bentlakásos iskoláról (02.14.)
A szélsőjobboldaltól a liberális közvéleményig nagyon sokan megértéssel fogadták azt a javaslatot, hogy a szegény (értsd: cigány) gyerekeket ki kell emelni a családjukból és bentlakásos intézményekben kell őket elhelyezni. Vérmérséklettől függően ki az önkéntességre, ki a kötelezővé tételre esküszik. A humántárca tagadja, hogy erre készülnének, de a szakértők óvatosak, mert már semmit nem tartanak elképzelhetetlennek. Pedig a felvázolt megoldás rettenetes károkat okozna.
(Forrás: 168 óra)
Digitális pedagógia
Oktatási államtitkárság: útjára indult a Mobil Digitális Iskola (02.14.)
Mobil Digitális Iskola (Mobidik) program indult útnak Komáromban a Feszty Árpád Általános Iskolában, a Mobidik segítségével a gyerekek a jövő digitális oktatási környezetében vehetnek részt tanórákon – közölte az oktatási államtitkárság kedden. A diákok a modern felszerelés használata mellett számos különleges tananyaggal ismerkedhetnek meg, például nyomtathatnak 3D-ben, tanulhatnak LEGO robotikát, pénzügyi tudatosságot, programozást. A projekt Czunyiné Bertalan Judit kormánybiztos támogatásával a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében, a Digitális Mintaiskola projekt keretében indult útjára.
(Forrás: Magyar Hírlap)
Foglalkozása: szupertanár (02..15.)
Ahogy egyre igazságtalanabb lesz a világ, úgy lesznek az emberek egyre segítőkészebbek – vélekedik Prievara Tibor, aki egyébként főállásban egy budapesti elit gimnázium, az Apáczai angoltanára. Azt mondja, a tanítványai, és mindazok, akik jelentkeznek a feladatokra, gyakran nagyon is érzik, hogy milyen szerencsések, hogy jó helyre születtek, és adni szeretnének. Mert Magyarországon nagyjából a születésekor eldől egy gyerekről, hogy mi lesz belőle: ha orvos szülei vannak, az isten se menti meg a diplomától, és persze ott van a másik véglet is.
(Forrás: Dívány)
Amig egy terhességi teszt értelmezése problémát okoz, addig nehéz felvenni a harcot az abortusszal 802.19.)
Nem hiszek abban, hogy a szexuális felvilágosítást a mai magyar közoktatás keretein belül jól lehet csinálni. Az intézményekben uralkodó hierarchikus struktúrában a szexualitással kapcsolatos narratíva nem működik. A weboldal ezzel szemben közvetlenül szól a fiatalokhoz, nem a felülről jövő kioktató magatartást képviseli (Gyurkó Szilvia).
(Forrás: 24.hu)
Alternatív iskolák
Felfedezik az értékeket – Báloznak, kirándulnak, biciklitúrára járnak szülők és tanárok (02.08.)
Huszadik alkalommal találkoztak egymással a báli szezonban a Báthory iskola "kékmadarasai", azaz régi és jelenlegi kisiskolások szülei és tanárai. A Kékmadár programot 1991-ben Jegesné Rémesi Irén és Darabos Györgyi hozta létre, hogy az alsó tagozaton a hagyományosan értelmezett ismeretnyújtás menetrendszerű elsajátíttatása helyett lehetőséget teremtsenek az oldottabb, átfogóbb, több szempontú személyiségformálásra. Az óvodai nevelés meghosszabbításaként, a program a gyerekeket fokról fokra lépteti át a zártabb, konkrétabb követelményeket támasztó általános iskolába.
(Forrás: veol)
Még egy iskolát nyit a Prezi alapítója (02.15.)
Szeptemberben Óbudán is iskolát fog nyitni Halácsy Péter, a Prezi nevű világcég egyik alapítója. Halácsy 2015-ben először óvodát hozott létre, miután barátaival úgy látták: alapjaiban kellene újragondolni a magyar oktatást. Ma már három lakásóvodát működtetnek Budapesten, amelyekben kis csoportokban, személyre szabottan próbálják fejleszteni a gyermekek kreativitását.
