Home Sajtófigyelő HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.03.14.

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.03.14.

2017-03-14

TARTALOM

  1. Kilencosztályos iskola
  2. Új Nat
  3. Kritikus megnyilvánulások
  4. Pedagógusok Szakszervezete
  5. Középiskolai felvételi
  6. Tankönyvek
  7. Felsőoktatás
  8. Romák
  9. Integráció
  10. Gyermek- és ifjúságvédelem
  11. Külföld

 

 

1. Kilencosztályos iskola

Kilenc évfolyam: „kidolgozatlan elképzelés” (03.06.)

A PSZ elnöke szerint a terv nem rossz, de egyelőre kidolgozatlan.„A dolog nem újszerű, hiszen évek óta folyik arról az elmélkedés, hogy talán bővíteni kellene az általános iskola évfolyamait, azonban ehhez a tananyagot és a  pedagógusképzést át kellene dolgozni, tudni kellene például, hogy ha az általános iskola egy évfolyammal megnövekszik, akkor a középiskolai évfolyamok hogy igazodnak ehhez, illetve azt is tudni kellene, hogy a tárgyi feltételeket hogyan fogják megvalósítani”. A PDSZ elnöke szerint az oktatás színvonalán nem feltétlenül javítana az átalakítás.
(Forrás: Hírtv)

Presztízsberuházás lehet a 9 osztályos iskola – Radó Péter (hanganyag) (03.06.)

A stadionokhoz hasonló, hatalma presztízsberuházás lehet az általános iskola 9 osztályosság tétele, mivel a kormány olyasmire készül rengeteg pénzt elkölteni, aminek a valóságos értelmét nem nagyon látjuk, és igazándiból indolkása igazándiból sincs – erről beszélt a Klubrádiónak nyilatkozó oktatási szakértő.
(Forrás: Klubrádió)

Nem lesz több évvesztes: alapdolgokat forgathat fel a kilencosztályos iskola (03.08.)

Nagyjából évi 70 milliárdos pluszkiadással járna, és rengeteg dolgot megváltoztatna a mostani közoktatásban a 9 osztályos iskola bevezetése. Nem lenne értelme például az évvesztességnek vagy az óvodai évhalasztásnak, de akár a tankötelezettség – most is alacsony – korhatára is tovább csökkenhet.
(Forrás: hvg.hu)

Másfél év nem elég – interjú Nahalka Istvánnal (03.08.)

Nem biztos, hogy a problémák megoldására a 9. évfolyam bevezetése lenne a megfelelő. Ezt mondta rádiónkban Nahalka István oktatáskutató. Azt azonban megerősítette, hogy a magyar iskolaszerkezetet meg kell változtatni. A szerkezeti változtatás fölösleges, ha a tartalom nem változik – mondta a szakértő. Nahalka István emlékeztetett, hogy ehhez nemcsak az oktatás büdzséjét kell megemelni, de például új tantermek is kellenek. Ezt másfél év alatt nem lehet előkészíteni. A társadalmi egyeztetés úgy nem folytatható tovább, ahogy most zajlik – tette hozzá Nahalka István. Hiányzik a vita, az egyeztetés és nincs szakmai előkészítés. Szépvölgyi István interjúja.
(Forrás: Lánchíd Rádió)

Kunhalmi: Gumicsont a kilenc évfolyamos iskola (03.09.)

Kunhalmi Ágnes a Hír TV reggeli műsorában úgy fogalmazott: csak az oktatási ágazat kudarcáról akarják elterelni a figyelmet azzal, hogy most újból bedobták a 2011 óta időről időre felmerülő átalakítást. Az MSZP országgyűlési képviselője jó megoldásnak tartaná a plusz évfolyamot, de szerinte akkor lenne értelme bevezetni, ha a tananyagot nem központilag, propagandaanyagként állítják össze.
(Forrás: Hirtv)

Radó Péter oktatáskutató szerint látszatmegoldás a 9 osztályos iskola (03.10.)

Radó Pétert kérdeztük a kormány által 2019-től bevezetni tervezett 9 osztályos általános iskoláról. Sok részlet egyelőre tisztázatlan, az oktatási kerekasztalra hívott szakértők pedig újabb egyeztetés nélküli átalakítástól tartanak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány a tiltakozások ellenére keresztül akarja vinni az ötletet. A konklúziója tehát, hogy "a kormányzat egy erre alkalmatlan eszközzel próbálja meg enyhíteni saját korábbi rendszer-átalakításának az oktatási minőségre és eredményességre gyakorolt negatív hatását.
(Forrás: Eduline)

Egy alternatíva van – „választhatunk”; állásfoglalás az iskolaszerkezet átalakítására vonatkozó javaslat társadalmi vitájáról (03.09.)

