Elkezdődik az új tanév. Ez jó alkalom arra, hogy áttekintsük, mi minden történt Magyarországon a közoktatás területén, és arra hogyan reagáltak a civilek, a szakma.
Bővebb információért nyissa le az egyes eseményeket! A két oszlopban a dátum mutatja az összetartozó eseményeket.
Oktatásügyi, kormányzati esemény
A CKP és más civilek reakciói, eseményei
2024. szeptember
A Nemzeti alaptantervből kell vizsgázniuk a pedagógusoknak az új 40/2024. (IX. 2.) BM rendelet a nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozók ismeretéről szóló, miniszter által elrendelhető képzés teljesítési kötelezettségéről c. jogszabály előírása szerint. A vizsgákat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi. Nem minden szakos tanár számára készült tananyag és vizsga, így például a könyvtárostanárok valamely más tantárgy tantervéből kell vizsgázzanak. (Magyar Közlöny 2024/85.)
Nemsokkal a diákok iskolai mobilhasználatának korlátozását követően a 40/2024. (IX. 2.) BM rendelet a nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozók ismeretéről szóló, miniszter által elrendelhető képzés teljesítési kötelezettségéről c. rendeletbe bújtatva korlátozzák a pedagógusok mobilhasználatát. Eszerint tanítási időben és napköziben a pedagógus is csak oktatási célra használhatná a mobiltelefonját.
A Belügyminisztérium Az OECD elismeri a magyar köznevelés eredményeit címmel háromrészes közleményt adott ki. A BM szerint Magyarországon nincs „gyermekgondozási rés”, a gyermekgondozást segítő ellátás után közvetlenül elérhető az ingyenes bölcsőde, majd 3 éves kortól beáll a tankötelezettség a kötelező óvodalátogatással. A kötelező óvodáztatással Magyarország kiterjesztette a tankötelezettség időszakát, így a tankötelezettség időtartama hazánkban 13 év, amely meghaladja az OECD országok 11 éves átlagát. Az óvodai ráfordítások 90%-át a központi költségvetés finanszírozza, amely meghaladja az OECD 86%-os átlagát. Az egy pedagógusra jutó tanulók átlagnál alacsonyabb száma alapján a közlemény kijelenti, hogy Magyarországon nagyobb figyelem jut egy tanulóra, mint az EU vagy az OECD átlagában.
A 2024. júniusában bevezetett és a szakmában nagy felháborodást kiváltó kifogástalan életvitel-vizsgálattal egyet nem értő gyermekvédelmi dolgozókat minősítette megszólalásában Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, amikor így fogalmazott: „aki nem írta alá az adatlapot, annak van takargatni valója. El akar rejteni valami olyat, amiből kiderülhet, alkalmatlan arra, hogy nevelje az állami gondozásban lévő gyermekeket. Másképpen, sarkosabban: veszélyes a gyerekekre.”
A tanároknak nem szükséges fejből tudniuk a rájuk vonatkozó szabályokat, az előírásokat. Ezek figyelembevételével készültek az iskolai pedagógiai programok, a helyi tantervek, a tankönyvek. Elegendő akkor megnézniük a vonatkozó előírásokat, amikor az adott évfolyamot tanítják. Miért kellene tisztában lennie egy olyan tanárnak, aki a tantárgyát mondjuk jelenleg csak ötödikeseknek tartja, a nyolcadikos vagy akár a gimnazista tanterv részleteivel? Elfogadhatatlan az is, hogy például a könyvtárostanárok számára nem készült tananyag, így akik nem tanítanak másik szakot, egy másik tantárgy tanterveiből kell vizsgázniuk.
A CKP károsnak és feleslegesnek tartja a mobilhasználat jogi korlátozását, ezt már a rendelet tervezetének megjelenésekor is közzétette. A szabályozás tovább rontja a tanári pálya presztízsét és a pedagógusok közérzetét. A pedagógus felnőtt ember és felelős értelmiségi, akinek kötelessége, hogy legjobb tudása szerinti foglalkozzon a rábízott, általa oktatott tanulókkal. El tudja dönteni, hogy mi veszélyezteti ezt a tevékenységet – ez nagyon sokféle dolog lehet a mobilon kívül is.
A közleménnyel nemcsak az a gond, hogy nagyvonalúan eltekint azoktól a területektől, amelyben nemhogy átlag fölött, hanem kifejezetten a sereghajtók között vagyunk, hanem az is, hogy ha értelmezzük a pozitív adatokat, már nem ilyen gyönyörű a kép. Nahalka István elemzésében végignézi az összes Belügyminisztérium által idézett adatot, és felsorolja azokat a tényezőket is, amelyekkel nem véletlenül nem büszkélkedett a minisztérium.
