fbpx
Home HírekNAT Mi a baj a NAT-tal? A tiltakozások tartalmi összefoglalása 1.

Mi a baj a NAT-tal? A tiltakozások tartalmi összefoglalása 1.

2020-03-11

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy iskolák, diákok, szülők, egyetemi, akadémiai szervezetek, civil szervezetek, egyes szakemberek részéről milyen kritikai megállapítások születtek a NAT-2020-szal és a nyomában megjelenő kerettantervekkel kapcsolatban. Az alábbi, nagyobb témákba rendezett felsorolás nem tartalmazza azt a számos kritikát, amelyeket a szervezetek és a magánszemélyek az egyes műveltségterületi tantervi tartalmakkal összefüggésben megfogalmaztak, erre vonatkozóan egy másik összeállítást készít a Civil Közoktatási Platform.

Az ugyanolyan tartalmú pontok közül csak egyet jelentettünk meg. A szervezetek és magánszemélyek által fogalmazott kritikai pontokat több esetben átfogalmaztuk, de csak olyan mértékben, hogy elkerüljük az ismétléseket, illetve a felsorolás stílusának megfeleljenek a pontok.

Utolsó kiegészítés: 2020. március 12.

Átfogó problémák a Nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban

  • ,,Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát.” (Magyarország Alaptörvénye, X. cikk) A diákközpontúnak és nagyobb szabadságot biztosítónak bemutatott NAT valójában minden eddiginél kötöttebb, a diákok igényeit, az intézmények arculatát teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A NAT alapvetően sérti a tanulás és a tanítás szabadságát, ezért ellentmond az alaptörvénynek.
  • A magyar közoktatás nagyon is rászorul egy mély, stratégiai korszerűsítésre, ez az Alaptanterv azonban nem orvosolja, néhány szempontból inkább súlyosbítja problémáinkat. A NAT nem valósítja meg az égetően szükséges koncepcióváltást, csak egy elavult szemléletet toldoz-foldoz. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti.
  • Komoly kritikákat váltott ki a NAT szakmai körökben, megosztotta a társadalmat, márpedig a Nemzeti alaptantervnek éppen az a feladata, hogy megteremtse azt a nemzeti alapot, amelyre egy korszerű, XXI. századi oktatás épülhet. Erre ez alkalmatlan.
  • A NAT a jelentől viszolygó, a 21. század kihívásaira süket, életidegen, korszerűtlen koncepciónak felel meg.
  • A NAT tananyagtartalma morálisan vállalhatatlan.
  • Elfogadhatatlan, hogy oktatási rendszerünk olyan dokumentumra épüljön, amely önmagában ellentmondásos.

A NAT gyermekellenessége

  • Nem vesz tudomást a diákok érdeklődéséről, a megváltozott világról.
  • Lexikális ismeretek sokaságát írja elő kompetenciafejlesztés helyett.
  • Nem vesz tudomást a munkaerőpiaci elvárásokról.
  • Az új NAT egyik legsúlyosabb bűne, hogy a szeptemberben 1., 5. és 9. évfolyamon tanulmányokat kezdő tanulókat egy semmiféle etikai és módszertani szabályrendszernek nem megfelelő „kísérlet” alanyainak tekinti. Hiszen a kerettantervek, a tankönyvek, más taneszközök időben való tanulmányozásának hiányában, felkészítő továbbképzéseket el nem végezve, a helyi tanterv elkészítésére képtelenül rövid idővel rendelkezve a pedagógusok nem tudnak megfelelően felkészülni a.