A kormány egyetlen javaslatot, a saját elképzelését kívánja vitára bocsátani. Szó sincs változatokról, azok felmerülésének lehetőségéről. Szó sincs arról, hogy széles körű szakmai-tudományos előkészítésben lennének kidolgozhatók az érdemi alternatívák. Félő, hogy ismét a most már hét éve ugyanazon formában, antidemokratikusan szervezett „társadalmi egyeztetés” keretei között nyilváníthatunk majd véleményt, nyilván egymással szemben kijátszható, sokféle dicséretet, kritikát és javaslatot felvonultatva. Mitől változna ez? A Civil Közoktatási Platform attól tart, hogy a társadalmi vitának mondott színjáték a struktúra megváltoztatása körül ismét csak a kormány akarnok döntésének felszíni legitimálását szolgálja.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Forgács István: Kilenc osztályos iskola – új remény az országnak (03.09.)Ebben a pillanatban ez a legfontosabb teendő. Örülök, hogy a kormány meg meri majd lépni. Én, és sok tízezer pedagógus, meg persze rengeteg progresszív véleményformáló biztos vagyok benne, hogy határozottan örül most ennek a bejelentésnek, mert tudjuk, enélkül minden esély elszállna, hogy tegyünk valóban valamit a hazai cigány közösségek felzárkózása érdekében.
(Forrás: Mandiner)

 

 

2. Új NAT

Köznevelés – interjú Nahalka Istvánnal – videó (03.07.)

Jön a kilencosztályos iskola, érkezik az új Nemzeti alaptanterv is. A kormányzati terveket Nahalka István egyetemi oktatóval elemzi Szöllösi Györgyi. Nahalka a 10 éves egységes általános képzést tartaná optimálisnak. Ezután jöhetne a 2-3 éves középfokú oktatás. A megalapozott döntéshez azonban az egészet újra kellene gondolni, és nem össze-vissza dobálódzni a számokkal. A problémát általános szinten kell megragadni, alapos reform lenne a cél, hogy a minőség javuljon. Az új NAT megalkotásához nem elegendő két év.
(Forrás: Hirtv)

Jön a nemzeti keresztény alaptanterv (03.07.)
A miniszteri biztos, Csépe Valéria szerint a kormány által létrehozott köznevelési kerekasztal "szakmailag megfelelően összetett". Arra a kérdésünkre, hogy a "széleskörű szakmai viták" továbbra is csak a köznevelési kerekasztalon belül zajlanak-e, nem kaptunk egyértelmű választ. " "A Történelemtanárok Egyletének sem kell véleményeznie a koncepciót. Mi fogjuk kezdeményezni a szakmai megbeszéléseket, aki jön, az jön, aki nem, azzal én nem tudok mit kezdeni" – válaszolta.
(Forrás: Népszava)

 

 

3. Kritikus megnyilvánulások

Hasítanak az egyházak az iskolás gyerekek körében (03.07.)

Az etikaoktatás helyett hit- és erkölcstanra beíratott gyerekek harminc százaléka nincs megkeresztelve, további ötven százalékuk az egyházhoz aktívan nem kötődő családban nevelkedik – derült ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye felméréséből.Kató Csaba, a főegyházmegye Hitoktatási Felügyelőségének szakmai vezetője az MTI-nek elmondta: a nem vallásos szülők döntése és bizalma egyszerre megtiszteltetés, evangelizációs lehetőség és olyan kihívás, amely egészen új szemléletet kíván a hitoktatóktól.
(Forrás: Eduline)

Fegyveres őröket állítanak az érettségi tételek mellé (03.07.)

A hétfő megjelent Magyar Közlönyben kijött egy kormányrendelet, amivel szigorítják az érettségi vizsgaszabályzatát. feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását kell megszerveznie, hanem a feladatlapok csomagolásának megkezdésétől az írásbeli vizsgaidőszak utolsó napján, tizennégy óráig acsomagolás helyszínén a feladatlapok élőerős fegyveres védelméről is gondoskodnia kell. 
(Forrás: 444.hu)

Mire jó a többosztályos gimnáziumi rendszer? Bebetonozni az elit pozícióit (03.08.)