Az adatok szépítése nem csupán hamisság, hanem a megfelelő oktatási rendszer kialakításának hátráltatása is. Ha az oktatásirányítás nem néz szembe a hibákkal és hiányosságokkal, nem tud megfelelő irányba kormányozni.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elítéli Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárának nyilatkozatát, amely szerint az életviteli vizsgálatot elutasító gyermekvédelmi dolgozók veszélyesek lehetnek a gyerekekre, és rágalmazásnak tartja az ilyen kijelentéseket. A szervezet szerint a jogszabály bevezetése szakmailag megalapozatlan, aránytalanul beavatkozik a dolgozók magánéletébe, nem oldja meg a gyermekvédelem súlyos problémáit – például a munkaerőhiányt vagy az alulfinanszírozottságot. Az egyesület nyílt társadalmi párbeszédet és szakmai alapú, támogató intézkedéseket sürget a szankciók helyett.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 2022-ben benyújtott panaszát, amelyben a kormány sztrájkjogot korlátozó intézkedései ellen emeltek kifogást. A panasz szerint a kormány rendeleti úton olyan szabályokat vezetett be, amelyek ellehetetlenítik az érdemi sztrájkot, miközben a bíróság szerepét is magához vonta. A tanárok polgári engedetlenségbe kényszerültek, mert jogszerű módon már nem tudtak nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A szakszervezetek szerint ez sérti az egyesülési és bírósághoz fordulás jogát, és aránytalan korlátozást jelent egy alapvető munkavállalói jog gyakorlásában. A strasbourgi bíróság most a kormány válaszát várja, majd döntést hoz arról, sérültek-e a magyar pedagógusok jogai. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviseli a perben.
2024. október
A kormány a később 2024. évi LXXVII. törvény a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról c. salátatörvényként megjelent jogszabály részeként olyan módosítást terjesztett elő, mely a státusztörvény kiegészítésével az iskolaigazgatókat teszi felelőssé azért, hogy a pedagógusok csak az Alaptörvény és a Nemzeti Alaptanterv értékeinek megfelelő tankönyveket és tansegédleteket használjanak.
Az állami fenntartású gimnáziumoknak a tankerületek azt ajánlják, hogy ne vegyenek fel olyan tanulókat, akik a központi felvételin rosszul teljesítettek. Bár ez hivatalosan csak „ajánlás”, a fenntartó elvárásának az iskolák nem mernek ellenszegülni. A ponthatár már sok iskola felvételi feltételei között megjelent, és jövőre várhatóan még többen írják ezt elő, ha nem vonják vissza az intézkedést.
A CKP a társadalmi egyeztetés keretében is beküldött véleményében kiemeli, hogy a törvényjavaslat indoklásában nem esik szó arról, mi tette szükségessé a címben szereplő módosítást, és bemutatja, hogy a módosítás nehezítheti a jogalkalmazást. A tervezett módosítás továbbá felesleges, nem tesz semmit hozzá a létező jogszabályokhoz. Az igazgatókra rótt cenzori feladatok problematikusságát is kiemeli, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy sem az igazgatótól és a pedagógusoktól nem várható el, hogy értelmezzék az Alaptörvényt. A tervezet ezen túl számos definiálatlan fogalmat használ, melyek szintén nehezítik az értelmezést. A jogilag pontatlan és többértelmű szöveg félelmet kelthet, és könnyen vezethet öncenzúrához, valamint a pedagógiai szabadság korlátozásához. A rendelet gyakorlati alkalmazása nehézségekbe ütközhet, mivel nem világos, mit jelent pontosan a „tansegédlet”, és milyen konkrét értékeknek kellene megfelelni.
A Párbeszéd a konzervatív pedagógiáról c. nyilvános kerekasztal-beszélgetést a Magyar Pedagógiai Társaság Kalokagathia szakosztálya szervezte. A beszélgetés témája a konzervatív, illetve a progresszív pedagógia és ezek viszonya. A beszélgetésen részt vett Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese; Czike Bernadett főiskolai tanár; Knausz Imre ny. intézetigazgató, egyetemi docens és Trencsényi László ny. egyetemi tanár. A beszélgetést Fábry Béla, az MPT Kalokagathia szakosztály elnöke moderálta.
Feltételezhető, hogy a kormányzati szándék a szakképzésben tanulók számának növelése, kevesebb gimnáziumi osztály indítása, esetleg gimnáziumok bezárása. Az intézkedésssel várhatóan csökken a gimnáziumba felvettek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul, mert akkor sem tud bekerülni az írásbelit kérő gimnáziumba, ha a jelenlegi számítási módszerrel (általános iskolai és a központi írásbeli eredményeinek és az esetleges szóbelinek az összege alapján) bekerülne.
2024. november
A Suliszervíz által évente szervezett konferenciák különleges alkalmat adnak egyrészt arra, hogy megtudd, hogyan látják a közoktatás, szakképzés és pedagógusképzés helyzetét az illetékesek és mit terveznek a jövőre, másrészt megismerj sokféle szakmai szempontból valóban érdekes pedagógiai, oktatástechnikai fejlesztést, esetleg kutatást, harmadrészt meghallgass olyan kerekasztal-beszélgetéseket, amelyeknek résztvevői kritikusan nyilatkoznak az oktatás helyzetéről.
