Az elmúlt időszakban hosszas, meddő levelezést folytattunk Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral. A levelezés témája az Országos kompetenciamérés volt, amelynek érdemjegyként történő alkalmazásával, a középiskolai felvételi eljárásba, illetve a tanári értékelésbe való beszámításával, majd a kompetenciamérés eredeti céljának, az iskolák pedagógiai eredményessége figyelemmel kísérésének ellehetetlenülésével kapcsolatban több alkalommal is kifejtettük szakmai aggályainkat – mind nyilvános cikkeinkben (itt, itt és itt), mind pedig két, részletes szakmai anyag formájában. Javaslatainkat eljuttattunk az államtitkár úr részére is.
Bár részleges eredményként értékelhető, hogy a kompetenciamérés felvételibe való beszámítását egyelőre elhalasztották, az általunk megfogalmazott szakmai érvek nem találtak érdemi visszhangra. Sőt, az államtitkár úrtól érkező válaszok nem csupán a felvetések figyelmen kívül hagyásáról tanúskodtak, hanem több esetben személyeskedő hangvételt ütöttek meg, és olyan állításokat tartalmaztak, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a szakmai párbeszéd lehetőségét.
Az államtitkár úr válaszaiban hivatkozott ugyan olyan szakértőkre, akikkel állítása szerint az ügyben egyeztetett, e szakértők kilétét azonban nem volt hajlandó konkrétan feltárni. Emellett figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy bár jelen helyzetben az OKM átalakításának elnapolását a számos beérkezett szakmai véleménnyel indokolta, az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy a társadalmi egyeztetések keretében benyújtott szakmai észrevételek és javaslatok közül lényegében egyet sem vettek figyelmbe vagy fogadtak el.
A levélváltás szövegét teljes terjedelmében tesszük közzé annak érdekében, hogy a nyilvánosság pontos képet kapjon arról, milyen hivatalos reakcióra számíthat egy civil szakmai közösség, amennyiben konstruktív módon kíván hozzájárulni az oktatáspolitikai döntéshozatalhoz.
Tisztelt Államtitkár Úr!
A Belügyminisztérium szülőknek szóló kérdőívében felvetette azt a javaslatot, hogy a tanulók Országos kompetenciamérés (OKM) során elért eredményei beszámítsanak a középiskolai felvételibe, és a mérés alapján a tanulók iskolai osztályzatokat is kapjanak.
A Civil Közoktatási Platform – gyakorló pedagógusok és szülők mellett a soraiban lévő, a tanulói mérésekkel, ill pályaorientációval foglalkozó szakértők véleményét is kikérve – a javaslatot elhibázottnak tartja, és véleményét szakmai szempontokkal támasztja alá.
Meggyőződésünk, hogy amellett, hogy ez a lépés a kompetenciamérés eredeti céljának, a pedagógiai eredményesség figyelemmel kísérésének az ellehetetlenítését eredményezné, az esélyegyenlőség, az igazságosság és a tanulók mentális egészsége szempontjából is nagy kárt okozna egy életre szóló hatású egyszeri mérés bevezetése.
Indokaink alapján azt javasoljuk, hogy
- a Belügyminisztérium állítsa le azokat a munkálatokat, amelyek az OKM eredmények érdemjegyekké, illetve felvételi pontszámmá történő átalakításával kapcsolatosak;
- dolgozzon ki a minisztérium más stratégiát annak a problémának a megoldására, hogy a tanulók nem veszik komolyan a mérést, így annak eredménye nem valódi tudásukat tükrözi; ennek részeként gondolja át, mennyiben okozza ezt a hozzáállást a mérések számának megnövelése, amely a tanításra fordítható idő csökkentésével és az informatikai eszközök lefoglalásával egyéb problémákat is okoz;
- törekedjen arra, hogy a kompetenciamérést eredeti céljának megfelelően, az iskolák pedagógiai teljesítményének megismerésére és a pedagógiai munka javításának megalapozására használják;
- ne tegyen a középiskolai felvételi során az eddigieknél nagyobb jelentőségűvé semmilyen központi vizsgát, mérést.
Kérjük, hogy döntésüknél fontolják meg a csatolmányban olvasható szakmai véleményünkben fesorolt szempontokat, amelyeket igény esetén bővebben is kifejtünk, alátámasztunk.