A nyolcosztályos gimnáziumban a magyar elit gyerekei tanulnak, hatosztályosban a felső-középosztályból származók, a többieké a hagyományos négyosztályos. Csak a gimnáziumból nem hajlandó engedni a magyar szülő, bármennyire akarja is a kormány.
(Forrás: hvg.hu)

Nekik 9: rámegy az ország az újabb és újabb katasztrofális iskolareformokra (03.09.)

Új alaptanterv, kilencosztályos általános iskola szakad a gyerekek nyakába hamarosan. Saját, a közoktatásban hét éve zajló dúlását írhatja felül a minap bejelentett újabb nagyszabású oktatási reform. Félő, hogy ebben sem lesz sok köszönet.
(Forrás: hvg.hu)

Kettős látás oktatásügyben (03.09.)

Az ország eltérő vidékeiről, de különösen Budapestről, egyre több magániskoláról kapunk hírt. Ezek magas tandíjjal működnek, de garantálják a színvonalas gimnáziumi alapozást, a nyelvoktatást, az egyetemi továbbtanulást. A társadalmi elit formailag támogatja a központosítást, gyerekeit mégsem az ,,ingyenes” állami oktatásba, hanem a drága magániskolába küldi. Egyetem után ezek a fiatalok vezetők, a társadalom új elit tagjai lesznek.
(Forrás: Gépnarancs)

 

 

4. Pedagógusok Szakszervezete

Galló Istvánné: Vissza kell állítani az iskolaigazgatók szakmai önállóságát (videó) (03.09.)

A PSZ elnöke elmondta, hogy nem elégedettek a Klebelsberg Központ átalakításával. Modellezés nélkül vezettek be megint egy új rendszert. Most sem kapták meg az intézményvezetők a szakmai autonómiát. Az intézmény nem maga dönt a gazdálkodásáról, mindenhez a tankerület hozzájárulását kell kérni. A tankerület veszi át az önkormányzattól az üzemeltetés feladatát. A központosítás megbukott, de a tankerületek létrehozása nem jelenti azt, hogy az iskolák visszakapják a szakmai szabadságot. Az innováció így lehetetlenné válik, és ennek az egésznek a legnagyobb vesztese a gyerek.
(Forrás: Inforádió)

Galló Istvánné: rémisztő a kormány bejelentése (03.09.)

A PSZ vezetője szerint ők még a 10 osztályos általános iskolát is el tudnák fogadni, de az óvoda és iskola közti átmeneti évfolyamot – ami a kormány terve – nem tudják támogatni. Az is praktikus kérdés szerinte, hogy például hogy férnek el az iskolaépületekben a plusz évfolyam osztályai, mert könnyen az lehet a vége, mint a mindannapos testnevelésnek, amikor a folyosón tesiztek a diákok.
(Forrás: Eduline)

 

 

5. Középiskolai felvételi

Elmúlt évek néhány felvételi adata (budapesti gimnáziumok) (03.09.)

Időről időre kapunk saját kigyűjtésű adatokat erejüket és idejüket nem sajnáló szülőktől, pedagógusoktól, akik megpróbálják az információ hiányt saját gyűjtéssel és az OH honlap eldugott zugaiban megbúvó adatokkal enyhíteni. Ennek megfelelően az alábbi táblázatok nem teljesek és nem is 100%-osan ellenőrzöttek, tájékozódásként azonban így is segíthetnek a felvételi jelentkezés március 16-17-én esedékes utolsó sorrend változtatásakor.
(Forrás: CKP info)

Idegőrlő harc folyik a jobb középiskolai helyekért – van, ahol tízszeres a túljelentkezés (03.11.)

Királyi út – így nevezik az oktatási szakirodalomban azt, amikor egy gyermeket a szülei a legjobb képzéseken át a biztos jövőbe vezetnek. Ennek egyik állomása Magyarországon a szerkezetváltó középiskola, azaz a hat- és nyolcosztályos gimnázium. A szülők sem véletlenül adnak bele apait-anyait, hiszen, mint az például a HVG legutóbbi középiskolai rangsorából is kiderül, az első tíz helyen álló középiskolából kilencben van hat- vagy nyolcosztályos a képzés, vagy legalábbis indítottak ilyen osztályt.
(Forrás: Eduline)

 

 

6. Tankönyvek

Míg Kínában hódítanak a Mozaik tanykönyvei, itthon jövőre lejár az engedélyük -videó (03.09.)