Bár a stratégia egyébként sehol sem érhető el, a közoktatásban kötelezővé teszik a honvédelmi nevelés tantárgyat, a miniszterek feladatául tűzik ki a honvédelmi nevelés fejlesztését az oktatás minden szintjén, és intézkedéseket várnak a katonai hagyományőrzés erősítésére az oktatásban, beleértve a jutasi altisztképzés hagyományainak őrzését is. (1352/2024 (XI.19.) Korm. hat. a honvédelmi és oktatási keretstratégiához kapcsolódó intézkedésről; Magyar Közlöny 2024/115.)
A pedagógus-továbbképzés új rendszerét szabályozó rendelet szerint a tanártovábbképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Oktatási Hivatal monopóliuma lesz. A kreditek megszerzésére 7 helyett 5 év áll rendelkezésre. A kreditek felét az igazgató által meghatározott, a szaknak megfelelő képzésből kell megszerezni. Rövid képzéseken, eseményeken való részvételért nem jár kredit. A ciklusonként 120 órányi továbbképzés legalább felét az igazgató által kijelölt szakmai, szaktárgyi továbbképzéseken való részvétellel kell teljesíteni. Ezeket a tartalmi megújító képzéseket a jövőben kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezheti, azokat akkreditáltatnia sem kell. A maradék kreditek teljesítéséhez a pedagógusnak az Oktatási Hivatal által szervezett képzéseken kell részt vennie. Azonnali hatállyal megszűnik a képzés alapításának lehetősége.
Az ingyenesség a választható képzések esetében megszűnik, az NKE által szervezett szakmai képzések ingyenesek lesznek.
A 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzés rendszeréről a tervezethez képest változatlan tartalommal megjelent.
Egyes iskolákban vezetői utasításra arra kérték a szülőket, hogy a KRÉTA rendszerben adják meg gyermekeik vallási hovatartozását, még akkor is, ha a diákok nem járnak hittanra. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a válaszadás nem kötelező, és a rögzítés indoka, hogy a továbbtanulásnál egyes egyházi iskolák kérhetik ezt az adatot.
2024. december 22-én közérdekű adatigénylést nyújtott be a CKP, hogy megismerhesse a korményhatározatban elfogadott Honvédelmi Nevelési és Oktatási Keretstratégiáját. A 2025. január 10-én kelt válasz szerint: „A Honvédelmi Nevelési és Oktatási Keretstratégia adattartalma az Infotv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (1) bekezdése alapján nem nyilvános, így azt nem áll módunkban rendelkezésére bocsátani.”
A civil szervezetek több ponton is élesen bírálják a pedagógus-továbbképzési rendelet tervezetét. A tervezetet az államosítás újabb lépésének tartják, amely tovább csökkenti a pedagógusok szakmai autonómiáját, miközben jelentősen növeli a terhelésüket. Kifogásolják továbbá, hogy a kötelező továbbképzések túlnyomó részét kizárólag az állami intézmények – köztük a pedagógusképzési tapasztalat nélküli Nemzeti Közszolgálati Egyetem – tarthatják független akkreditáció nélkül. A rendelet mögött az a politikai szándék állhat, hogy ellehetetlenítsék az olyan képzéseket, amelyek nem illeszkednek a kormány ideológiai elvárásaihoz. Emellett aggodalomra ad okot, hogy az igazgatói kinevezéshez szükséges képzéshez a fenntartó hozzájárulása kell, mivel így a rendszer alkalmas lehet a politikai lojalitás alapján történő szűrésre. Az új szabályozás a pedagógusokkal fizettetné meg a választható képzések költségét, ami ellentétes az uniós irányelvekkel és a hazai munkajogi szabályokkal.
A Szülői Hang levélben kért állásfoglalást az Adatvédelmi Hatóságtól, a CKP az oktatási jogok biztosától Véleményünk szerint már az érzékeny adat megkérdezésének és rögzítésének lehetősége is jogsértő és felesleges.
2024. december
A 453/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet a 2025. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetési támogatásról c. rendelet értelmében a köznevelésben és a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok személyi juttatása intézményi szinten átlagosan 21,2 %-kal kell növekedjen, amihez minden fenntartó számára forrást biztosítanak. A szakképzésben dolgozókra vonatkozó rendelet még nem jelent meg, de egy kormányhatározat szerint a szakképzésben is forrást biztosítanak ugyanilyen mértékű béremelésre, és előírják, hogy minden oktató bére érje el a havi 705 000 forintot.
A szakszervezetek kampányt indítottak annak érdekében, hogy a NOKS-os (nevelést és oktatást közvetlenül segítő) és egyéb oktatási dolgozók bére is emelkedjen. A felsőfokú végzettségűek minimális illetménye érje el Pedagógus I. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát, a
a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum +10% felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok,
a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok.
2025. január
Az Nkt. 9/A. § (1) bekezdése szerint szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, kábítószer-fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást a köznevelési intézményekben csak olyan szervezet tarthat, aki szerepel egy listán, azonban eddig ilyen lista nem volt. Ez a rendelettervezet a szexuális témájú foglalkozásokra ez nem terjed ki. A tervezet egyrészt a foglalkozás tartására jogosult szervezetekről, személyekről és az általuk tartandó programokról készülő nyilvántartás vezetésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot jogosítja fel, másrészt tartalmazza a bejelentendő adatokat és megírja a feltételeket.
