A januárban kiszivárgott, nagy felháborodást keltett anyag után a közelmúltban a szakszervezetek megkapták a teljesítményértékelés Európai Uniónak ígért konkrét elképzelését. Az anyag csak néhány részletben különbözik a kiszivárgottól, lényege nem változott. A kormány állítása szerint a teljesítményértékelés a pedagógusok körében végzett felmérés igényeire válaszul született, és a szakszervezetekkel és egyéb szervezetekkel is egyeztetik azt. A rendszer bevezetése kapcsán a közalkalmazotti jogállás helyett egy speciális pedagógus jogállás bevezetésének szándékát is bejelentették.
Nahalka István az anyag ismeretében pontosította korábbi elemzését, és javaslatokat is megfogalmazott a pedagógusok és intézmények munkájának valódi értékelésére.
Az elemzés és a javaslatok mellett cikkünkből elérhető a szakszervezeteknek átadott anyag, valamint a szakszervezeti és egyéb reagálások, petíciók.
A kormányzati elképzelés
A szakszervezeteknek átadott, nem sajtónyilvános anyag az a koncepció, amelyet az Európai Bizottságnak benyújtott EFOP+ programban megítélt támogatás lehívása érdekében készített a kormány. A támogatás feltétele, hogy az uniós támogatás egyáltalán lehívható legyen. Amennyiben azonban ennek nincs akadálya, a Bizottság csak igen korlátozottan szólhat bele abba, hogy az EFOP + program elfogadott, általánosan megfogalmazott céljait milyen formában valósítja meg a kormány.
A pályázattal érheti el a kormány azt a célt, hogy a pedagógusok béremelését (részben) uniós forrásból finanszírozza, hiszen béremelésre közvetlenül nem fordítható uniós fejlesztési forrás. A differenciált bérezés viszont felfogható fejlesztési célnak.
Az új rendszert a nyilatkozatok szerint már ebben a félévben ki akarják próbálni 40-50 intézményben. Júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a BM által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberben tervezett éles bevezetésig.
A szakszervezeteknek átadott kormányzatai elképzelés az alábbiakban olvasható. (A Népszava cikkben foglalta össze a legújabb változatot.)
Loading…
Reload document 
Open in new tab A szakszervezeti kritika
A szakszervezetek levélben reagáltak a kapott anyagra: https://nedolgozzingyen.hu/2023/02/07/a-kormany-nem-tesz-eleget-az-unios-vallalasoknak-efop-plusz-os-penzbol-akar-alattvalokat-faragni-a-pedagogusokbol/
Ebben a tervezet kritikája mellett hangsúlyozták, hogy az – a benne szereplő állításokkal ellentétben – egyáltalán nem felel meg a szakszervezeti elképzeléseknek, és nem volt lehetséges annak véleményezése. Kifogásolják tovább. hogy nem világos, hogy a teljesítményértékelésben szereplő emelés jelenti-e a teljes tervezett béremelést.
A tervezet ellen megfogalmazott petíció itt írható alá : https://nedolgozzingyen.hu/2023/02/13/ird-ala-ne-engedjuk-hogy-a-kormany-unios-penzbol-is-rombolhassa-a-kozoktatast/ A Tanítanék petíciója pedig itt: https://a.tanitanek.info/forms/bunteto-pontrendszer
Nahalka István elemzése
Nahalka István részletesen elemezte, miért nem jelent előrelépést a javasolt értékelés a jelenlegihez képest, miért nem szolgálja a közoktatás minőségének jobbítását, mennyiben rontja tovább a jelenlegi helyzetet. Az alább közölt elemzés javaslatokat is tartalmaz egy valóban hasznos közoktatási értékelési rendszerre vonatkozóan.
Az elemzés alapján Nahalka István egy táblázatban hasonlította össze a 2023. év elején még érvényes, valamint a Belügyminisztérium elképzelései alapján kialakítandó új pedagógusminősítési és országos pedagógiai-szakmai értékelési rendszer, illetve egy ezek alapelveit és szinte minden gyakorlati megoldását opponáló alternatív pedagógus- és szervezeti értékelési rendszer fő sajátosságait.