A NAT pedagógusellenessége

  • A NAT a pedagógusok lebecsülése, szinte kiszolgáló személyzetté süllyesztése miatt sem vállalható.
  • A NAT és a kerettantervek kapkodó, át nem gondolt bevezetése tovább fokozza a pedagóguspálya körül tapasztalható bizonytalanságot. A pedagógus szakma jelenlegi erkölcsi és anyagi megbecsülése mellett nem jelent vonzó perspektívát a pályaválasztás előtt álló ifjúság számára. Így nem látjuk biztosítva a rövidesen nyugdíjba vonuló kollégák pótlását, az iskolák hosszú távú működése veszélyben van.
  • A NAT alapvetően bizalmatlanságot tükröz a pedagógusokkal szemben, rájuk nézve erősen korlátozó.
  • A NAT nem ad lehetőséget arra, hogy a pedagógusok azt az alkotó értelmiségi szerepet töltsék be, amire a társadalomnak szüksége van és ami megilleti őket.
  • A NAT a pedagógusokat meghasonlásra kényszeríti: „okleveles tananyagmozgatóvá” degradálja őket.
  • Önmagával való meghasonlásra készteti a kezdő pedagógust, illetve a pedagógusjelölt hallgatót, hiszen annak az ellenkezőjével szembesül, amire a képzés során felkészítést kapott.

A NAT nemzetellenes

  • Nemzetellenes az, és ilyen a NAT is, ami árt a nemzetnek.
  • A nagy mennyiségű és listázott tananyag a lakosság (nemzet) legnagyobb része számára egyrészt befogadhatatlan, másrészt riasztó (demotiváló). Az eredmény pedig az, hogy a nemzeti műveltség a korábbinál is erőteljesebben egy szűk kisebbség privilégiuma marad. A NAT – amely állítólag túl nagy hangsúlyt fektet a műveltségközvetítésre – valójában elzárja a tömegeket a műveltségtől, és így kizárja őket a nemzetből.
  • Bár alkotói a NAT-ot mások mellett a hazafiságra nevelés hangsúlyozása okán tekintik az elődeinél magasabb színvonalúnak, a magyarság érdekeinek jobban megfelelőnek, ez azonban éppen fordítva van. A pusztán hazafias, nemzeti frázisok megfogalmazásáig jutó, hazafiasnak mondott nevelés a NAT-ban előíró, indoktrinációs jellegű, a sokféle nézőpont és a kritikusság kizárásával valójában a gyerekek, a fiatalok nagy többsége számára rendkívüli módon megnehezíti a nemzettel, a nemzeti értékekkel való azonosulást, a hazafiság megformálását. A „bírálók bírálói” előszeretettel sütik rá ellenfeleikre a bélyeget, hogy nemzetárulók, nem hazafiak. A bírálók azonban világosan látják, hogy a nemzettudat, a hazafiság formálása sokkal inkább az ő szemléletmódjukkal lehet sikeres, szemben a NAT-ban képviselt pedagógiával.
  • A NAT rontja az oktatás színvonalát, mérgezi az iskolai légkört, árt a nemzetnek.
  • Torzítja és leszűkíti a nemzeti kultúra fogalmát.
  • Nem lehet a nemzet NAT-ja, nem szolgálhatja a NAT a teljes nemzet felemelkedését, ha a középfokú oktatásban valójában csak a tanulók 40%-ára (a gimnazistákra) érvényes.
  • Nemzetellenes, ha gátoljuk azt a folyamatot, amelyben a magyar oktatás fokozatosan a legmodernebb pedagógiai elképzelések megvalósítójává válik.
  • A színvonalasabb nevelő munkát végezni akaró pedagógusokat szabályszegésre, és egy nagy részüket ennek következtében hazugságokra készteti. Az erkölcsi rend ilyen aláásása is súlyosan nemzetellenes cselekedet.

A NAT nem felel meg a magtanterv fogalmának, félreértelmezi önnön feladatkörét

  • A NAT-2020 a teljes központi tartalomszabályozás, a „totális műveltségmeghatározás” paradigmáját képviseli, azt az elvet, hogy a NAT-ban szereplő tartalmaknak a teljes tanulási időt ki kell tölteniük. Ez az elképzelés korszerűtlen, alkalmazásával súlyosan sérülnek a gyerekek, a társadalom érdekei.
  • A NAT nem alaptanterv, nem a magyar oktatás alapelveit és irányait rögzíti, hanem egy túlszabályozott tanmenet, ami nem ad lehetőséget arra, hogy az egyes tanári közösségek szabadon döntsenek arról, miként fejleszthetik a legjobban diákjaikat.
  • A NAT kötelezően ír elő egy értékrendet.
  • A NAT-2020 visszatért az alaptantervekkel való szabályozás előtti, még a szocialista oktatási rendszerben érvényesülő módszerhez: ismét meghatározza a tantárgyakat és azok részletes tartalmát. Ez a lépés merevebbé teszi a helyi tantervi struktúrákat, akadályozza a tantervi innovációt, több más megoldáshoz hasonlóan további központosítást és merev, részletező előírást jelent.