Üdvözlettel
a Civil Közoktatási Platform
Ügyvivő Testülete
Tisztelt Ügyvivő Testület!
Minisztériumunknak megküldött levelükre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatom.
A tanulói teljesítmények országos mérése az elmúlt évtizedek során összetett mérési rendszerré fejlődött. 2024-ben már nyolc évfolyamon, nyolc mérési területen történt meg a tanulók mérése. Sajnálatos módon a mérések szerint nemzetközi szinten, lényegében egész Európában csökkennek a tanulók teljesítménymutatói, akár a kompetenciamérésekről, akár a PISA mérésekről van szó. Ennek fő oka az OECD szerint is, hogy az európai tanulók motivációja – szemben a kínai, koreai, szingapúri tanulókkal – egyre alacsonyabb, a mérésen nyújtott alulteljesítést jelentős részben ez okozza. A feladatkitöltések mintázatán ugyanis látszik, hogy egyre többen nem oldják meg végig a feladatsorokat, csak betippelik a megoldásokat, és erre a problémára keresünk megoldást.
Továbbra is fontosnak és indokoltnak tartjuk ugyanis, hogy a tanulói teljesítményekről és ezeken keresztül az iskolák nevelő-oktató munkájáról az oktatásirányítás, az igazgatók, és a szülők is valós képet kaphassanak. Ez a köznevelés fejlesztésének, korszerűsítésének alapvető érdeke is. Az országos tanulói mérések eredményességét az abban résztvevő, motivált tanulók aktivitása és a pedagógusi munka alapozza meg, ezért a mérés hatékony lebonyolításának megerősítése továbbra is szükséges lenne, ezért javasoljuk, hogy a mérésen mutatott teljesítménynek hatása legyen az értékelésre.
A kompetenciamérés lehetséges módosítása kapcsán nagyszámú észrevétel érkezett, ezért az egyeztetéseket tovább folytatjuk. Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás, a korábbi és a jelenlegi gyakorlat szerint a tanulók mérésre nem kapnak érdemjegyet.
Üdvözlettel:
Dr. Maruzsa Zoltán
Tisztelt Államtitkár Úr!
Köszönjük válaszát az általunk felvetett aggályokra a kompetenciamérés érdemjegyekké alakításával és felvételibe való beszámításával kapcsolatban. Indoklásával továbbra sem értünk egyet, a kompetenciamérés ugyanis semmiképp nem alkalmas az egyéni tanulói teljesítmény mérésére. Helyeseljük, hogy szükségesnek jelzik a vélemények elemzését az esetleges változtatások előtt, azonban érdemes lenne elsősorban azoknak a szakmai véleményét megkérdezni, akik kidolgozták, alkalmazták, elemezték a kompetenciamérést.
Levelünk óta további aggályok is felmerültek a kompetenciaméréssel kapcsolatban.
A legutóbbi eredmények nyilvánossá válásakor egyértelművé vált, hogy a jelenlegi formában a mérés nem alkalmas eredeti célja betöltésére. Ez a cél az intézmények, illetve bizonyos mértékig a közoktatás teljesítményének megismerése volt annak érdekében, hogy azon helyi támogató intézkedésekkel és általános oktatáspolitikai beavatkozásokkal javítani lehessen. Az alkalmatlanságot Lannert Judit részletesen elemezte cikkében.