Két alapvetően különböző értékelési rendszer összehasonlítása
| A jelenleg is érvényesülő és a tervezett értékelési rendszer sajátosságai | Egy alternatív értékelési rendszer sajátosságai |
| Hangsúly a pedagógusok értékelésén, szemben a szervezettel. | Hangsúly a szervezet értékelésén. |
| Az értékelés hangsúlyos elemei az értékeltek (pedagógusok/szervezetek) külső megítélését jelentik. | Az értékelésben az önértékelésnek van kiemelt szerepe, minden ehhez képest külső tényező csak segíti az értékelési folyamatot. |
| Az értékelés kiemelt funkciója a minősítés, ennek keretében legfőbb eszközei a jutalmazás, a büntetés, a külső motiváció. | Az értékelés minden mást messze megelőző funkciója a saját működés (szervezetek) és tudás (pedagógusok) adaptivitásának saját, belső értékelése, a belső motivációk rendszerének fejlesztése. |
| Az értékelés kvantitatív, a pedagógusok, illetve a szervezetek minőségét mérhetőnek tartja. | Az értékelés alapvetően kvalitatív, leszámol a minőségek mérhetőségének téveszméjével. |
| A pedagógus munkájának megítélésében fontos szerepet kapnak a nevelés, a tanítás rendszeres feladataihoz képest a különleges, egyedi feladatok. | Legalább intézményenként világos viszonyokat kell kialakítani azzal kapcsolatban, hogy egy pedagógus a munkaidejében milyen feladatokat kell, hogy ellásson kötelezően, és milyen feladatok ellátásáért kell bérkiegészítésben részesíteni. |
| Az intézmények értékelése külső jellegű, ötéves ciklusokban történik. | Az intézményértékelés is alapvetően belső értékelés kell legyen, a külső értékelés ezt a folyamatot támogatja. Lehet kötelezően legalább ötéves ciklusokban szervezett, de problémák felvetődése esetén gyakoribb is lehet. |
| Az intézményértékelési feladatokat munkaidő-kedvezményben részesülő, erre felkészített pedagógusok látják el. | A külső értékelési feladatok ellátására professzionális, a feladatait főállásban foglalkoztatott szakértőkkel ellátó, szakmailag független, az Országgyűlésnek beszámoló, államilag fenntartott értékelő szervezetnek kell ellátnia. |
| Az értékelési folyamatok jogszabályokban rögzített ütemezésben minden pedagógusra és minden köznevelési intézményre vonatkoznak. | A szervezetek értékelése csak egy kockázati tényezőket vizsgáló, a súlyosabb problémák kimutatására alkalmas rendszer jelzésére vagy az intézmény kérésére induljon el. |
| A pedagógusok értékelése minősítés, külső jellegű értékelés, jogszabályban rögzített terminusokkal, lehetőségekkel. | A pedagógusok értékelése alapvetően önértékelés, önreflexió, amelyre a pedagógustársadalmat fokozatosan alkalmassá kell tenni. A pedagógusok önértékelési folyamatait is segíthetik intézményen belüli külső értékelések vagy a független értékelő szervezet is segítséget nyújthat ebben. |
| A pedagógusok minősítése, illetve teljesítményértékelése – jutalmazása és büntetése – központilag meghatározott szempontok és bérezési elvek alapján történik. | Amennyiben az alapbéren, a pótlékokon és a túlmunka díjazásán túl a munka minősége alapján is történik juttatás a pedagógusoknak, annak elveit az adott intézménynek kell meghatároznia, az érintettek támogatására építve. |
| A jelenleg is létező, és a tervezett változtatások nyomán megformálódó értékelési rendszer a behaviorizmus* „logikájának” megfelelően épül fel, formalista, a külső értékelésre, a minősítésre, a jutalmazásra és büntetésre, a külső motivációkra épül, pedagógiai szakmai szempontból messze túlhaladott. | Az alternatív rendszer elsősorban a konstruktivista pedagógia** alapjaira épül, a világban leginkább elfogadott tanulásszemléletre és pedagógiai paradigmára. A működés és a tudás adaptivitásának az értékelt (személy vagy szervezet) általi felmérését helyezi a középpontba. |
Az értékelési szemléletet érintő bírálat mellett az újonnan bevezetett rendszerrel szemben további kifogások is felmerülnek az elemzésben:
- Az új rendszer nem jelent költségmegtakarítást. Egyrészt, mivel nem a pedagógusminősítést, csak a kötelezőségét szünteti meg, sokan továbbra is részt vesznek majd benne a fizetésemelés érdekében. Másrészt a vállalásokkal és azok értékelésével a terheket csak áthelyezi az igazgatókra.
- A pedagógustársadalom értékelési rendszerhez való negatív viszonyát nem fogja megváltoztatni, hogy az új rendszerben a pedagógusok az életpálya-model szerinti minősítés helyett minden évben ki lesznek téve az intézményvezetői értékelésnek.
- A teljesítményértékelésben nem válik el a kötelező munka „minőségének” és a nem kötelező túlmunkának a jutalmazása, illetve büntetése. Márpedig a túlmunkát nem teljesítményértékeléssel, hanem túlóradíjjal kell díjazni.
- Az év elején megtett vállalások merevítik a rendszert, arra késztetik a pedagógust, hogy akkor is a vállalások teljesítésére koncentráljon, ha az adott helyzetben mást kellene középpontba helyeznie; emellett a számszerűsített célok sok esetben csalásra ösztönöznek.
- Az új értékelési rendszer bevezetése jelentős frusztrációt teremt majd, az emberi viszonyok lényeges romlásával kell számolni, ami az iskolát a maihoz képest is kevésbé élhető hellyé teszi.
A teljes elemzés az alábbiakban olvasható.
Az elemzés mellett felhívjuk a figyelmet egy 2008-as tanulmányra is, amely a teljesítményértékeléssel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat foglalja össze.
