Lezárult a Nemzeti Alaptanterv vitája. Csépe Valéria tájékoztatása szerint a vélemények figyelembe vételével elkészült az a NAT verzió, amely a jogalkotás keretében közigazgatási egyeztetésre bocsátható. A CKP véleményére választ kaptunk az EMMI-től, amiből kiderül, mi változott, mi nem. ( Fotó: Kakuk Dániel, TanTrend)
Az EMMI szeptember 30-i, a Csépe Valéria szakmai irányításával működő Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport október 31-i határidővel kérte a véleményeket a Nemzeti Alaptanterv tervezetéhez.
Az Oktatás2030 oldalon olvasható tájékoztató szerint hozzájuk 400, az EMMI-hez további 100 vélemény érkezett. Az oldal felsorolja a véleményt beküldő 66 szervezetet is. (Közülük mintegy 20 – lényegileg egybecsengő – vélemény oldalainkról elérhető)
Csépe Valéria a hajdúszoboszlói Közoktatási Szakértői Konferencián bejelentette, hogy elkészült a részükről véglegesnek tekintett tervezet. A véleményeket igyekeztek figyelembe venni, azonban szerinte kevés volt a komolyan vehető kritika, messze a legtöbben a saját területükre jutó időt kevesellték. Ez az általunk ismert véleményekben is így van – azonban az igények lehetetlennek vélt egyeztetésére éppen a javaslatokban a helyi tanterveknek kért kisebb megkötések, a tananyag szabadabb megválasztása adhatná meg a lehetőséget. (Az előadás összefoglalója itt olvasható.)
A november 6-i bejelentés kapcsán felmerül az aggály, hogy a felkért szervezetektől az október 31-i határidő környékén érkező véleményeket nem vették figyelembe venni.
Az EMMI Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály tárgyszerű levélben reagált a CKP NAT-bírálatára. (A válaszlevél itt olvasható.)
A levélből kiderül, hogy egy fontos kifogásunkat – amelyet több kisgyermekneveléssel foglalkozó szervezet is bírálatának középpontjába állított – figyelembe vették. Kikerült a tervezetből az „iskolaéretleneknek” tervezett előkészítő évfolyam.
Úgy tűnik, az általunk bírált többi ponton nincs lényegi változás.
A kerettantervek kötelezőek lesznek – bár a válasz szerint több kerettanterv közül lehet majd választani, és nem szűkül az alternatív kerettanterv beadásának lehetősége. (Csépe Valéria is elismerte előadásában, hogy ez a háromszintű tartalmi szabályozás – alap-, keret- és helyi tanterv – ma már ritkaságszámba megy, de szerinte a magyar valóság csak ezt a megoldást teszi lehetővé. A kerettantervvel legalább az elkerülhető, hogy a tankönyv határozza meg a tanítás tartalmát. Véleményünk szerint viszont azoknak, akik nem tudnak helyi tantervet alkotni, nem kötelező mintatantervekkel is lehetne segíteni.)
Az ajánlott óraszám – a tanterületek százalékos arányával kiegészítve – benne marad a NAT-ban, és az óraszámok sem csökkennek – a tanulói terhelést elsősorban a módszertannal kívánják csökkenteni.
Nincs érdemi változás abban, hogy középfokon a NAT a gimnáziumok alaptanterve. A szakképző intézmények specialitásait a kerettantervek hivatottak figyelembe venni, a NAT-ban átfogó célként megfogalmazott tanulási eredménnyel összhangban. (Hogy ez a szakközépiskolák heti hat órájában hogyan lesz lehetséges, arra továbbra sincs válasz.)
Természetesen csak akkor lehet pontosan értékelni a vélemények figyelembe vételének mértékét, ha látjuk a megváltoztatott tervezetet. Jó lenne, ha erre a véleményezőknek, illetve az Országos Köznevelési Tanácsnak és a Szakképzési Innovációs Tanácsnak minél hamarabb lehetősége lenne. (Az OKNT feladatai között szerepel a NAT véleményezése – kíváncsiak vagyunk, hogy ezt a feladatot elvégezték-e. Az mindenesetre biztos, hogy az OKNT nem kommunikált ez ügyben (sem) a tagjait megválasztó szervezetekkel.)
2018. nov. 16.
Juhász Ágnes