Az utóbbi években „divattá” vált az óvodás gyerekek óvodán kívüli iskolaelőkészítése. Ennek sok oka van, az egyik bizonyosan az, hogy túl nagy a szakadék az óvoda és az iskola között, ezért a szülők biztosra mennek. Az óvodás gyermek nem készülni akar, hanem játszani. A játék ennek a korosztálynak a legfőbb tevékenysége. Ha egy gyermek jól tud játszani – egyedül is és a társaival is -, akkor lesz rá esélye, hogy képes legyen a tanulásban is figyelni és együttműködni. A játék belső motiváción alapul, a tanulás viszont külső irányítás alatt zajlik. Az egyik stabilitásából következik a másik. Ezeket – a játékot és a kisgyermekkorri tanulás jellemzőit – járjuk körbe.
Röviden
A kisgyermek, ha hagyják, minden pillanatban játszik. Akkor is, amikor nem is látjuk rajta. Többnyire persze látszik, hiszen előveszi az eszközöket, épít, rajzol, autózik, vagy éppen digitális eszközzel tevékenykedik. De unatkozni nem tudnak a kicsik, ezért akkor is játszanak, amikor elvileg nem kéne. Ez nem rosszalkodás, hanem életkori sajátosság. Mindezek miatt, mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak, azt a célt kell kitűzni, hogy úgy szervezzék meg a gyerekek napjait, amely során állandóan csinálhatnak valamit. Az aktivitás, a cselekvés a játék fő alkotóeleme, ha a gyerek ebben kiélheti magát, akkor nem fog unatkozni, nem fog „rosszalkodni”.
Minden gyerek más, ezért ezeket a „tennivalókat”, a lehetőségeket nem lehet és nem is érdemes egyformára tervezni, szervezni. Együtt járnak óvodába tehetséges, SNI-s, HHH-s gyerekek, és az úgynevezett neurotipikus gyerekek. Ők sem egyformák, sőt, családjaik sem, így a különbség a gyerekek között ezáltal is nagy.
Mind a játék, mind a játékra épülő tanulásszervezés ebben az életkorban sajátos. A kisgyermekkori lehetőségek tárháza végtelen. Az összefüggéseket és a megoldásokat érdemes számba venni: elsősorban a játék és a tanulás hasonlóságait és eltéréseit, de a XXI. század kihívásait, valamint a művészetekkel történő kapcsolatait is. A digitalizáció áthatja a kisgyermekek környezetét is, ezért nem a teljes elkerülés, hanem a kora gyermekkori felhasználási mód megtanulása a cél. A művészetek hasonlítanak a játékra: szabadok, egyediek, ihletetettek. Ezért is alkalmas a játék és a tanulás közötti átmenet segítésére.
Kiknek ajánljuk?
Akit érdekel a jövő
Mely minőségének alapja az oktatási rendszer, a nevelési szemléletek milyensége.
Óvodai dolgozóknak
Óvodapedagógusok, dajkák, asszisztensek, óvodavezetők...
Iskolai dolgozóknak
Tanítók, tanárok, asszisztensek, iskolavezetők...
Fejlesztő szakembereknek
Óvodában, iskolában, szakszolgálatban, nevelési tanácsadóban, magánszektorban.
Gyógypedagógus, logopédus, konduktor, fejlesztőpedagógus, pszichológus…
Szülőknek
Családnak, nagyszülőknek
Pedagógusjelölteknek
Fenntartóknak
Gyerekekkel foglakozóknak
Védőnő, gyermekorvos, szociális munkás, családsegítő...
Kérdések
Álláspontok vitára
- Fel kell készíteni az iskolára?
- Miben, mire kell felkészíteni?
- Játék vagy tanulás?
- Mik a sikeres iskolába lépés feltételei?
- Hogyan szüntethető meg az óvoda és az iskola közötti szakadék?
- Ha a gyerek jól tud játszani, jól fog tanulni
- Több művészetet az óvodába!
- Az óvoda az iskola kiszolgálója
- Az óvodában dől el az egyetemi felvételi
- Az óvoda túl kötetlen
- Diplomás óvodapedagógusnak kell egész nap foglalkozni a gyermekekkel!
Szabad- vs. fejlesztőjáték
| Szabadjáték | Fejlesztőjáték | |
|---|---|---|
| Cél | Önmagáért van, nincs célja, „csak” eredményei – önfejlesztő hatásmechanizmus | A részfunkciók fejlesztése |
| Motiváció forrása | A gyermek önmagát motiválja | A pedagógus motivál |
| Eszközök szerepe | Szimbolizálás az eszközökkel, térrel, idővel, metakommunikációval | Eszközei célorientáltak, lehet játékszer is |
| Tevékenység jellege | Cselekvő, aktív | Cselekvő, aktív |
| Fejlődés követése | Eredmények nyomon követése | Eredmények mérése – standard |
Hogyan lehet erről beszélni?
Csoportban
Vegyes csoportok, melyekben többféle szakma/érdekelt fél van jelen.
Szabad meséléssel
Helyezkedjünk a helyzetbe! Meséljük egy általunk elképzelt óvodás egy hétköznapját!
Problématérképpel
Gyűjtsük össze milyen "rosszalkodások" fordulnak elő az óvodában!
Honnan ered? Ki/mi a felelős?
Az összegyűjtött "rosszalkodásokhoz" kapcsoljunk minél többféle lehetséges okot!
Minikutatással
Előzetesen kérdezzük meg a helyi szülőket, tanítókat óvodapedagógusokat, gyerekeket...! Beszéljük meg a válaszokat!
Mások hogyan csinálják?
Ismerjünk meg röviden hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat!
Mi a teendő
Fogalmazzunk meg reális cselekvéseket az óvodai játék szerepének elfogadtatása érdekében!
A témát kidolgozó szakértők:
Dr. Bakonyi Anna
óvodapedagógiai szakértő, szülő, nagyszülő
Dömsödy Andrea
pedagógai előadó, szülő