A PDSZ minden parlamenti választás előtt meghívja a pártok oktatással foglalkozó képviselőit egy beszélgetésre, nemcsak azért, hogy megismerje elképzeléseiket, hanem legfőképpen azért, hogy ismertesse velük a tagság legfontosabb elvárásait. Az elvárásokat a https://prezi.com/view/ZT23pZGokOymzvaDPocB/ prezi mutatja be.
Az alábbiakban Komjáthy Anna összefoglalója olvasható az eseményről.
Idei rendezvényünk abban különbözött az eddigiektől, hogy az előző években a pártok „versenyeztették” elképzeléseiket, most viszont a helyzetből adódóan a cél egy közös program kidolgozása – az oktatás területén is. A PDSZ elvárásainak ismertetésével – mely dokumentumot a PDSZ XXV. Kongresszusa fogadott el – az volt a szándékunk, hogy felvetéseinkkel segítsük a közös program megalkotását, másrészt olyan pillanatban tudjuk esetleges kritikánkat megfogalmazni, amikor még nem egy elfogadott, hanem egy alakulóban levő koncepcióról tudunk tárgyalni.
Természetesen meghívásunkkal mindig minden pártot megkeresünk. Most sem történt ez másképp. 2021. október 28-án délelőttre invitáltuk a pártokat és az MMM képviselőit Budapesten a MUOSZ székházába. Sajnálatos módon a FIDESZ és a KDNP nem fogadta el meghívásunkat. Utoljára 2010 tavaszán képviseltették magukat hasonló rendezvényünkön, akkor Hoffmann Rózsa jelent meg.
A meghívottak azt kérték, hogy az esemény ne legyen sajtónyilvános, mondván, így őszintébb és konstruktívabb lesz a beszélgetés. A fórumon részt vevők visszajelzése alapján ez így is történt. A konzultáció közel 4 órán át tartott egy rövid szünettel, ennek ellenére sem értünk a PDSZ elvárásainak végére.
A PDSZ elvárásait a következőképpen csoportosítottuk:
- Azonnali intézkedések, amelyek nem igényelnek többletforrást
- Azonnali intézkedések, amelyek forrást igényelnek (ill. egyesek megtakarítással járnak)
- Sürgős, de nem azonnali, hanem széleskörű szakmai és szakszervezeti egyeztetések után meghozandó döntések
- Jogalkotási feladatok
Íme az elvárásokról készült prezi: https://prezi.com/view/ZT23pZGokOymzvaDPocB/
Az azonnali intézkedésekkel alapvetően mindenki egyetértett: legyen önálló Oktatási Minisztérium, és a bérek nagy mértékű emelésében is konszenzus mutatkozott. Értékálló, inflációkövető bérek legyenek – ebben is egyetértés volt. A mindenkori minimálbérhez kötött vetítési alapon kívül szóba került a diplomás átlagbérhez viszonyítás mint lehetséges alternatíva. A meghívottak azonban minden megszólaláskor hangsúlyozták, hogy a közös álláspont tulajdonképpen még nem létezik, mivel az majd a miniszterelnökjelölt programjában fog megjelenni. A bér számításával kapcsolatban több koncepció is elhangzott, de a mértékben egyetértés volt. A felhasználható forrásokkal még nincs tisztában senki. Az eddigi veszteségek kompenzálására a többség álláspontja szerint valószínűleg nem lesz forrás, mert arra lehet számítani, hogy mire kormányra kerülnek, kiürül a kassza.
A sztrájktörvény módosításával is mindenki egyetértett, a változtatás sürgősségével kapcsolatban voltak eltérések a vélemények között. Ugyanez történt a Nemzeti Pedagógus Kar megszüntetésével kapcsolatban is. A PDSZ kritikájával mindenki egyetértett, de a megszüntetés mellett voltak, akik a kötelező tagság eltörlését javasolták, mert akkor az voltaképpen magától megszűnik.
Az érdekegyeztetés új alapokra helyezésére is mindenki ígéretet tett.
A munkaterhek csökkentése, a kötelező óraszám (22 óra vagy kevesebb) visszaállítása és a túlmunka kifizetése mindenki által támogatottnak látszik.
Az intézményfenntartással kapcsolatban még nem alakult ki konszenzus, abban egyetértettek, hogy a mostani megoldás tarthatatlan. Nem zárkóztak el a PDSZ felvetésétől, hogy ez lehetne a járási szint a kisebb önkormányzatok esetében, de szemmel láthatóan még nem rajzolódott ki az optimális megoldás. Abban egyetértés volt, hogy mindenki szeretné az önkormányzatokat jobban bevonni a fenntartásba, és az intézményi autonómiát visszaadni (pl. legyen az intézményeknek költségvetése, ami most nincs).
Az oktatás szerkezetében való megállapodás feltehetően még komoly vitákat fog kiváltani, ez „forró krumplinak” tűnik. A hallgatóság részéről már meg is jelent egy kritika, az egyébként a pártok által már előzetesen elfogadott nagyon rövid és nem részletes programban szereplő felvetéssel kapcsolatban, mely a 8 osztályos gimnáziumok kivezetését helyezte kilátásba.
Egyetértés volt abban, hogy a Nemzeti Alaptanterv a jelenlegi tartalommal elfogadhatatlan, az is felmerült, hogy egyáltalán kell-e NAT. Egyetértés volt abban, hogy nem részletes tartalomszabályozásra, hanem inkább kimeneti szabályozásra van szükség. A kimeneti eredmények eléréséhez az iskoláknak önállóságot kellene adni.
A közönség majdnem minden témához hozzátette a saját intézményében konkrétan tapasztaltakat (óvodától a szakképzésig). Ez szemmel láthatóan a pártok képviselőit nagyon érdekelte, mivel közöttük egy volt csupán, aki pillanatnyilag is a közoktatásban dolgozik.
Mindent összevetve, a találkozó tényleg konstruktív volt, és folytatásra alkalmas, amelyben meg is állapodtunk. Abban maradtunk, hogy kölcsönösen keressük egymást. Felajánlottuk, hogy küldünk adatokat, kidolgozott javaslatokat is, illetve várjuk a pártok részéről a kérdéseket.