Faliújság / 15.

Megjelent egy közoktatás érintő jogszabály, amely többek között arról rendelkezik, hogy az intézményértékelésen rosszul teljesítő iskolákba kirendelhető  mesterpedagógus szaktanácsadó. A rendelet nem tisztázza a szaktanácsadó jogkörét, és nem tartalmaz semmi biztosítékot arra, hogy ért az adott oktatási területhez, van az intézmény problémái szempontjából releváns tapasztalata, szakértelme, együttműködési készsége.

Külön pikantéria, hogy az Oktatási Hivatalnak újabb feladatokat adó rendelet pár nappal azután jelent meg, hogy nyilvánosságra került: 120 szakember hagyta ott az Oktatási Hivatalt, aminek a bérek mellett a fő oka az egyre több feladat.

A jogszabályi egyeztetés komolyságára jellemző, hogy az egyeztetésre beküldött,  cikkünkben olvasható véleményünkben nemcsak szakmai aggályainkat jeleztük hiába, hanem azt is, hogy a jogszabályt bevezető összefoglaló olyan rendelkezést jelez, ami végül is nem került bele sem a tervezetbe, sem a rendeletbe.

Azt, hogy a jogszabálytervezetek véleményeztetése a köznevelési államtitkárságnál csak az uniós követelések formális betartását mímelő színjáték, már korábbi összegzésünkben jeleztük. Az, hogy egy formai hiba jelzését sem veszik figyelembe, azt mutatja, hogy nemcsak a kritikát nem fogadják el, hanem rá sem néznek a beküldött véleményekre a jogszabály kiadása előtt.

A felvételi pontszámok kihirdetése után örömmel tették közzé, hogy minden eddiginél több hallgatót vettek fel a felsőoktatás ösztöndíjas helyeire, és ezen belül is a pedagógus szakokra. Bár az állami ösztöndíjas helyek növekedése üdvözlendő, kérdés, hogyan fogják kezelni azt a jelenséget, hogy nagyon alacsony pontszámmal, akár kettes osztályzatokkal is be lehetett jutni egyes szakokra. A pedagógushallgatók esetén változatlan az a helyzet, hogy csak a felvettek negyede, kb. 4000 hallgató jelentkezett első diplomás nappali képzésre, a többség második tanárszak megszerzéséért vagy a munkájának megfelelő szakképzettségért, esetleg saját gyermeke neveléséhez szükséges ismeretek reményében tanul. Figyelembe véve, hogy a felvetteknek csak mintegy ötöde marad a végzés után három évvel pedagógus, 1000 fiatalnak kellene pótolni az akkor nyugalomba vonuló mintegy hatezer tanárt – a már most is hiányzó legalább 14 ezer tanárról nem is beszélve.

Szeptembertől közel 400 középiskolában vezetik be a honvédelem tantárgyat, amelynek célja a hazafias nevelés és a nemzeti identitás erősítése. A bevezetés fokozatosan zajlik: míg két tanévvel ezelőtt csupán hat intézményben indult el a program, idén már több mint 13 ezer diák tanulja. Emellett 2025/26-ban 30 általános iskolai tagozatos intézményben elindul a Hadapród Program is, amely szabadidős, elvileg közösségépítő és hagyományőrző programokat tartalmaz a 8–14 éves korosztálynak. A honvédelmi miniszter szerint a kezdeményezés célja, hogy a fiatalok játékos, élményalapú formában sajátítsák el a hazaszeretet és közösségi felelősség értékeit. A jelenség több szempontból is problematikus: az iskolákban fokozódó fegyveres jelenléthez kötni a közösségépítést és a hagyományőrzést nem csak indokolatlan, de a nemzetközi példák tükrében aggodalomra is okot adhat. Ráadásul az újonnan bevezetett tantárgy tartalmai integrálhatóak lettek volna más tantárgyakba, például az állampolgári ismeretekbe. A szülők és szakértők aggályait egy július során az MCC-vel szervezett vitán Miklós György képviselte a Szülői Hangtól, a beszélgetés megtekinthető az alábbi linken.

Megjelent a 2025/2026-os tanév rendje, melyben szerepel, hogy az iskoláknak október elejéig fel kell mérniük azokat az elsős és másodikos tanulókat, akik alapkészségek terén kiemelt fejlesztést igényelnek. A pedagógusok javasolhatják számukra a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását, amely segít személyre szabott fejlesztési terv készítésében. Az érintett diákok számát október végéig kell jelenteni az Oktatási Hivatalnak, a vizsgálatokat pedig december elejéig kell elvégezni. Az intézkedés hátterében az állhat, hogy az első osztályban van a legtöbb évismétlés, gyakran a nem megfelelő iskolaérettségi felmérés miatt. A felmérés azonban újra csak elkeni a problémát és nem kínál tényleges megoldást az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítésére.