Home HírekHírek Szakképzés – jogszabályok, tiltakozások, kérdések

Szakképzés – jogszabályok, tiltakozások, kérdések

2019-12-09

Hivatalosan is kihirdették a szakképzési törvényt a Magyar Közlönyben. A kapcsolódó törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslat parlamenti zárószavazásra vár. Ez tartalmazza többek között a Köznevelési törvény módosításait – olyanokat is, amelyeknek nincs köze a szakképzéshez. A végrehajtási rendelet tervezete is elkészült, még nem nyilvános, de a Szakképzési Innovációs Tanácsban már megvitatták. Számos kormányrendeletet és miniszteri rendeletet is módosítani kell – ezekről egyelőre hivatalosan semmit sem lehet tudni.

Bár a szabályozás még nincs lezárva, a 2020/21-es tanév már az új rendszerben fog elkezdődni, a beiskolázási folyamat a vége felé tart. A szakképző intézményekben dolgozó munkavállalókra július elsejétől már az új szabályok vonatkoznak.

A szakszervezeti tiltakozás dokumentumai itt olvashatók: PSZ: Új szakképzési törvény = új munkaszerződés = biankócsekk; PDSZ: Ne hagyjuk magunkat kiszervezni a közalkalmazotti törvény hatálya alól!

A jogszabályok számos problémát vetnek fel, számos kérdésre nem adnak választ. Összeállítottunk egy kérdéscsomagot (l. alább), amelyet elküldtünk az ITM ügyfélszolgálatára (Az ITM tájékoztatása szerint a bárkitől ide érkezett kérdésekre választ adnak.)

Honlapunkon a szakképzési reform kérdéseivel többször foglalkoztunk.

Állásfoglalásainkban (itt és itt) kifejeztük, hogy az iskolai rendszerű szakképzés alapvető problémáinak megoldásához az egész közoktatás rendszerszintű megváltoztatására van szükség. Ennek ellenére úgy láttuk, hogy a szakképzés mai rendszeréhez képest a stratégia elemei előrelépést jelenthetnek.

A stratégia támogatható és elfogadhatatlan elemeinek felsorolása mellett kijelentettük, hogy átfogó helyzetelemzés és hatástanulmány, tartalmi, pedagógiai fejlesztési terv, a megvalósítás feltételrendszerének meghatározása és megteremtése, az érintettek széleskörű bevonása, a megfelelő megismertetés, előkészítés, felkészítés és mindenekelőtt a mindezekhez szükséges időtáv biztosítása nélkül a változtatások akár károsak is lehetnek.

Sajnálatos módon a felsorolt feltételek nem teljesültek.

Az egyeztetés nélkül bevezetett, érdekeiket sértő, garanciák nélküli változtatások ellen jogosan tiltakoznak a szakszervezetek.  A stratégiában kinyilvánított szándékokat hiteltelenítik a jogszabályalkotás szakmai hibái, a követhetetlen fogalomváltozások, a jogszabályokban megjelenő átgondolatlan vagy elfogadhatatlan elemek.

Mindazonáltal a szakképzés reformjára szükség van, hiszen a 2011-es oktatási törvényekkel megalapozott szakképzési rendszer mind a tanulók, mind a gazdaság lehetőségeit korlátozza, az esélyegyenlőtlenségeket növeli. Arról, hogy a mostani szabályozás mennyiben javít és mennyiben ront a helyzeten, megoszlanak a vélemények.

 

Kérdéseink:

Általános kérdések:

  • Lesz-e és mikor egy olyan honlap, ill. tájékoztató kiadvány, amely közérthetően tartalmazza a beiskolázáshoz szükséges tudnivalókat?
  • Lesz-e online felület, ahol kérdezni lehet?
  • Mi az elképzelés a jogszabályi hibák javítására?
  • Lesz-e olyan mechanizmus, amivel értékelni lehet a változások beválását és végre lehet hajtani szükséges korrekciót?
  • Mi fogja a Szakképzés 4.0 program számára a kutatási/nyomonkövetési/fejlesztési bázist képezni?

Átmenet kérdései:

  • Mi történik azzal a tanulóval, aki úgy bukik meg a későbbiekben, hogy a régi rendszerből az újba kerülne?
  • Az orientációs évfolyam mellett megmarad a Köznevelési Híd program is. Hogyan viszonyul a kettő egymáshoz? Ki dönti el, hogy melyikre mehet a tanuló?

Hozzáférhetőségi, esélyegyenlőségi kérdések:

  • Hogyan értelmezendő, hogy a szülő köteles gondoskodni arról, hogy gyermeke 18 éves korig tanuljon vagy részszakképesítést szerezzen? Előír majd valamilyen jogszabály állami feladatot ezzel kapcsolatban? Kötelező lesz a gyermeket valahol szakmai képzésre vagy oktatásra befogadni, ha megszűnt a tanulói jogviszonya?
  • Minden általános iskolát el nem végzett tanuló számára lesz elérhető távolságban Dobbantó program?
  • Elérhető, ill. választható lesz mindenki számára az orientációs évfolyam?
  • Figyel-e az állami intézményfenntartó arra, hogy minden területen lehetőség legyen a nem egyházi intézményben valószakma tanulásra? Megjelenik-e ez a követelmény valamilyen jogszabályban?
  • A Szkt. szerint kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatásban való részvétel a szakképző iskolában is kizárólag érettségizettek részére lehetséges (21. §). Hogyan szerezhet akkor második szakmát az, akinek nincs érettségije?
  • A szakiskolások számára biztosítva lesznek-e a szakmai oktatás és a szakképzés tárgyi feltételei? Köthetnek-e ők szakképzési munkaszerződést? Kaphatnak-e majd valamilyen ösztöndíjat?
  • Egy előadásban elhangzott, hogy SNI-sek részére lehetséges lesz részszakképesítés megszerzése szakképző intézményben – akár technikumban – is. Mi ennek a feltétele? Hol jelenik ez meg a jogszabályban? Ki adhat (részleges) felmentést a pályaalkalmassági követelmények alól?
  • Az 5 évfolyamos technikumi képzés keretében megszerezhetők-e nem érettségihez kötött szakképesítések? Lehetséges-e több szakma párhuzamos megszerzése?
  • Miért nem jelenik meg a törvényben a stratégiában szereplő Szakképzési kollégiumi program, amikor ugyanakkor megszűnt az Arany János Szakközépiskolai-Kollégiumi Program? Mi lesz a programot működtetőkkel?
  • Hogyan váltja ki az Apáczai ösztöndíj az Arany János programot? Mi lesz a programban szereplő mentorálási elemekkel, a 0. évfolyammal?

 

Átjárhatósági kérdések:

  • Az Szkt-ben nem szerepel az osztályozóvizsga fogalma. Milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki gimnáziumból, szakképző iskolából vagy másik technikumi ágazatból megy át technikumba? Ki készíti fel ezen feltételek teljesítésére?
  • Aki technikumból megy át gimnáziumba, osztályozó vizsgát kell tegyen a természettudományos tárgyakból, a második idegen nyelvből és egyéb, a technikumban nem oktatott tárgyakból?  (Jelenleg ennek hiányában nem érettségizhet.)
  • Lesz-e arra lehetőség, hogy a technikumi tanuló gimnáziumi érettségit tegyen, ha átiratkozik gimnáziumba?
  • Hogyan szerezhet a szakképző iskolát elvégzett tanuló technikus végzettséget? Lesz-e arra lehetőség, hogy beiratkozzon a technikum 3. (nappali) évfolyamára? Ha igen, kap-e ehhez valamilyen támogatást?
  • Kell-e a technikumban biztosítani (a szakmai vizsgán kívül) az emelt szintű érettségire, ill. nem kötelező érettségi tárgyra való felkészítést?
  • Milyen formában, milyen humán erőforrással lesz biztosítható a törvény által előírt, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntést megelőző személyre szabott életpálya-tanácsadás?
  • Kapnak valamilyen segítséget az igazgatók a beszámíthatóság elbírálásához? Nem lesznek ellenérdekeltek az iskolák az oktatásban való részvétel idejének csökkentésében?
  • Lehetséges-e az orientációs évfolyamba való évközi belépés, amennyiben kiderül, hogy a tanuló nem jól választott, vagy alapkompetenciahiánnyal küzd?