Ezek között a szokásosak (megfeleljen az Alaptörvénynek, segítse a célt, legyen 3 éves tapasztalat stb.) mellett van egy, ami nem releváns a civil szervezeteknél: annak, aki a programot tartja, munkaviszonyban kell állnia a szervezettel, aki a program tulajdonosa.
A rendelet a tervhez képest módosításokkal, de megjelenik 2025. június 4-én a Magyar Közlöny 2025/66. számában.
A gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás szerint az állami gimnáziumok egy részében a január 18-iki központi írásbelin elért központi minimálpontszámhoz kötik a felvételt.
A kormányzat azt tervezi, hogy a gimnáziumi képzés arányát 40%-ról 30%-ra, vagy még ennél is alacsonyabbra szorítja, vagyis minden 4. gimnáziumi férőhelyet vagy még annál is többet megszüntethetnek; ennek a stratégiának lehet része a korlátozás.
Az ország több mint 300 iskolájában volt bombariadó január 23-án. Egy iskolában sem találtak bombát. Több mint 100.000 gyermek és családja, illetve több mint 10.000 pedagógus és oktatási dolgozó lehet érintett.
AZ ORFK közlése szerint 273 budapesti és 35 vidéki intézményt ért fenyegetés. Az épületek rendőri ellenőrzése, átvizsgálása mindenhol megtörtént.
A rendelet életbelépésével elvileg megnyílna a lehetőség a civil szervezetek előtt foglalkozások tartására – de ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is így legyen, módosítani kellene a tervezeten. A civilek fő aggályai a következők: a munkaviszony megkövetelése lehetetlenné teszi a civilek foglalkozástartását (A civil szervezeteknek azonban szinte soha nincs olyan munkavállalójuk, aki ilyen foglalkozásokat tart: a hozzáértő foglalkozásvezetők a legtöbbször önkéntes munkában, esetleg – pályázati forrás esetén – megbízási vagy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban végzik a felvilágosító tevékenységet. Nem életszerű, hogy egy orvos vagy egy informatikai szakember munkaviszonyt létesítsen egy civil szervezettel azért, hogy főfoglalkozása mellett tartson néhány iskolai foglalkozást – arról nem is beszélve, hogy erre a szervezeteknek nincs is fedezete.); hároméves tapasztalat előírása nem teszi lehetővé a program keretében kiképzést; beszélgetéseknél nem lehet előre meghatározni a programot; az engedélyeztetés elhúzódása lehetetlenné teheti egy-egy projekt végrehajtását. A szexuális felvilágosítás lehetőségét a rendelet nem teremti meg.
A CKP összegyűjtötte a szakmai javaslatokat
Bár hivatalosan csak „ajánlás”, a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A ponthatár több iskola felvételi feltételei között megjelent ott, ahol a tankerület erre utasította a gimnáziumot; míg más intézményekben még nem vezették be, de várhatóan a jövőben még több gimnáziumban írják ezt elő, ha nem vonják vissza az intézkedést, melynek révén sok gyerek akkor sem tud bekerülni az írásbelit kérő gimnáziumba, ha a korábbi számítási módszerrel bekerült volna.
Magyarázatot követelnek Pintér Sándor belügyminisztertől a kialakult helyzetet illetően, és a gyerekek biztonsága érdekében a mobiltelefonok visszaadását követelik.
2025. február
Megjelent az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja módosításának tervezete. A változtatások kinyilvánított célja az „iskola-előkészítés” erősítése. A cél érdekében a nagyobb óvodákban az iskola előtti évben nem lehetnének a gyerekek vegyes életkorú csoportokban. A tervezet másik pontja egy iskolaérettségi vizsgálat lehetőségét vetítheti előre.
A CKP óvodapedagógusai, óvodapszichológusai és pszichológus szakértői állásfoglalása szerint a változtatás célja az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése, feltehetően annak hatására, hogy az új eljárásrend miatt tömegesen kerülnek iskolai követelményeket teljesíteni nem tudó gyerekek az első osztályokba. Ahelyett azonban, hogy a NAT követelményrendszerének megváltoztatásával tennék könnyebbé az óvoda-iskola átmenetet, az óvodák iskolásításával próbálják orvosolni a problémát, az óvodákra hárítva a felelősséget az iskolai kudarcokért, s így elvéve az önfeledt, játékkal töltött időt az óvodás korosztálytól.