A szegedi cég digitális és papír alapú természettudományos tankönyveit egy kínai kiadó vette meg. Az iskolarendszeren kívüli oktatásban akarják felhasználni ezeket. A Mozaik magyar nyelvű tankönyveinek az engedélye jövőre jár le, és úgy tudni, hogy az oktatási kormányzat nem fogja meghosszabbítani. Azt a kritikát kapták, hogy főképp digitális könyveik elkényelmesítik a tanárokat.
(Forrás: Szeged TV)

Középiskolások, figyelem! Készül az új töriatlasz, jövőre már ezt használjátok (03.13.)

A 2017/18-as tanévben már használható lesz az új atlasz, amely a 2015-ben kiadott térképgyűjtemény harmadik kiadása – közölte Katona Csaba. Az elkészítése során figyelembe vették az első két kiadást ért kritikákat, véleményeket is – tette hozzá.Mint elmondta: igyekeztek olyan összetett, bonyolult folyamatokat ábrázolni, amelyek továbbgondolásra ösztönzik a diákokat.
(Forrás: Eduline)

 

 

7. Felsőoktatás

Hiány lesz logopédusokból, több egyetemen fognak képzések indulni (03.08.)

A szaktárca, a képzőintézmények és a KK munkacsoportot alakítottak, amely azt vizsgálja, a képzési oldalon milyen pedagógusi létszámra lenne még szükség – idézi a Magyar Nemzet Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta azt is: eddig Kelet-Magyarországon nem volt lehetőség ilyen tanulmányokra, de most Debrecenben és Nyíregyházán is nyílnak képzőhelyek.
(Forrás: Eduline)

A kormány családtudományi szakot indít az ELTE-s gender szak ellen (03.08.)

Balog Zoltán és az általa irányított Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) teljes erőből nekimegy az ELTE-n ősztől elinduló társadalmi nemek tanulmánya szaknak. A miniszter a szerdai „Női lélek – nőként élek” elnevezésű, Magyar Tudományos Akadémián tartott nőnapi konferencián jelentette be, hogy az Emmi ellenszakot indít a Budapesti Corvinus Egyetemen családtudományok néven.

Teljesen új képzést vezetnek be az orvosi egyetemeken, itt vannak a részletek (03.11.)

A népegészségügyi és egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős miniszteri biztos elmondása szerint a Magyarországon 2000-ben indult egyetemi szintű ápolóképzés célja korábban a majdani oktatók kinevelése volt. Ezt alakították át most úgy, hogy – a nemzetközi elvárásoknak megfelelően – illeszkedjen a gyakorlatorientált egyetemi képzési típusokhoz.
(Forrás: Eduline) (Forrás: Index)

 

 

8. Romák

„Mi romáknál…” Szocializációs mintázatok egy észak-magyarországi község romungró lakossága körében. Makrai Kata írása (03.08.)

A nevelők „többnyire az olyan megnyilvánulásokat, amelyek nem részei a magyar életformának, a lemaradás okaiként azonosítják, negatívan értékelik és a (…) «hibás szocializáció» eredményének vagy a «szocializáció hiányának» tulajdonítják.” Ezek a téves oktulajdonítások pedig negatívan befolyásolják a gyermekek iskolai előmenetelét például a rejtett tantervek vagy a Pygmalion-effektus által.
(Forrás: Tani-tani Online)

Hencidáról indult, Párizsba készül az egyetlen roma pannonhalmi bencés diák (03.13.)

Hamarosan az ország egyik legnevesebb gimnáziumában érettségizik a 18 éves hencidai roma fiú, Ötvös Pisti, az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítvány ösztöndíjasa. Ha jól veszi ezt az akadályt, szabad útja lesz a legjobb magyar egyetemekre. A családjától való elszakadás volt az ára, hogy kinyíljon számára a világ.
(Forrás: abcug.hu)

 

 

9. Integráció

Leiner Károly: Sikeres integráció – Javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából (03.08.)

Az iskolák számára kötelezettségként írja elő a törvény, hogy rendelkezzenek az integráláshoz szükséges feltételrendszerrel, teremtsék meg azokat. Ez azt is jelenti, hogy csak azok az iskolák integrálhatnának, ahol ezek a feltételek megvannak. Tudom, hogy a legtöbb intézmény a helyi Önkormányzat nyomására írta be Alapító Okiratába az integrációt úgy, hogy annak nincsenek és nem is voltak meg a feltételei. Tette csak azért, hogy ne csökkenjen drasztikusan a tanulólétszám és ha ilyen áron is, de megmaradjon az iskola a csökkenő születésszám mellett.
(Forrás: OFOE honlapja)

Cigány jöhet az osztályba, fogyatékos kösz ne (03.12.)