 

Tartalmi, pedagógiai kérdések:

  • Rendelkezik-e majd a NAT a szakképző iskolák közismereti tartalmáról?
  • A finanszírozás és a szabályozás lehetővé teszi-e a pedagógiai munkát segítő szakemberek alkalmazását?
  • Az újszerű képzési formákat indító intézményeknek lesz lehetőségük az orientációs, ill. Dobbantós évfolyam és a felsőbb évfolyamok egységes kezelésére, az ott kialakult módszertan beépítésére a felsőbb évfolyamokon folyó képzésekbe?
  • Kik végzik majd a szakképző intézményekben felnőttek számára szervezett szakmai oktatást, felnőttképzést? Hogyan biztosítható az ehhez szükséges szemléletmód, andragógiai tudás?
  • Konkrétan mit jelent a technikumból a felsőoktatásba lépés megkönnyítése?
  • Akinek a gyermeke köznevelési intézményből marad ki, annak is a szakképzési törvény írja elő a taníttatási kötelezettséget?
  • Mi indokolja, hogy év közbeni értékelésnél is csak a az 1-5-ig érdemjegy lehet a tanulói értékelés eszköze? Miért nem lehet szakmai programban meghatározott módon más módszereket is alkalmazni?
  • Milyen mozgástere lesz az intézmény vezetőjének abban az esetben, ha a tanulók pénzbeli támogatása pedagógiai szempontból kontraproduktívnak mutatkozik?

 

Munkaügyi kérdések:

  • A finanszírozás szempontjából mekkora heti óraszámmal számolnak majd? Lesznek-e korlátozások az Mt. által megengedett túlórákhoz, munkaidőkerethez képest?
  • Lesz-e előmeneteli rendszer a szakképzésben oktatók számára és jogszabályi garancia a béremelésre? Amennyiben nem lesz jogszabályi előírás, az állami fenntartó ad-e bármilyen garanciát?
  • Ki dolgozza ki az intézmények és az oktatók értékelésének szempontjait, ki és minek alapján határozza meg az indikátorokat? Bevonják-e a minősítési rendszer kidolgozásába a kutatókat, szakszervezeteket, szakmai szervezeteket? –
  • Mit jelent a gyakorlatban a munkafeltételek munkaerő-piaci helyzethez történő rugalmas alakítása, amellyel az előterjesztő a szakképzési törvény indoklásában a Kjt. hatálya alóli kiszervezést indokolja?
  • Mitől függ, hogy a szakoktatóval munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesítenek?
  • Lehet heti 14 óra felett ellátandó órákra is megbízási szerződést kötni, amelynek keretében foglalkoztatott oktató az intézmény oktatói testületének munkájában a
    munkaszerződés keretében dolgozókkal azonos jogokkal vesz részt? Ha igen, ez, hogyan egyeztethető össze a burkolt munkaszerződés tilalmával?
  • A munkatársakkal az egyedi pénzügyi alkukat ki folytatja le: a centrum vezetője vagy az intézmény vezetője – különös tekintettel arra, hogy az intézmény pénzügyileg nem lesz önálló gazdálkodású? Amennyiben centrum-szinten folynak majd a pénzügyi alkuk, hogyan fog tudni érvényesülni az egyes intézmények érdeke?

 

Nem állami, nem egyházi fenntartók, gyakorlati képzőhelyek:

  • A duális képzőhelynek is szükséges szakmai programot készíteni?
  • Magánintézmény esetében a fenntartói jogok tekintetében a 25. §. alapítóról, az alapító általi kijelölésről beszél. Ha az alapítói jogokat már többször átadták, ez nem értelmezhető. Vagy alapítóként értelmezhető az alapítói jogok aktuális gyakorlója?