Home HírekHírek NAT-történet

NAT-történet

2020-01-13

A közelmúlt NAT-komédiája – nem lesz új NAT, lesz, de nem új stb. – kapcsán érdemes áttekinteni, mi történt a NAT-tal 2012 óta, és milyen NAT-tal kapcsolatos állásfoglalásokat, javaslatokat fogalmazott meg a CKP az elmúlt bő két évben.

2012. Megváltoztatták a NAT-ot kompetenciaalapúról tartalmat előíróra. A megtanítandó tartalom lehetetlenül nagy lett.

A NAT-ot jogszabály szerint ötévente felül kellene vizsgálni, hatását meg kell vizsgálni. Ez mindezidáig nem történt meg.

2016. dec: Bejelentették, hogy hamarosan elkészül az átalakított NAT, erre létrehoztak egy tartalomfejlesztő munkacsoportot. Állításuk szerint ehhez minden érintett szervezet csatlakozhatott, amelyik akart. Ez azonban nem igaz: a tanári szervezeteket egyesítő Civil Közoktatási Platform egyetlen tagszervezete sem kapott erre meghívást, sőt amelyik magától jelentkezett, azt sem méltatták válaszra. A munkacsoport egy EU projekt keretei között működött, Csépe Valéria szakmai irányításával.

2017. március: Bejelentették, hogy elkészült az új NAT koncepciója, az a Közoktatási Kerekasztal megtárgyalta és jóváhagyta. Erről sajtótájékoztatót tartottak, de a koncepciót nem hozták nyilvánosságra. A véletlenül egy újságíróhoz került koncepciót a CKP hozta nyilvánosságra. Bejelentették, hogy a 2019-es tanév már az új NAT alapján fog folyni.

2017. április: A CKP elkészítette és nyilvános vitára bocsátotta az alternatív NAT tervezetet.

2017. augusztus: Csépe Valéria nyilatkozata szerint száz fős csapat dolgozik a NAT kidolgozásán, azonban a csapat összetétele titkos. Az érintett szakmai szervezetek levélben kérték Csépe Valériát, hogy vonják be őket a munkálatokba, erre azonban nem jött válasz.

2018. március: Az EMMI elismeri, hogy nem biztos a 2019-es kezdés.

2018. nyara: Kásler miniszter megígéri, hogy a NAT tervezetét tanévkezdésig nyilvánosságra hozzák.

2018. augusztus 31: Mivel az EMMI nem hozza nyilvánosságra a tervezetet, az azt kidolgozó Oktatás32030 felteszi saját honlapjára, kérve a szervezetek, magánszemélyek véleményét.

A kormányzat szerint a tervezet nem elég keresztény és nem elég nemzeti, ezért mindenképp átdolgozzák.

2018. szeptember-október: Az Oktatás2030 oldalon olvasható tájékoztató szerint hozzájuk 400, az EMMI-hez további 100 vélemény érkezett. Az oldal felsorolja a véleményt beküldő 66 szervezetet is. (Közülük mintegy 20 – lényegileg egybecsengő – vélemény oldalainkról elérhető). A szervezeti vélemények általában a bevezető részeket dicsérik, a konkrétumokat bírálják. Az OKNT, amelynek feladatai között szerepel a NAT véleményezése, tudomásunk szerint nem foglalkozott a témával.

2018. november: Csépe Valéria szerint a vélemények figyelembevételével elkészült az a NAT verzió, amely a jogalkotás keretében közigazgatási egyeztetésre bocsátható. Erre azonban végülis nem kerül sor.

Belső források szerint a kerettantervekre szakértőkkel már ekkor megkötötték a szerződéseket.

2019. január: Csépe Valéria Helyett Hajnal Gabriella lesz a NAT miniszteri biztosa.

A NAT-ról semmilyen információ nem juthat ki, minden résztvevő titoktartást fogad. Bár a NAT nincs elfogadva, a kerettantervek készítése folyik, titoktartás alatt.

2019 július: A szélsőjobboldali nézeteiről ismert irodalomtörténész, Takaró Mihály lesz a felelőse annak, hogy az új NAT humán műveltségterületein jobban tükröződjön a hazafias szemlélet. Az EMMI ezt kezdeteben tagadta, de  2019 őszére kiderül, hogy valóban Takaró Mihály vezeti az átdolgozást, és hogy nyáron a magyar nyelv és irodalom munkabizottság tagjai otthagyták a közös munkát. A NAT őszre ígért bemutatása valószínűleg ezért is késik – állítólag konfliktus volt egy másik, a történele tanárok munkacsoportjával is.

2019. december: Ellentmondó bejelentések a NAT-ról: Nem lesz új NAT, lesz, de nem új, csak módosítás…

2020. január: Újsághírek az új NAT tartalmáról, arról, hogy hamarosan megjelenik a rendelet, és 2020-tól felmenő rendszerben bevezetik.

A tartalomról hivatalos információk nincsenek. Névtelenséget kérő források jelezték, hogy az eddigi magyar történelem narratívája (például Trianon, ’56) megváltozott, ugyanígy a magyar irodalom területén is hasonlóan nagy változtatás történt, és bár a tanórák számát valamennyivel csökkentették, a tananyag mennyisége nőtt, és a leadandó-választható tananyag előírt kötöttségei is szigorodtak (nem bármely 5 Petőfi vers, hanem előírt 5, kötelezőn felüli anyag csak akkor kerülhet be, ha a kötelezőből minden teljesített, a választható is előírt, pl. mi lehet egy hatodik Petőfi vers, vagy melyik könyv jöhet szóba Szabó Magda esetében stb.). A tervezetben – ellentétben a CKP kritikájára jött válaszlevélben foglalttal – továbbra is szerepel a választható iskola-előkészítő évfolyam.

 

CKP anyagok:

NAT-koncepció – kritika és “kármentő” alternatíva

Az új NAT tervezetéről

Hírek, állásfoglalások