A bírálók szerint a kompetenciamérés „emelt szintű osztályzatokkal” való díjazása, illetve „beszámítása a középfokú felvételin elérhető pontszámokba” egyéb káros hatásai mellett nem erősíti, hanem megszünteti a kompetenciamérés eddigi szerepét, alkalmatlanná téve azt az intézmények és pedagógusok munkájáról való visszajelzésre. Az OKM ugyan egy fejlett mérési eszközöket és szakmailag hiteles elméleti hátteret (modern tesztelméletet) alkalmazó mérési rendszer, azonban súlyosan jelentkezik benne az ilyen rendszerek egy kivédhetetlen problémája: rendkívül nagyok a tanulók szintjén jelentkező mérési hibák. Ezek ma kiküszöbölhetetlenek, a mérés természetéből fakadnak. Az, hogy az eredmények a tanulók sorsát befolyásolják, mérhetetlenül igazságtalan lenne. Többen felhívták rá a figyelmet, hogy a tesztekre való felkészülést gyakran segítő árnyékoktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés miatt az intézkedés az esélyegyenlőtlenségek növekedésével járhatna.Továbbá az, hogy az év végi jegyeket lényegesen befolyásoló érdemjegyek megállapítása nem a tanár, hanem egy központi mérés eredménye lenne, tovább csökkentené a tanári autonómiát.
A CKP számos cikkben reagált a tervezetre (szakmai állásfoglalása itt olvasható), hosszas levelezést folytatott a témában Maruzsa Zoltánnal, illetve szakmai véleményét beküldte társadalmi egyeztetésre.
2025. március
Sajtónyilvánosságot kapott, hogy a középfokú végzettségű óvodai nevelőket ugyanolyan munkakörben és fizetésért alkalmazzák, mint a diplomás óvodapedagógusokat.
A gyermekek jogainak képviseletére hivatkozva korlátozna egyes alapjogokat a Kormány. “Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.” Az alaptörvény 15. módosítása valójában az idézetben szereplő második mondat beszúrása az Alaptörvénybe. Az erkölcsi fejlődéshez való jog kiemelésével valószínűleg a szexuális kisebbségek jogainak csorbítását szeretnének az Alaptörvény által megalapozni.
A módosítást 2025. április 14-én elfogadják.
A 20/2012-es EMMI rendelet újabb, egyetlen pontot tartalmazó módosításával a kormány jelentősen szűkítené a szakszervezeti jogokat az oktatásban. A tervezet szerint csak az a szakszervezet vehet részt az ágazati szintű egyeztetéseken, amelynek taglétszáma eléri az oktatásban dolgozók legalább 10%-át. Ha ilyen nincs (jelenleg ez a helyzet), akkor ideiglenesen a legnagyobb létszámú szervezet kapja meg ezt a jogot 2031 végéig. Az EFOP PLUSZ-ban a kormány a legnagyobb szakszervezetekkel (többesszámban) vállalt tárgyalási kötelezettséget.
A módosítás változtatás nélkül jelent meg a Magyar Közlöny 40. számában: A belügyminiszter 11/2025. (IV. 10.) BM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról.
Több gimnáziumban már az ideiglenes felvételi jegyzékek közzététele után elutasították azoknak a diákoknak a jelentkezését, akik nem érték el a tankerületi központok által ajánlott minimum pontszámot a központi írásbelin. Szülők beszámolói szerint a listákat több iskola utólag, az utolsó pillanatban módosította, és egyes diákot – még jó szóbeli teljesítmény ellenére is – elutasítottak az írásbeli pontszámuk miatt. A minimum-pontszámokat tartalmazó ajánlásokat az azokat figyelembe vevő iskolák sem egységesen értelmezték: a felvételi tájékoztatókban egyes helyeken ez kötelező elvárásként jelent meg, míg máshol olyan követelményként, amitől el lehet térni. A Belügyminisztérium tagadta, hogy utasítást adott volna a listák módosítására, a Klebelsberg Központ pedig azt közölte, hogy nem történt jogszabályváltozás, az iskolák szabadon dönthetnek a felvételről.
A 292/2023. (VII. 6.) Korm. rendelet a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó kormányrendelet-módosításokról tette lehetővé újra Magyarországon a középfokú óvodai nevelő képzést. Akko rmég nem látszott, hogy az ilyen szakképzettséggel rendelkezők milyen munkakörben, milyen feltételekkel lesznek alkalmazva. Az óvodai dolgozóktól érkező jelzések szerint nem tesznek különbséget középfokú, vagyis technikusi és felsőfokú, vagyis diplomás kollégák között. A szakmai kifogások főként arra irányulnak, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező óvodai nevelők nem rendelkeznek elegendő módszertani tudással és pedagógiai kompetenciával a gyermekek egyéni szükségleteihez való alkalmazkodáshoz. Emellett a munkamegosztás, felelősségvállalás és bérezés terén is feszültségekhez vezethet, hogy azonos munkakörben dolgoznak a felsőfokú végzettségű óvodapedagógusokkal.
A szervezetek állásfoglalásukban kiemelik, hogy számos abszolút alapjog semmilyen körülmények között nem korlátozható, főképp nem a ’megfelelő fejlődés’ kevéssé tisztázott fogalmára hivatkozva. A Kiáltvány az ENSZ Gyermekjogi Egyezményére hivatkozva javaslatokat is megfogalmaz a gyermeki jogok érvényesítésével kapcsolatban, azzal a céllal, hogy láttassa: miközben az ország mai vezetői a gyermekek jogainak minden más jog elé helyezéséről, a gyerekek mindenáron való megvédéséről beszélnek, valójában a gyermeki jogok sárba tiprói, s eszközként használják a gyerekeket saját politikai céljaik elérésében.
