Három és fél évvel ezelőtt került be a köznevelési törvénybe az a rendelkezés, hogy csak olyan civil szervezet vagy magánszemély tarthat a köznevelési intézményekben szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer-fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást, ha az erre kijelölt szerv nyilvántartásba veszi.
A fiatalok katasztrofális tájékozottsága és mentális állapota ellenére három és fél éve nem voltak ilyen foglalkozások, mivel ilyen nyilvántartás nem készült.
Most zárult annak a jogszabálytervezetnek a társadalmi vitája, amelyik a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozások nyilvántartásával, engedélyezésével a Nemzeti Népegészségügy Központot bízza meg – a szexuális felvilágosításra továbbra sem adva lehetőséget. Mivel a foglalkozások programját előre engedélyezni kell, az a lehetőség sem tér vissza, hogy egy-egy orvos vagy informatikus szülő vagy akár a körzeti gyermekorvos foglalkozást tarthasson, hiszen minden foglalkozás programját előre engedélyeztetni kell.
A rendelet életbelépésével elvileg megnyílna a lehetőség a civil szervezetek előtt foglalkozások tartására – de ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is így legyen, módosítani kellene a tervezeten.
A tervezet szerint ugyanis az engedélyezett programot csak az tarthatná, aki a szervezet munkavállalója. A civil szervezeteknek azonban szinte soha nincs olyan munkavállalójuk, aki ilyen foglalkozásokat tart: a hozzáértő foglalkozásvezetők a legtöbbször önkéntes munkában, esetleg – pályázati forrás esetén – megbízási vagy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban végzik a felvilágosító tevékenységet. Nem életszerű, hogy egy orvos vagy egy informatikai szakember munkaviszonyt létesítsen egy civil szervezettel azért, hogy főfoglalkozása mellett tartson néhány iskolai foglalkozást – arról nem is beszélve, hogy erre a szervezeteknek nincs is fedezete. Még a Magyar Vöröskereszt is szakképzett önkéntesekkel (orvosok, védőnők, mentőtisztek, pedagógusok, táplálkozási szakemberek) végzi egészségfejlesztési tevékenységét.
Feltételezzük, hogy ez a szabály azért került a rendeletbe, hogy biztosítsa a szervezet felelősségvállalását a foglalkozástartóért – ez azonban más módon is megoldható lenne. Reménykedjünk abban, hogy a megjelenő rendeletbe már valamelyik általunk javasolt megoldás kerül be.
A CKP felhívta az érintett szervezetek figyelmét a hibára, és a tervezet véleményezésére beküldte az alábbi hozzászólást.
A Civil Közoktatási Platform véleménye a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításának tervezetéről a foglalkozások tartására vonatkozóan
A CKP hosszú ideje várta, hogy megszülessen az a jogszabály, amely lehetővé teszi a civil szervezetek és magánszemélyek számára iskolai foglalkozások tartását a kábítószer-fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatban. Meggyőződésünk, hogy ezek a foglalkozások nagymértékben elősegíthetik a fiatalok testi-lelki egészségének javítását.
Fel szeretnénk azonban hívni a figyelmet arra, hogy a rendeletbe bekerült egy olyan feltétel, ami miatt ezek a foglalkozások a gyakorlatban nem lesznek megtarthatók.
127/B. § (2)b pontja szerint ugyanis a program nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a program köznevelési intézményben történő megvalósításában közreműködő személy a szervezettel munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álljon.
A civil szervezeteknek azonban szinte soha nincs olyan munkavállalójuk, aki ilyen foglalkozásokat tart: a hozzáértő foglalkozásvezetők a legtöbbször önkéntes munkában, esetleg – pályázati forrás esetén – megbízási vagy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban végzik a felvilágosító tevékenységet. Nem lenne életszerű, ha egy orvos vagy egy informatikai szakember munkaviszonyt létesítene egy civil szervezettel azért, hogy főfoglalkozása mellett tartson néhány iskolai foglalkozást – arról nem is beszélve, hogy erre a szervezeteknek nincs is fedezete. Még a Magyar Vöröskereszt is szakképzett önkéntesekkel (orvosok, védőnők, mentőtisztek, pedagógusok, táplálkozási szakemberek) végzi egészségfejlesztési tevékenységét.
Javaslat:
Egyetértünk azzal, hogy a szervezeteknek felelőséget kell vállalniuk azokért, akik programjaikat megvalósítják, és ezért valamilyen szerződésese kapcsolatra van szükség. Azonban ez a munkaviszony, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony mellett lehetne az önkéntes szerződés, a megbízás vagy az egyszerűsített foglalkoztatás. A személy előéletével kapcsolatban pedig meg lehetne követelni ugyanazt, amit a magánszemély programengedélyeztetők esetén: feleljen meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 44/A. §-ában foglalt feltételeknek.
További problémák:
127 D: A paragrafus arról rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételt követően 3 napon belül nyilvánosságra kell hozni az adatokat, de arról nem, hogy mennyi időn belül kell dönteni a nyilvántartásba vételről.
Javaslat:
A rendelet szabjon észszerű határidőt a nyilvántartásba vételi kérelmek elbírálására.
Erre annál is inkább szükség van, mert a foglalkozások sokszor pályázati támogatásból, szabott határidővel valósulnak meg.
Melléklet: Az NKt 9A paragrafusa felsorolja, milyen adatokat kell szerepelteni a nyilvántartásban, azonban jelen rendelet ennél több adatot kér. Felvilágosító programoknál, beszélgetéseknél nem mindig lehet előre megtervezni a pontos tematikát, a használandó segédanyagok is változhatnak.
Javaslat
A mellékletből maradjon ki a 4.4 pont (A programnak be kell mutatnia a végrehajtás során alkalmazott tevékenységeket és módszereket; tematikáját, érintett témaköreit; a használni kívánt ismeretátadási segédanyagokat, valamint, hogy azt milyen kontextusban kívánja használni és az miért releváns szakmailag)
127/A. § A paragrafus a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozás tartására jogosult szervezetek, személyek és az általuk tartandó programok nyilvántartásáról rendelkezik. Az NKt hivatkozott 9/A. § (1) bekezdése ezen témák mellett a szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel kapcsolatos programok tartását is nyilvántartásba vételhez köti.
Javaslat
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a rendeletbeli felsorolás kiegészüljön mellett a szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel kapcsolatos programokkal, akár azonos, akár más nyilvántartásért felelős szerv megnevezésével.