(Forrás: Index)
Menekítik a gyerekeket (02.18.)
Néhány éve megfigyelhető tendencia, hogy megnőtt az alternatív- és magániskola-alapítási kedv. Horn Györgyöt, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatóját egyre többen keresik meg ezzel a szándékkal, a kilencvenes évekhez hasonlóan sok iskolát szeretnének közösségek, sőt magánvállalkozások is alapítani.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
Alternatív iskolák és új oktatási „formák” Magyarországon a XXI. század elején. Dobos Orsolya írása (02.19.)
Az alternatív iskola kifejezésről a neveléstudományban kétféle megközelítés terjedt el. Alternatív iskolaként tekintenek az ún. reformpedagógiai irányzatokhoz csatlakozó iskolákra , illetve az ún. modern alternatív vagy innovatív iskolákra (Bodonyi Edit: Modern alternatív iskolák, 2012). Előbbiek a XX. század első felében létrejött pedagógiai irányzatokat vagy módszereket vették át. Ugyan nem a XX. század elején jöttek létre, de mivel átvehető modellek, én a reformpedagógiákhoz sorolom az egyéb külföldről átvett vagy magyar fejlesztésű, módszertani alapú „franchise”-okat is. A modern alternatív iskolák közé pedig azok az iskolák tartoznak, melyek – számos reformpedagógiai gyakorlatot is ötvözve – saját magukat „alkották” meg, így alakítva ki egy teljesen egyedi, az adott intézményre jellemző arculatot.
(Forrás: Tani-tani Online)
Történelematlasz
Már készül az új történelematlasz (02.14.)
Mivel az eddig megismert kétféle, átdolgozott történelematlasz nem nyerte el a szakma tetszését, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet többek között a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének közreműködésével már dolgozik egy harmadik verzión. Az első két, már átdolgozott változatnál a térképek alapból névmutató nélkül készültek, és ezzel összefüggően fokhálózat – amely keresőhálózatként is szolgálna – sem került rájuk. Ez azonban, a tanári visszajelzések kiértékelését követően, valamint a külső szakértők javaslatai alapján változni fog
(Forrás: Magyar Idők)
A kormány is elismerte, hogy gond volt a központi történelematlasszal, újat adnak ki (02.14.)
Mint arról már korábban írtunk, a Történelemtanárok Egylete tiltakozott a szabad atlaszválasztás megtiltása miatt az érettségin, ugyanis szerintük ez hátrányosan érinti azokat, akik korábban nem az OFI által kiadott atlaszokat használták, és ezzel szerintük az Emmi csak az OFI atlaszainak megvételére akarta kényszeríteni a szülőket.Az új verzió tartalmaz majd névmutatót, illetve a kerettantervekben meghatározott évszámokra épülő rövid kronológia is lesz benne, sőt ki is bővítik az atlaszt, 20 százalékkal nagyobb lesz a terjedelme.
(Forrás: hvg.hu)
Diákok
50 pontba gyűjtötte a diákparlament, hogy mi a baj a mai iskolákkal (02.07.)
Az állam lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy az Országos Diákparlament keretein belül foglalkozzanak ügyeikkel. 50 pontban fogalmazták meg javaslataikat, többek között érzékenyen érintette őket az érettségi szabályok gyors változtatása, nagyobb rugalmasságot szeretnének a tananyagban és csökkenteni a leterheltségüket, a régi atlaszt szeretnék használni az érettségin, demokratikus jogokat követelnek az iskolai és városi érdekérvényesítéshez, valamint állítsák vissza a 18 éves tankötelezettséget.
(Forrás: Eduline)
Meggyőzték a diákok az államtitkárt: nem lesz több hirtelen változtatás? (02.06.)
Az Országos Diákparlament legfontosabb kérése az volt, hogy az oktatásban csak felmenő rendszerben lehessen változtatásokat eszközölni. Ha diákok ajánlásait megfogadják, akkor ezentúl ingyenes lehet az iskolákban az elsősegély-vizsga.