Loading…
Javaslatok
Összefoglalva a fentiekből kiolvasható javaslatok lényegét:
- Mint minden komplexebb emberi, közösségi tevékenység esetében, a közoktatásban is szükség van az ott folyó munkát értékelő rendszerre.
- Az értékelési rendszer a szervezetekre és ne a pedagógusokra koncentráljon.
- Az értékelésben középpontba a belső értékelés kerül, amelyben a főszerepet az önértékelés játssza. Minden külső értékelési tényező a belső értékelés eredményességének, hatékonyságának növelésére szolgál.
- Az értékelés formáló, fejlesztő jellegű, nincsenek jutalmazási és büntetési következményei.
- Az értékelés kvalitatív természetű, a tevékenység minőségi jellemzőinek feltárására, célokkal való összevetésére irányul. Kvantitatív elemek csak olyan esetekben szerepelhetnek az értékelési rendszerben, amelyekben biztosítható a mérhetőséggel kapcsolatos szakmai követelmények teljesítése.
- Szükség van a pedagógusi tevékenységekkel kapcsolatban megfelelő irányelvek és bérezési szabályok kialakítására, hogy világosan elkülöníthetők legyenek a kötelező, munkaidőben végrehajtandó, illetve a külön bérpótlékkal díjazandó feladatok.
- Az intézmények belső értékelési rendszerére vonatkozóan meg kell adni egy kötelező ütemezést, azonban lehetővé kell tenni – konkrétan felmerülő problémákra reagálva – a gyakoribb önértékelést.
- A pedagógusok önértékelése a pedagógusi munka szerves részét alkotja, amelyet intézményi és intézményen kívüli külső értékelés is segíthet. Az önreflexió kultúráját kell elterjeszteni. A már eddig megszületett szakmai elképzelések alapján kell útmutatókat kidolgozni a pedagógusok önértékelési folyamatai számára.
- Az intézményekhez képest külső, segítő funkcióval rendelkező értékelési folyamatok legyenek kockázat alapúak. Ehhez létre kell hozni egy olyan figyelőrendszert, amely adott esetekben jelzi, hogy mely intézményekben, mely fenntartói szervezetek esetén van szükség a felmerült problémák súlyossága miatt értékelési folyamatok indítására.
- Az értékelés állami feladatainak ellátására jöjjön létre egy professzionális, szakértőket teljes állásban alkalmazó, szakmailag független, az Országgyűlés felé beszámolási kötelezettséggel rendelkező, államilag fenntartott értékelési szervezet.
Mi a teendő?
A Civil Közoktatási Platform a közeljövőben saját állásfoglalást ad ki az elemzés felhasználásával.
Szeretnénk elérni, hogy ne lehessen újra európai uniós pénzből rontani az oktatás helyzetén, ahogy az a tankerületek felállításánál és a tankönyvkiadás államosításánál történt.
Mivel a teljesítményértékelés csak törvénymódosítás formájában vezethető be, kérünk mindenkit, figyelje, hogy a vonatkozó jogszabályok mikor kerülnek fel a Minisztérium, illetve a Parlament honlapjára, és vegyen részt a társadalmi vitában. Az uniós pénzek érdekében a kormány vállalást tett a jogszabályok társadalmi egyeztetésére – kérjük számon és használjuk ki ezt a lehetőséget. A vita során használják az CKP által javasolt véleményeket! Amennyiben a javaslatok az Országos Köznevelési Tanács elé kerülnek, juttassuk el véleményünket a szakmai szervezetek képviselőinek, és vegyünk részt a nyilvános ülésen!
Nahalka István anyagainak felhasználásával összeállította Juhász Ágnes
* A behaviorizmus (behavior = viselkedés) egy a 20. század első felében uralkodó pszichológiai
gondolkodásmód, paradigma. Lényege (jelentős egyszerűsítéssel), hogy az emberi pszichikum
működésének és változásainak (így a tanulásnak is) alapja az embert érő ingerek, az arra adott
válaszok, az ezek nyomán a környezetből érkező visszajelzések összetett rendszere. Megfelelő
ingerek és visszajelzések alkalmazásával az emberi viselkedés kondicionálható (hasonlóan az állatok
idomításához), a szinte automatikusan biztosított jutalmazások, büntetések, a külső motivációk
programozhatóvá teszik a személyiségfejlesztést.
** A konstruktivista pedagógia a 20. század 60-as, 70-es éveiben világszerte ismertté vált
tanuláselképzelés. A tanulás folyamatát nem az ismeretek közvetítésén alapuló átvételnek, a
képességek fejlődését nem a mechanisztikus gyakorlás eredményének tartja, hanem azt vallja, hogy
az egyén az egész tudásrendszerét, sőt valójában egész személyiségét önmaga konstruálja. E
konstrukciós folyamat úgy zajlik, hogy a létrejövő tudás, a személyiség az egyén környezethez való
lehető legjobb alkalmazkodását tegye lehetővé (adaptivitás), annak érdekében, hogy a jelenségek
magyarázatára, előrejelzésére, valamint a cselekvéshez megfelelő háttérrel rendelkezzék.