A NAT szakmai, pedagógiai színvonala

  • Az alaptantervvel és a kerettantervekkel szemben világnézeti meggyőződéstől függetlenül, szakmai alapon indokolt és kívánatos a sok szempontú, lényeget érintő kritika. A szervezetek és a szakemberek által megfogalmazott kritikák ilyenek, egyáltalán nem igaz, hogy a bírálók a véleményükkel valamilyen politikai erők képviselői lennének. A kormányzat részéről rendszeresen megfogalmazott ilyen tartalmú utalásokat visszautasítjuk. Ugyanakkor a NAT és a kerettantervek kérdései politikai, szakpolitikai kérdések, a bírálók az oktatáspolitika alapvető átalakítása iránti igényüket is kifejezik kritikájuk megfogalmazásával. Az iskola, benne a tartalmi szabályozás közügy, a közügyekkel való foglalkozás pedig az athéni demokrácia születése óta politika.
  • Bár a NAT és a kerettantervek is kifejezetten progresszív alapelveket is hangoztatnak, azok gyakorlati megvalósítására semmilyen lehetőséget nem adnak, ezáltal devalválják azokat az alapelveket, amelyek a pedagógiai szempontból élenjáró iskolákat jellemzik.
  • A differenciálás elvi megjelenítése mellett ezen alapvető feladat ellehetetlenítése, illetve a szakképző intézmények mostoha kezelése már önmagukban is súlyos problémákat jelentenek az esélyegyenlőtlenségek csökkentése szempontjából, azonban az elvi deklarációkon kívül a NAT-2020 semmilyen konkrét megoldást nem javasol ezen alapvető jelentőségű feladattal összefüggésben. Az az állítás, hogy a részletes célok, a tananyag és a követelmények magas szinten történő egységes előírása csökkenti az esélyegyenlőtlenséget, egyáltalán nem felel meg a szakmai ismereteinknek.
  • A NAT tudás- és gyerekszemlélete részben elavult, részben egy soha nem is létezett felfogást tükröz.
  • A NAT és a kerettantervek a túltervezett, és szélsőséges mértékben részletezett tananyaggal lényegében lehetetlenné teszik az érdemi pedagógiai differenciálást. Hiszen a tananyagban és a követelményekben, és a részcélokat tekintve sem lehetséges személyre szóló terveket és pedagógiai gyakorlatot kialakítani. De még a módszertani differenciálás is lehetetlenné válik, ha a tanítás-tanulás folyamatában a pedagógusok rákényszerülnek a frontális eszközök szinte kizárólagos használatára.
  • A NAT számos szövegrészletében azonosítja a pedagógiai differenciálást, a személyre szóló oktatást a tehetségneveléssel és a felzárkóztatással. A tehetségnevelés egy következetes pedagógiai differenciálás esetén automatikusan érvényesül, a felzárkóztatás viszont egy ma már hibásnak tekintett esélyegyenlőtlenségi szemlélethez tartozó fogalom és gyakorlat, egy korszerű szakmai szövegben már nem szabadna megjelennie. A korszerű pedagógiai felfogás szerint a differenciálás az egész tanítási-tanulási folyamatot áthatja.
  • Számos műveltségterületen a NAT a szakmai evidenciákkal, közmegegyezéssel szembemenő felfogást képvisel.
  • Az iskola szerepét műveltségátadásra szűkíti.
  • Uniformizáló, társadalmi érzékenységet mellőző szemlélet jellemzi.
  • A kor kihívásait figyelmen kívül hagyja.
  • Az új szabályozás a kompetenciák, a diákok fejlesztése helyett a hangsúlyt a száraz anyagok bebifláztatására helyezi. A tanterv nem a modern egyéniség- és képességfejlesztő pedagógiát támogatja, hanem az általa preferált kánonok minél teljesebb elsajátítását. A tanterv a tanulás legfőbb célját, az önálló, kritikai gondolkodás elsajátítását, a művelődés segítségével elérhető örömszerzést, a személyiség kiteljesítését, a felnövekvő nemzedék harmonikus, szabad életet élő polgárokká válását nem szolgálja.
  • A NAT a feszességével a tantárgyak többségénél nem ad teret a kísérletezésnek, a közös felfedezésnek, a kritikus gondolkodás révén történő feldolgozásnak, így nem segíti azon képességek fejlesztését, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fiatalok felkészüljenek a 21. század kihívásaira.
  • Az SNI tanulók sajátos igényei miatt fokozottan szükséges volna lassabb átmenet, valamint a tartalmak és formai keretek rugalmas kezelhetősége a megfelelő differenciálás, a speciális fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében.
  • A NAT nem veszi figyelembe az ismeretszerzési folyamatban az egymásra épülés elvét, illetve más szakdidaktikai követelményeket.
  • Még a pedagógiai, neveléstudományi szempontból elfogadható, a tervezetből átemelt részek sem jelentenek azonban semmi újdonságot, szemben a kormányzati kommunikációval. A pedagógiában régóta jól ismert alapelvekről van szó, amelyek már a 2002. és 2007. évi alaptanterveket is jellemezték.