A cikk javaslatait kiegészítve az alábbi intézkedéseket tartjuk szükségesnek a kompetenciamérés újjáélesztéséhez:
- állítsák vissza a 2021 előtti, jól működő rendszert, melyben csak az alapkompetenciákat mérték teljeskörűen a három évfolyamon, mivel a sok mérés rontja a motivációt,
- a mérésben ne tegyenek különbséget a szakképzés és a köznevelés között, mivel a vizsgált populáció 8. és 9. évfolyam közötti változása értelmezhetetlenné teszi az eredményeket,
- alakítsanak ki stratégiát arra, hogy a tanulók, illetve szüleik a mainál sokkal nagyobb arányban kitöltsék a háttérkérdőíveket, mivel a családi háttér figyelembevétele nélkül nem értékelhető a pedagógiai munka
- tegyék valóban hatékonnyá és felhasználóbaráttá az adatfelvételt és az eredmények digitalizálását,
- hozzák vissza az éves országos, illetve az információgazdagabb telephelyi jelentéseket, valamint a hozzáférhető kutatói adatbázis rendszerét,
- szakértők segítségét kérve találjanak nem bürokratikus, hanem pedagógiai megoldást a tanulói kitöltés motiválására,
- technikai információkkal segítsék és tegyék kötelezővé, hogy a méréskor használt gépeken a mérés alatt ne lehessen hozzáférni az internetes forrásokhoz; jelenleg ugyanis nagyon sok tanuló mesterséges intelligenciát használ a kitöltéskor,
- jelentsék ki, hogy a kompetenciamérés eredményei nem válthatók osztályzatokká, felvételi pontokká,
- ne használják a kompetenciamérést a tanárok olyan egyéni teljesítményértékelésére, amelynek anyagi következményei vannak,
- az iskolák számára biztosítsanak olyan szakmai támogató környezetet, ahova segítségért fordulhatnak az adatok elemzéséhez és a pedagógiai munka ez alapján történő fejlesztéséhez,
- anyagi támogatásokkal és az adatok teljes körű rendelkezésre bocsátásával, célzott pályázatokkal tegyék rendszeressé a kompetenciamérés felhasználásával folytatott kutatásokat a közoktatás eredményességének megismerése érdekében.
A CKP Ügyvivő Testülete nevében
Üdvözlettel,
Dr. Nahalka István
Tisztelt CKP!
Véleményüket tiszteletben tartom. Kiindulópontunk azonban eltérő: Önök a régi kompetenciamérést akarják visszaállítani, aminek sajnálatos hatástalanságával azok is tisztában voltak, akik „kidolgozták, alkalmazták, elemezték”. Sajnos éppen attól volt hatástalan, hogy az érintettek egyfolytában attól rettegtek, hogy nehogy bármi következmény kapcsolódjon hozzá. Szerintem igenis hatalmas, kiaknázatlan potenciál van a kompetenciamérésben az egyéni tanulói teljesítmény mérése terén.
Önöknek természetesen az a dolguk, hogy ne értsenek ezzel egyet. 🙂
Maruzsa Zoltán
Tisztelt Államtitkár Úr!
Gyors és tömör válaszára megpróbálunk viszonylag tömören válaszolni.
Először is szeretnénk egyértelművé tenni, hogy a CKP nem proteszt-, hanem szakmai szervezet. Leveleinket azért küldtük, mert reménykedtünk abban, hogy a bennük leírt, itt és itt elérhető vélemények megismerése elősegíti az általunk is igen fontosnak tartott kompetenciamérés újbóli használhatóságát kutatásra, pedagógiai és oktatáspolitikai értékelésre.
Véleményünket mindig az adott terület elismert szakértőinek és az érintetteknek a megkérdezésével alakítjuk ki. Így történt ez a kompetenciaméréssel kapcsolatban is. Ezeket a véleményeket az oktatásirányításnak is érdemes lenne megismernie, még akkor is, ha mást gondol az oktatásról, mint mi. Ennek meg is van a lehetősége, hiszen több száz szakmai cikkünk, javaslatunk fenn van ckpinfo.hu oldalon. Ahogy azokat a javaslatokat is érdemes lenne elolvasni, amelyek különféle szervezetektől a jogszabálytervezetekre érkeztek, és amelyek közül az összefoglalók tanúsága szerint a tavalyi évben egyetlen egyet sem tartottak figyelembe veendőnek.
Sajnálatos módon a velünk kapcsolatban lévő szakértők véleményét Önök mindeddig nem kérték ki. Szeretnénk tudni, hogy álláspontjukat – például a kompetenciamérés hatástalanságáról és annak okairól – milyen kutatásokra és milyen szakértőkkel való egyeztetésekre alapozzák? Szívesen vitatkoznánk velük.
A CKP Ügyvivő Testülete nevében
Üdvözlettel,
Dr. Nahalka István
Tisztelt CKP!
Én több mint 12 éve vagyok állami vezető ebben a Kormányban, elég pontosan tudom, hogy kik Önök.
Ha hiszik, ha nem, meg szoktam nézni a szakértőik írásait, mert nekem hivatalból ismernem kell, hogy ki mit ír vagy gondol.
Maruzsa Zoltán