(Forrás: Eduline)
Jogvédelem
Döbbenetes dolgok mennek egy-egy iskolában, 1500 panasz érkezett az ombudsmanhoz (02.06.)
A közoktatáshoz kapcsolódó beadványok közt szerepelt olyan, amely a sajátos nevelési igényű fiatalok ellátásáról szólt. Ebben a panaszos 35, bentlakásos intézményben élő, 6–16 év közötti, többségében súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek ügyében élt jelzéssel. Az intézmény egyik dolgozója arról számolt be, hogy a szakemberhiány miatt az érintett fiatalok közt volt, aki minimális ellátást, míg mások semmilyet nem kaptak az iskolától. Egy másik esetben egy pedagógiai szakértő az alkalmazott ültetési rend miatt kérte az ombudsmani állásfoglalást, mivel egy osztályban a tanulóknak a tanulmányi teljesítményük alapján kellett ülni a tanteremben
(Forrás: Eduline)
Hátrányos helyzet
L. Ritók Nóra: Méltányos oktatás? (02.08.)
A szabad iskolaválasztás teret nyitott a szegregációnak, ami, mára általánossá vált, szinte minden olyan településen megtapasztalható, ahol egyházi iskolák is vannak. Ezek újabb és újabb támogatásokat kapnak az államtól, csak kapkodjuk a fejünket a röpködő százmilliók hallatán az országhatáron belül és kívül is, a magyarlakta területeken. Még olyan is van, ahol az egyházi iskola harmincezer forint beiskolázási támogatással csalogatja be a természetesen nem halmozottan hátrányos helyzetű és nem cigány gyerekeket. „Méltányosan” hatva a település oktatási szerkezetére.
(Forrás: Tani-tani Online)
A körzetesítésről (02.08.)
Titkon ugyanis körzetesítés-párti vagyok. Ettől még – és ez fontos – az alternatív iskolák fennmaradnának, de a körzetesítés a mostaninál egy igazságosabb rendszert hozna létre. Egyrészt mert valójában nincsenek teljesen homogén körzetek, illetve ha mégis vannak, mondjuk vidéken, akkor azokat át lehet alakítani, másrészt a könnyebb kerületek és körzetek nem veszítenének különösebben, a nehezebb kerületek és körzetek iskoláit viszont éppen a szabad iskolaválasztás homogenizálja és húzza egyre mélyebbre. Nem csak a jobb hátterű gyerekek nem mennek oda, de az elhivatott tanárok sem.
(Forrás: Apapara)
A PISA-eredmények és a szegregáció – Mi mindent tett a kormány az ügyben (02.08.)
A hátrányos helyzetű diákok eredménye messze az OECD-országok átlaga alatt van Magyarországon, és ezt az a jelentés sem vitatja, amelyet a miniszterelnök rendelt Balogh Zoltán minisztériumától. Pedig az iskolán kívüli tanulásra fordított idő esetében alig van különbség a tehetősebb és szegényebb diákok között. Ez bizonyítékként szolgál rá, hogy a magyar iskolák, amelyeknek enyhíteni kéne a társadalmi különbségeket, inkább mélyítik azokat.
(Forrás: Ténytár blog)
"Nem tudok türelmes lenni" – L. Ritók Nóra ellenszélben is a hátrányos helyzetű gyerekekért küzd (02.11.)
Az oktatási rendszer ebben a formában nemcsak az esélykiegyenlítő funkcióját nem képes betölteni, de korszerű tudást sem ad. A világ, és a gyerekek nagyon gyorsan változnak, újabb és újabb kihívások jönnek és a pedagógiának erre rugalmasan kell reagálnia. Amire a mai kor munkaerőpiacának szüksége van, az nem a lexikális tudás, hanem a logikai készségek, a kreativitás, és a szociális kompetenciák fejlettsége. De úgy tűnik, mi még nem ebbe az irányba mozgunk. Ráadásul az oktatási rendszerrel nem lehet felelőtlenül bánni. Pontos helyzetértékelés nélkül bevezetni valamit, aztán, ha nem megy, az ellenkezőjével próbálkozni. Akik épp most vannak a rendszerben, azoknak ez az időszak az egyetlen, hogy az alapvető készségeket megszerezzék, különben elvesznek.
