Milyen egyeztetés az, ahol a másfél év alatt beérkezett több száz véleményből egyetlen egyet sem tartanak elfogadhatónak?
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény szerint nagyon speciális estektől eltekintve minden új vagy jelentősen módosított jogszabályt társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. Bár a jelenleg érvényes törvény már a FIDESZ-kormányzás idején született, azt egyre kevésbé tartották be: a 2010-es évtized végére gyakorlatilag megszűnt a társadalmi egyeztetés.
Ez a gyakorlat az Európai Unióban nem elfogadható, így a támogatásokra feljogosító feltételek közé bekerült a társadalmi egyeztetés követelménye.
2022-ben bekerült a jogszabályba, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi és az európai támogatásokat auditáló szerv (az EUTAF) ennek alapján tanúsítja a társadalmi egyeztetés megtörténtét. Ha egy jogszabály társadalmi egyeztetése elmarad, a jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumra pénzbírságot szabnak ki.
A szabályozást az EU akceptálta, a feljogosító feltételt teljesítettnek tekintette.
A kormany.hu oldalra 2022 decemberétől kezdtek felkerülni a véleményezhető tervezetek. A kezdeti bizonytalankodás után megtanulták a minisztériumok betartani a szabályokat: a tervezet mellé összefoglaló, indoklás, hatásvizsgálati lap került, a véleményezésre mindig rendelkezésre áll a minimálisan előírt 8 nap, a véleményezés lezárása és a véglegesítés között is betartják a szükséges várakozási időt, és a hozzászólások összefoglalója is felkerül a javaslatok elutasításának indokával.
Az egyeztetéssel azonban ennek ellenére – legalábbis a köznevelés területén – semmi sincs rendben.
A Civil Közoktatási Platform kezdetektől figyeli, milyen köznevelési jogszabály tervezete kerül fel a Belügyminisztérium aloldalára és milyen szakképzési, illetve köznevelési vonatkozással is rendelkező felsőoktatási a Kulturális és Innovációs Minisztériuméra, és elkészíti, beküldi véleményét a megadott mail-címre.
Egy ideig jeleztük véleményünkben azt is, hogy a feltett összefoglalók, indoklások egyáltalán nem informatívak, ami főleg a sok különböző területet érintő, igen hosszú „salátatörvények” esetén nagyon megnehezíti a bírálók dolgát. A hatásvizsgálat pedig komolytalan, általában a költségvetési hatásra korlátozódik.
A legnagyobb gond azonban – legalábbis az oktatási államtitkárság által előkészített jogszabályok esetén -, hogy a véleményeket teljes mértékben negligálják. Utoljára a státusztörvény vitájában történt meg, hogy néhány véleményt figyelembe vettek. A 2023 szeptembere és 2024 vége közötti csaknem másfél évben hozott 12 köznevelési vonatkozású jogszabály (jogszabályrész) esetén egyetlenegy módosító javaslatot sem fogadott el a köznevelési államtitkárság! Pedig a köznevelésben érintettek igen aktívak a véleményezésben: míg más terülteken előfordul, hogy az összefoglaló szerint érdemi hozzászólás nem érkezik, a köznevelési területen a véleményezésre feltett jogszabályok mindegyikéhez érkezett 5-15 szervezettől és egyes esetekben akár többszáz magánszemélytől átlagosan 10 pontot érintő vélemény, javaslat.
Az összefoglalók szerint az elutasítás szakmai indoka szinte minden esetben az, hogy „A tervezet a Kormány döntését hajtja végre”, a jogi pedig vagy az, hogy „A javaslat ellentétes a jogalkotói szándékkal” vagy az, hogy „A javaslat túlmutat a szabályozás keretein”. A legutóbb közzétett összefoglalóban, amely a 2025. évi tanárbéremeléshez tartozó észrevételeket tartalmazza, 30 tétel szerepel, amely 15 szervezet és mintegy száz magánszemély véleményét tartalmazza. A szervezetek között van a Nemzeti Pedagógus Kar, három pedagógus-szakszervezet, több önkormányzat és önkormányzati szövetség, a Magyarországi Református Egyház, a Waldorf Szövetség, a CKP. Minden javaslat szabványszöveggel elutasításra került!
Mivel az elutasítás akkor is borítékolható, ha a javaslat hivatalos vagy baráti szervezettől érkezik (ombudsman, Nemzeti Pedagógus Kar, Katolikus Püspöki Konferencia…) , és akkor is, ha csak az érthetőség, egyértelműség érdekében küldik be, feltételezzük, hogy a jogszabályok véglegesítése előtt rá sem pillantanak a javaslatokra, csak kitűzik valamelyik tisztviselő feladatául, hogy a jogszabályi előírásnak eleget téve foglalja össze a beérkezett véleményeket és indokolja az elutasítást.
Az alábbi táblázatból a linkekre kattintva látható, milyen jogszabályok vitájához milyen vélemények érkeztek és milyen indokkal utasították el mindet. Az üres rubrikák jelentenék az elfogadott javaslatokat. A 2023 szeptembere után feltett 11 összefoglaló mintegy 200 rubrikájából azonban – mindegyikhez több, van, ahol akár 10 szervezet javaslata tartozik, nem is beszélve az egyes esetekben több száz magánszemélyről – csak azok üresek, ahol a vélemény beküldője egyetértését fejezte ki, illetve, amelyek a salátatörvényben nem a köznevelésre vonatkozó paragrafusokhoz érkeztek. A táblázatból elérhetők a CKP által beküldött javaslatok is.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről ugyanezen időszak alatt két, a szakképzést tartalmilag érintő jogszabály jelent meg (l. a második táblázatot). A CKP, a szakszervezetek, a magánszemélyek, a szakmai szervezetek javaslatait a KIM is elutasította – olyat is, amelyet 10 szervezet és 30 magánszemély is benyújtott. De legalább az állami szervek és a Kamara véleményét időnként akceptálták: így az 51 sorból 9, a 27 sorból 7 esetben elfogadták a javaslatot.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2024. évi jelentésében az áll, hogy „A honlapra társadalmi egyeztetés céljából feltöltésre került tervezetekkel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek ellenőrzése során a Hivatal a Belügyminisztérium vonatkozásában nem állapított meg mulasztást.” (Az idei jelentés még nem jelent meg.)
De milyen egyeztetés az, ahol a beérkezett több száz javaslatból egyetlen egyet sem tartanak elfogadhatónak? Milyen vezetés az, akit ennyire nem érdekel, hogy megfelelő jogszabályt alkot-e?
A Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságának egyeztetési gyakorlata
A Kulturális és Innováció Minisztérium szakképzési egyeztetései