A tiltakozó szervezetek szerint minden pedagógus-szakszervezetet megillet a véleményezési és konzultációs jog az érdekegyeztetésben, még akkor is, ha egyikük sem éri el a 10%-os tagsági küszöböt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a szakszervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül terjesztenek be rájuk vonatkozó jogszabálytervezetet. Kiemelik, hogy az Európai Bizottsággal kötött megállapodás is többes számban említi a szakszervezeteket, ezért a részvételi jogot nem szabad csak egy szervezetnek biztosítani.
2025. április
A 2025/44. Magyar Közlönyben megjelent a 2025. február 14-én társadalmi vitára kitett Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONOAP). A széleskörű tiltakozás hatására számos káros intézkedés kikerült a módosított ONOAP-ból, köztük a kötelező homogén életkorú csoportbontás is. Továbbra is bennmaradtak azonban az iskolaelőkészítést támogató, 45 perces foglalkozások, továbbá a fejlődés dokumentálásának és a diagnosztikus mérések alkalmazásának lehetősége is.
A Szülői Hang pert indított a Belügyminisztérium ellen a 2024. január-február folyamán a KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőív kapcsán, miután elutasították a kérdőív eredményeire vonatkozó adatigénylést arra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítési folyamat részét képezik. A szervezet szerint azonban ezek az adatok közérdekűek, így kiadásuk nem tagadható meg általános jelleggel. A jogi képviseletet a Magyar Helsinki Bizottság látja el. A Szülői Hang arra számít, az adatokból kiderül majd, hogy a kérdőívet csak alacsony arányban töltötték ki, annak ellenére, hogy a konzultáció során több jelentős – például a kompetenciamérés értékelésére vonatkozó – kérdés is szerepelt. A korábbi, hasonló kérdőívek adatait szintén nem tették közzé, emiatt a szervezet adatvédelmi hatósági eljárást is kezdeményezett, amely még folyamatban van.
2025.05.29.: A bíróság minden pontban a Szülői Hangnak adott igazat!
Bár a kötelező csoportbontás kikerült az elfogadott alapprogramból, az előírt 45 perces iskolaelőkészítő foglalkozások az ilyen típusú csoportbontáshoz vezethetnek a gyakorlatban. Ezeket elviekben játékos formában és részekre bontva is lehetne végezni, azonban az adminisztrációs teher így is jelentősen megnövekedhet az óvodapedagógusokon: ha nem azonos módon és nem egyszerre szervezik a tanulást, akkor egyenként minden gyerek tanulási tervét, vagy a kiscsoportokra megírt terveket kell feltölteni a Krétába. Mindez könnyen ahhoz vezethet, hogy a gyerekeket egyszerűen csak leültetik egy 45 perces, közös foglalkozásra, ezzel háttérbe szorítva a szükséges differenciálást.
A további javaslatokról, például az iskolaérettségi mérés lehetőségét megteremtő részről egyelőre nincs újabb információ, illetve számos probléma, például a gyerekekkel foglalkozókra vonatkozó végzettségi előírás megoldatlan maradt.
A fiatalok várják a gimnáziumok és szakképző iskolák DÖK vezetőinek csatlakozását, hogy egyre nagyobb súllyal léphessenek föl a magyarországi diákság érdekében.
2025. május
Balatoni Katalin, a BM eddigi helyettes köznevelési államtitkára 2025. május 1-től a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztosként dolgozik.
Feladatai kiterjednek:
– olyan intézkedési javaslatok kidolgozására, melyek az oktatás innovatív és családbarát jellegét erősítik;
– az oktatásban alkalmazott innovációk és elért eredmények széleskörű megismertetésének előmozdítására;
– a családbarát oktatási környezet kialakítását célzó szakmai javaslatok megfogalmazására;
– a köznevelési intézmények és a családok közötti kapcsolatok építésére;
– a Nemzeti alaptanterv és az óvodai nevelés országos alapprogramjának alkalmazásának nyomon követésére;
– a nemzeti értékek erősítését szolgáló programok szervezésére és támogatására,
– az innovatív megoldások és eredmények bemutatását célzó tájékoztató kampányok megvalósításában való részvételre.
A kormány új törvényjavaslata radikális eszközökkel korlátozná a külföldről is támogatott civil szervezetek működését Magyarországon. A Szuverenitásvédelmi Hivatal döntése alapján jegyzékbe vett szervezetek vezetői súlyos szankciókra, vagyonnyilatkozat-tételre, sőt akár magánlakásaikban tartott razziákra is számíthatnak. A törvény egyes elemei ellehetetleníthetik a civil szféra működését: akár névtelen bejelentés alapján is indulhat eljárás, és visszamenőleges pénzügyi felelősséget is előírhatnak. A jogorvoslati lehetőségek szinte teljes hiánya miatt a szervezetek kiszolgáltatottá válnának az állami apparátus döntéseinek. A törvényt végül levették a napirendről: az indoklás szerint a javaslattal kapcsolatban számos, megfontolásra érdemes vélemény érkezett, és a frakción belül sem alakult még ki egységes álláspont. A törvény tárgyalását őszre halasztották.