A méltányosság egy szép és magasztos eszme az oktatásban, de inkább csak mások bőrére kísérletezzenek vele. A gyakorlatban, saját kontóra, ha lehet, inkább ne jöjjenek az osztályba sem eltérő képességű, se cigány, leginkább pedig fogyatékkal élő gyerekek.Nagyjából így foglalható össze annak az online felmérésnek a méltányos oktatásról szóló része, amit az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete készített tavaly ősszel pedagógusok, diákok és szülők megkérdezésével.
(Forrás: Index)

L. Ritók Nóra: Hazugságok (03.12.)

Az egyházi-állami iskola deszegregációs célú egyeztetésén felmerült egy eset. Egy SNI (sajátos nevelési igényű) gyereket az egyházi iskola azzal utasított el, hogy nincs gyógypedagógusuk, menjen az állami iskolába, ott kap majd megfelelő képzést. Közben pedig az alapító okiratukban ott van, hogy oktatják az integrálható SNI gyereket is (a gyerek a diagnózisa alapján integrálható volt). Az egyházi iskola igazgatója az eset kapcsán elmondta, hogy azért utasította el, mert náluk csak azokat veszik fel, akik a keresztény értékek szerint élnek, és tartják a tízparancsolatot.  És nem tanítanak olyat, aki hazudik. Az anyuka pedig hazudott azzal, hogy nem mondta meg, a gyerek milyen állapotban van. És aki így kezdi, annak náluk nincs helye.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

 

 

10. Gyermek- és ifjúságvédelem

A gyerek a legjobb befektetés – Herczog Mária (hanganyag) (03.03.)

A gyermekvédelem összetett dolog, és míg ezt nem értjük meg, nem lesz hatékony gyermekvédelem Magyarországon. A közgazdász, családszociológus és gyermekvédelmi szakértő szerint van Magyarországnak van helyes megállapításokat tartalmazó gyermekvédelmi törvénye és a gyermekszegénység elleni hosszútávú stratégiája, csak éppen nem alkalmazzák ezeket.
(Forrás: Klubrádió)

Durvaságok történtek a zalai gyermekotthonban: leváltották az igazgatót, négy munkatárs ellen nyomoznak (03.08.)

Verték a gyerekeket, jogellenesen tartották őket fogva, cigarettával jutalmazták, a dohányzás megvonásával büntették őket, oktatásukba belebetonozták a hátrányukat – ezeket állapította meg az ombudsman, és lett is következménye.
(Forrás: hvg.hu)

Andy Vajna kívánsága miatt módosítanának a gyermekvédelmen (03.08.)

Vajnáék a kiskorúak szereplésének gyámhatósági engedélyeztetése, az engedélyeztetési folyamat könnyítése érdekében kérték a jogszabályok módosítását. Azt is szeretnék, ha a kiskorúak éjszakai munkavégzését engedélyeznék filmforgatáskor. Úgy tudjuk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma utasításba adta, hogy a munkatársak találjanak erre valamilyen megoldást. A minisztériumban el is készült a kiskorúak foglalkoztatásának gyámhatósági engedélyezésével kapcsolatos jogszabály-módosítási javaslat.
(Forrás: Index)

 

 

11. Külföld

Önpusztításba menekülnek a szíriai kamaszok (03.07.)

Számtalan gyerek tapasztalja meg a már-már elviselhetetlen mértékű, „toxikus” stresszt a polgárháborús Szíriában, és sokan önpusztítással reagálnak rá – írta keddi jelentésében a Save the Children nemzetközi segélyszervezet. A gyerekek nem érzik magukat biztonságban sem otthon, sem az iskolában, és a folyamatos rettegés miatt sokuknál vizelet-visszatartási, illetve beszédproblémák alakulnak ki. Akadnak olyanok is, akik teljesen megnémultak az immár hat éve tartó polgárháborúban átélt borzalmak miatt.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Nagy baj lesz a brit egyetemeken, ha az EU-állampolgárok nem maradhatnak (03.13.)

A legrégebbi angliai egyetem 35 college-ának igazgatói a The Times című konzervatív brit napilap hétfői számában megjelent közös levelükben hangsúlyozzák, hogy az Oxfordi Egyetemnek szüksége van az EU-társállamokból érkező oktatókra, kutatókra és segédszemélyzetre. Ha ők elvesztik nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási jogosultságait, az óriási kárt okozna Oxfordnak, és tekintettel az egyetem kutatási tevékenységére, az Egyesült Királyság egészének is – áll a nyílt levélben.
(Forrás: Eduline)

Összeállította: Szekszárdi Júlia