Az óraszámokról

  • Az óraszámok pontos szabályozása a NAT-ban indokolatlan.
  • Nem felel meg a valóságnak, a NAT-2020-ban szereplő azon állítás, hogy a központi szabályozás csak 80%-ig adja meg a tanítandó tartalmakat, vagyis nem igaz, hogy a NAT és a kerettantervek tartalmainak elsajátítására a kötelező tanórák négyötöde elég lenne. Hiszen a legtöbb tanuló számára már a NAT-ban szereplő tananyag és követelményrendszer is olyan terjedelmű, hogy a rendelkezésre álló tanulási idő egészében sem tanulható, illetve tanítható meg a tantárgyak egy jó részét tekintve. Vannak tantárgyak, amelyekben az ismeretanyag csökkent, ez azonban még ezekben az esetekben sem olyan mértékű, hogy alkalmas lenne a túlterhelés lényeges enyhítésére.
  • Az óraszámokat úgy csökkentették, hogy ez a csökkentés érdemben nem javított a túlterhelés problémáján.
  • Vannak tantárgyak, amelyek az óraszámcsökkentéssel, valamint a tantárgyi óraszámok átrendezésével sokkal rosszabb helyzetbe kerültek.
  • A lehetséges heti óraszámok maximálása olyan szinten történt, amely lényegesen túlhaladja az indokoltat és az elviselhetőt.
  • Az átlagosan évfolyamonként heti egy tanórás csökkentés a szabadon választható tantárgyakra fordítható keretből történt a felső tagozaton és a gimnáziumokban. Még az óraszámcsökkentés is a szabadság korlátozásával valósult meg.
  • A kötelező tantárgyak tanulására fordított kötelező tanórák száma az évfolyamok többsége esetében nőtt, vagy legföljebb ugyanannyi maradt.

A NAT, mint jogi és pedagógiai szöveg

  • Feloldatlan belső ellentmondások jellemzik (pl. óraszámcsökkentés kontra tananyag növelése, saját célkitűzéseinek ellentmondó részletek stb.).
  • Ellentmondás feszül a kötelező pedagógusminősítés szempontrendszere és az új NAT szellemisége között.