A bíróság minden pontban a Szülői Hang javára döntött a Belügyminisztériummal szemben indított perben. A szervezet a pert azért indította, mert a minisztérium titkosítani kívánta egy országos szülői kérdőív eredményeit, amelyek között irányított kérdések is szerepeltek – például arról, hogy a kompetenciamérés osztályzattá alakuljon, és beleszámítson a gimnáziumi felvételibe. Az elsőfokú bíróság kötelezte a Belügyminisztériumot, hogy 15 napon belül adja át az adatokat, valamint fizesse meg a 406 ezer forintos perköltséget. A minisztérium azzal védekezett, hogy az adatok kiadása ellehetetlenítené a döntéshozatalt, de ez az érvelés nem állta meg a helyét.
A Belügyminisztérium újabb jogszabálytervezete minden tanoda számára kötelezővé tenné, hogy középiskolások is részt vegyenek foglalkozásaikon – akkor is, ha módszereik, szakmai tudásuk, hagyományaik, elköteleződésük általános iskolásokra vannak szabva. A tervezet célja valószínűleg a középiskolai lemorzsolódás csökkentése, azonban olyan feladatokat róhat a tanodák egy részére, amelyeknek nem tudnak megfelelni, így bezárásra kényszerülnek. A rendeletmódosítás A belügyminiszter 26/2025. (VII. 17.) BM rendelete
a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
40/2018. (XII. 4.) EMMI rendelet, valamint a Roma Nemzetiség Tanulmányi Ösztöndíjáról szóló
24/2019. (VI. 7.) BM rendelet módosításáról címmel jelent meg a 2025/85. Magyar Közlönyben.
2024 novemberében az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a Kölcsey-s tiltakozó tanárok ügyében az elbocsátás aránytalan, diszkriminatív és igazságtalan volt. 2025 májusában a másodfokú bíróság négyük esetében felülbírálta az ítéletet, és helybenhagyta a tankerület döntését. A Kölcsey-s tanárokat tehát a többmilliós perköltség befizetésére is kötelezték.
Civil szervezetek több tüntetést és közös kiállást is szerveztek a törvényjavaslattal szemben, a május 18-i tüntetésen több tízezren vettek részt. A különböző sajtóorgánumok is folyamatosan napirenden tartották a témát. A Civilizáció Koalíció állásfoglalását több száz civil szervezet és sajtóorgánum, köztük a Civil Közoktatási Platform is aláírta.
A Szülői Hang arra számít, hogy a Belügyminisztérium fellebezni fog, így az eljárás másodfokon folytatódik. Addig is folytatják az aláírásgyűjtést a kompetenciamérés érdemjeggyé alakítása és felvételibe való beszámítása ellen.
Az elképzelést korábban részletes indoklással utasította el a tanodák szakmai szervezete. A középiskolások arányának tervek szerinti előírása a tanodákban mind elméleti, mind gyakorlati szempontból hibás, és súlyos, várhatóan a célokkal ellentétes következményekhez vezet.
A CKP cikkben hívja fel a figyelmet a szabályozás veszélyeire, és beküldi véleményét társadalmi egyeztetésre
Sikeres adománygyűjtő akciót szerveztek az érintett tanárok a perköltség kifizetésére. A bíróság döntését tudomásul véve, azonban el nem fogadva a tanárok továbbviszik ügyüket a Kúriára, melyben a Helsinki Bizottság segíti őket.
2025. június
Az eredeti tervezethez képest kedvezőbben, de továbbra is jelentős korlátozásokkal jelent meg az a rendelet, amely szabályozza a civilek iskolai felvilágosító tevékenységét. Három és fél évvel ezelőtt került be a köznevelési törvénybe az a rendelkezés, hogy csak olyan civil szervezet vagy magánszemély tarthat a köznevelési intézményekben szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer-fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást, amelyet az erre kijelölt szerv nyilvántartásba vesz. A most megjelent módosítás lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ által nyilvántartásba vett szervezetek a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozásokat tarthassanak, a szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel kapcsolatos programok azonban továbbra is kimaradnak az engedélyezhető foglalkozások listájából. A módosítás eredeti tervezetéhez képest végül megbízási és vállalkozói szerződéssel is lehet foglalkozást tartani. (18/2025. (VI. 4.) BM rendelet
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról)
Pintér Sándor belügyminiszter köznevelési saláta rendelettervezetet tett közzé, amely több jogszabályt módosítana a köznevelésben. A rendelet megerősítené az Oktatási Hivatal ellenőrző szerepét, és lehetővé tenné mesterpedagógus szaktanácsadók kirendelését az iskolákba.