(Forrás: feol)
Internetes zaklatás
Prókai Eszter: Nem szólok a szüleimnek, semmi értelme (02.13.)
YouTube, Google, Facebook, Ask.fm – sorolják az általuk napi szinten használt alkalmazásokat egymás szavába vágva ötödikes gyerekek, de azt már nem tudják, hogy ha valaki bántja őket a neten, kihez forduljanak. Ezen is próbál változtatni a finn erőszakellenes program, a KiVa, amit tavaly szeptemberben három magyar iskolában is bevezettek. A gyerekek szituációs játékokon és csoportfeladatokon keresztül élik át, milyen kirekesztettnek vagy csúfoltnak lenni, és miért nem jó, ha bántjuk a másikat.
(Forrás: abcug.hu)
Szuper az oktatásunk, kár, hogy rosszra használjuk (02.14.)
Az igazi megoldás tehát az oktatás lenne? Igen, méghozzá egyszerre két irányban. Egyrészt a gyerekeknél. Nekem két gyerekem van, a nagyobb egy 13 éves lány, és félelmetes, mi minden információt oszt meg a neten, anélkül hogy értené, ezek milyen kockázatot hordozhatnak. És ugye ezt a korosztályt nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy ne mutassák meg a közösségi médiában az életük legapróbb részleteit is. De legalább ennyire veszélyeztetett réteg az idősebbeké, a szüleink korosztálya
(Forrás: Index)
Nem érdekli az iskolákat az internetes zaklatás (02.20.)A tanároknak se idejük, se tudásuk, se kedvük nincs foglalkozni a problémával. A legtöbb szülő vagy tanár úgy érzi, nem tud mit kezdeni a helyzettel, mert nem ismeri és nem használja a felületeket, ahol a gyereke aktív. Pedig a megoldás egyszerű lenne, és digitális ismeretek nélkül is kivitelezhető: kezelni az egyes gyerekek kipécézését és kiközösítését, és megértetni a diákokkal, hogy nem oké az előítéletes, kirekesztő viselkedés.
Gyermek- és ifjúságvédelem
Kéttucatnyi 12-13 évest küldött javítóintézetbe a magyar igazságszolgáltatás (02.09.)
A magyar rendszer nem elég rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye: a legtöbb elkövető maga is elszenvedője volt gyerekkorában erőszakos bűncselekményeknek. Hiába hirdették meg a gyermekközpontú igazságszolgáltatás elvét, 2010 őszén megszűnt a gyerekek különbírósága, ami ezt hűen gyakorolhatta volna.Vaskuti András kúriai bíró vélemény szerint nincs fokozatosság a büntetésekben. Maga is a korhatár csökkentésének oldalán állt, de a súlyos bűncselekmények ellenére sem zárná be a gyerekeket, inkább nevelő jellegű büntetést róna ki rájuk.
(Forrás: Eduline)
Kevesebb a fiatalkorú közmunkás (02.20.)
Valószínűleg nem a fiatalkorúak közfoglalkoztatásból való kitiltása volna a legjobb megoldás, hiszen ez önmagában nem akadályozná meg az iskolai lemorzsolódásukat. Legalábbis ezt mutatják a fiatalkorú álláskeresőkre vonatkozó adatok, amelyeket szintén a Belügyminisztériumtól kértünk ki. 2013-ban még csak 636 kamaszt regisztráltak álláskeresőként, ami az összes álláskeresőnek alig a 0,12 százaléka. Ezzel szemben 2014 decemberében már közel háromszor ennyi, 1741 regisztrált álláskereső volt.
(Forrás: Magyar Nemzet)