A NAT rendelet kialakításának körülményei

  • Az új NAT kialakítása előtt az oktatásért felelős miniszter nem végezte el törvényben rögzített feladatát, nem vizsgáltatta meg az előző NAT (NAT-2012) beválását. Az új NAT kialakításához szükséges alapvető információk nem álltak rendelkezésre.
  • Az új NAT kialakításának nem volt, de legalábbis szakmai körökben nem ismert a koncepciója. A 2017-ben Dr. Csépe Valéria akadémikus által összeállított koncepciónak a NAT 2020 nem felel meg, tehát a professzorasszony elaborátuma nem szolgálhatott az alaptanterv kialakításának koncepciójaként.
  • Nem ismerünk olyan tudományos összefoglalókat, amelyek a NAT kifejlesztése előtt elvégzett, számos területen rendkívül indokolt kutatómunkák eredményeit tartalmaznák. Nagyon valószínű, hogy ilyen kutatások nem is voltak.
  • A tervezet, illetve a végleges NAT-2020 elkészítésének folyamata, a munka költségei, valamint a résztvevők névsora ma sem ismert. Elfogadhatatlan, hogy ilyen nagy szakmai jelentőséggel bíró dokumentum gyakorlatilag „illegalitásban” készüljön el.
  • A kormányzat képviselőinek gyakran hangoztatott állításaival szemben a NAT-2020 a rendeletként történt elfogadása előtt nem esett át társadalmi egyeztetési folyamaton. A 2018. évi véleményeztetést két okból sem tekinthetjük komoly társadalmi egyeztetésnek: (1) a NAT 2020 alapvetően eltér a tervezettől, a jelentős változtatások megbeszélésére, megvitatására és szakmai véleményezésére nem kerülhetett sor, (2) a tervezet véleményeztetése csak a vélemények összegyűjtését, azok egymásnak ellentmondó elemeire való hivatkozás lehetőségét jelentette, egyáltalán nem felelt meg a valódi társadalmi és szakmai egyeztetés követelményeinek (kutatási eredmények nyilvánossá tétele, párbeszéd, viták, demokratikusan választott testületek meghallgatása stb.).
  • A NAT készítői nem vették figyelembe sem a pedagógiai szakemberek, sem a pedagógusok, sem a szakmai szervezetek, sem a tudományos kutatók, sem a művészetekkel alkotó módon foglalkozók véleményét.
  • A NAT elfogadása nem felel meg a demokratikus, jogállami normáknak.
  • Nem előzték meg a NAT elkészítését hatástanulmányok.

A NAT bevezetésének körülményei

  • A NAT bevezetés időzítése abba a helyzetbe kényszerítette a középiskolákat, hogy meghirdetett képzéseikre jelenleg is felvételiző diákjaik és szüleik a nekik korábban megígértekkel szemben nem tudják, hogy milyen könyvekből, milyen óraszámban, milyen tantárgyakat, milyen tagozatokon fognak tanulni.
  • Az oktatásirányítás a helyi tantervek átdolgozását rohamtempóban követeli meg az agyonterhelt és megalázóan rosszul fizetett pedagógusoktól, nem tervezett és ingyen elvégzendő többletmunkaként.
  • A NAT-nak, a kerettanterveknek és az érettségi vizsgakövetelményeknek, valamint a tankönyveknek összehangoltan, egyidőben kellene elkészülniük, s az új követelmények bevezetése előtt elegendő időt – legalább másfél két évet – kellene hagyni. Ezeknek a kívánalmaknak a jelenlegi bevezetési folyamat nem tesz eleget. A kimeneti szabályozás nem ismert és ez lehetetlenné teszi a tervezést. Úgy kell helyi tantervet írni, hogy nincsenek meg az érettségi követelmények.
  • A NAT káoszt von maga után a tankönyv-átdolgozások tekintetében. A pár év alatt fölhalmozott tartóstankönyv-állomány pazarló és elhamarkodott kiadást jelent.
  • Nem ismerjük a gyógypedagógiai oktatási-nevelési intézményekre vonatkozó, a munkát alapjaiban meghatározó irányelvet, március közepén még meg sem jelent, s az eddigi 2020. február 8-tól hatályon kívül van. Az ezévi munkaterhek olyan mennyiségűek, hogy a NAT-tal kapcsolatos teendők, például a helyi tantervek átgondolt, a gyógypedagógiai intézményekben tanulók, valamint az integráltan oktatott diákok optimális fejlődését biztosító megírását, ráadásul áprilisi határidővel, gyakorlatilag lehetetlen vállalkozásnak tartjuk.
  • Noha a NAT bevezetése jelentős mennyiségű tanári álláshely megszűnését fogja eredményezni, ennek a problémának a kezelésére semmiféle tervvel nem állt elő az oktatási kormányzat.

Alapverzió: 2020. 3. 11.

Aktualizálva, javítva 2020.3.12.

Civil Közoktatási Platform

Összeállította:  Nahalka István