Véradással bővülne a közösségi szolgálatba beszámítható tevékenységek köre; be kellene jelenteni az óvodakötelezettség külföldi teljesítését; a teljesítményértékeléshez a pedagógus hozzáfűzhetné véleményét – következménye azonban ennek nem lenne. A terv még a nyáron 34/2025. (VIII. 18.) BM rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról címmel jelent meg a 2025/95. Magyar Közlönyben.
A pedagógusok első alkalommal részesültek új típusú teljesítményértékelésben, amely alapján 80 pont felett kiemelkedő minősítést és havi bruttó 20–60 ezer forintos alapbéremelést lehet kapni. Az erről szóló rendelet az értékelés lezárást megelőző napokban jelent meg – ekkor tudhatták meg a pedagógusok, milyen következményekkel jár ezt megelőző éves munkájuk. A jogszabály szerint az éves teljesítmény az alapbért növeli, tehát a további évek teljesítményétől függetlenül magasabb vagy alacsonyabb bázist jelent a pedagógus számára.
Szakmai szervezetek kifogásolják, hogy a teljesítményértékelés nem a munka minőségét, hanem részben a túlmunkát, részben önkényesen megszabott, merev mutatók teljesítését jutalmazza. A rendszer igazságtalanságát mutatja, hogy a visszajelzések szerint egyes iskolákban több pedagógus is épp 79 pontot kapott, miközben korábban magasabb eredményt láttak a rendszerben. Igazgatók szerint utasítást kaptak arra vonatkozóan, hányan kerülhetnek a kiemelkedő kategóriába. A Pedagógusok Szakszervezete arra biztatja a tanárokat, jelezzék, ha nem értenek egyet a pontszámokkal.
A CKP korábban részletesen kifejtette véleményét a teljesítményértékeléssel kapcsolatban
Hosszú fennállás után megszűnt a 2000-ben alapított Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, és könyvesboltjuk is átmenetileg bezár. Az egyesület rendkívül fontos civil munkát végzett, szakmai munkájuk és perspektívájuk hiánya komoly vesztesége a közoktatással foglalkozó civil szférának.
2025. július
Megjelent a 2025/2026-os tanév rendje, melyben szerepel, hogy az iskoláknak október elejéig fel kell mérniük azokat az elsős és másodikos tanulókat, akik alapkészségek terén kiemelt fejlesztést igényelnek. A pedagógusok javasolhatják számukra a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását, amely segít személyre szabott fejlesztési terv készítésében. Az érintett diákok számát október végéig kell jelenteni az Oktatási Hivatalnak, a vizsgálatokat pedig december elejéig kell elvégezni. Az intézkedés hátterében az állhat, hogy az első osztályban van a legtöbb évismétlés, gyakran a nem megfelelő iskolaérettségi felmérés miatt. A felmérés azonban újra csak elkeni a problémát és nem kínál tényleges megoldást az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítésére.
2025. augusztus
A „34/2025. (VIII. 18.) BM rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról” kiegészíti a a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet azzal, hogy „Ha az intézményellenőrzés szakértői értékelésének eredménye 70% vagy az alatti, akkor szaktanácsadó kirendeléséről a hivatal dönthet.”
Az Oktatási Hivatalnak újabb feladatokat adó rendelet pár nappal azután jelent meg, hogy nyilvánosságra került: 120 szakember hagyta ott az Oktatási Hivatalt, aminek a bérek mellett a fő oka az egyre több feladat.
A Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), az Oktatási Hivatalban működő munkahelyi szervezetük problémáját továbbítva humánerőforrás-krízist jelztek Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter felé:. „A kormánynak az Oktatási Hivatalban dolgozó diplomás szakemberek bérét minimum az oktatási intézményekben dolgozó tanárok keresetéhez kellene igazítani, mert jelenleg jelentős munkaerő elszívó hatás érvényesül. Amennyiben ez így marad, akkor a tanári béreknél sokkal alacsonyabb kormánytisztviselői bérek miatt az Oktatási Hivatal dolgozói a közeli jövőben már nem szervezni, irányítani, koordinálni és segíteni fogják az oktatási-nevelési folyamatokat, hanem visszamennek tanítani vagy egyéb olyan munkahelyet választanak, ahol anyagilag megbecsülik őket.”
A „34/2025. (VIII. 18.) BM rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról” nem tisztázza a szaktanácsadó jogkörét, és nem tartalmaz semmi biztosítékot arra, hogy ért az adott oktatási területhez, van az intézmény problémái szempontjából releváns tapasztalata, szakértelme, együttműködési készsége.
A CKP korábban beküldte véleményét társadalmi egyeztetésre, melyet azonban feltehetően el sem olvastak: a beküldött anyagban nemcsak szakmai aggályait jelezte hiába, hanem azt is, hogy a jogszabályt bevezető összefoglaló olyan rendelkezést jelez, ami végül is nem került bele sem a tervezetbe, sem a rendeletbe.
Az, hogy egy formai hiba jelzését sem veszik figyelembe, azt mutatja, hogy nemcsak a kritikát nem fogadják el, hanem rá sem néznek a beküldött véleményekre a jogszabály kiadása előtt.