Home Egyéb Az oktatási mozgalom hatása, a szülői aktivitás és a legfontosabbnak látott gondok egy kutatás tükrében

Az oktatási mozgalom hatása, a szülői aktivitás és a legfontosabbnak látott gondok egy kutatás tükrében

2023-12-04

A Pulzus Kutató a Civil Közoktatási Platform által összeállított kérdőív alapján november elején elvégzett egy reprezentatív közvélemény-kutatást, amelynek segítségével képet kaphatunk az oktatási mozgalom hatásáról, a mozgalmi és a helyi aktivitásról és arról, milyen problémákat látnak a különböző demográfiai csoportokba tartozók az oktatásban.

A kutatást nem az általunk viszonylag könnyen elérhető aktív érdeklődők körében végezték, hanem egy közvélemény-kutatási applikáció letöltői között: a több tízezer letöltő láthatta a kérdőívet, és az első ezer érdemi válaszolót értékelték. (A kitöltést egy bónuszpontrendszer ösztönzi.) A kutatás reprezentativitását a nem, kor, végzettség, településtípus szerinti súlyozás biztosítja.

Természetesen azt nem lehetett elkerülni, hogy a válaszolók az érdeklődőbbek, tájékozottabbak, aktívabbak közül kerüljenek ki: a válaszolók tüntetési vagy petíció-aláírási hajlandósága is sokkal magasabb a teljes lakosságénál. De nem mondhatjuk, hogy többségben vannak az érintettek, az egyetértők: a válaszolóknak csak 4 %-a dolgozik a közoktatásban, 4 %-a vesz részt tiltakozó civil szervezet munkájában, 60 %-a semmilyen formában nem vett részt a tiltakozásokban, és többségüknek (59 %) nincs közoktatásban részt vevő gyermeke, unokája. A fontos problémákra adott válaszok és a más Pulzus felmérések tapasztalatai alapján tudható, hogy a válaszolók között jócskán vannak a politikai skála jobboldalán állók is.

A kutatás kérdései a mozgalmakkal kapcsolatos tájékozottságra, elfogadásra és részvételre, a gyermekesek iskolai, óvodai bevonódására, az oktatási problémákra, illetve az oktatási problémákra és a szükségesnek tarrtott intézkedésekre vonatkoztak.

A kapott adatok különlegesek. Tudomásunk szerint a szülők iskolai-óvodai aktivitásáról korábban nem volt felmérés, a tiltakozásokban való részvételről csak a pedagógusok körében történt ilyen; az oktatási problémákról is speciális megközelítésben tettük fel a kérdéseket.

Az alábbiakban olvasható elemzésben áttekintjük a kérdésekre adott válaszokat, majd összesítve is bemutatjuk a demográfiai jellemzők szerinti elemzéseket.

A válaszok alapján látható, hogy a mozgalom ismertsége, támogatottsága és a részvétel minden társadalmi csoportban jelentős, nincsenek ebben nagy különbségek életkor, végzettség, településtípus és iskolai-óvodai érintettség szerint.

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tiltakozó mozgalmak legfontosabb üzenetei a kormányzati dezinformáció ellenére eljutottak minden demográfiai csoportba, akár érintettek az oktatásban, akár nem. Nincs olyan életkori, települési, végzettségi csoport, aki nem vagy a többieknél jelentősen kevésbé érzékelné az oktatás problémáit. Alig van, aki nem látja nagy gondnak a pedagógushiányt. A mozgalom sikerének tekinthetjük azt is, hogy a többség fontosnak tart olyan, a mozgalom által a közbeszédbe bevitt intézkedéseket is, mint az oktatási stratégia megalkotása, az önálló oktatási minisztérium létrehozása, a pedagógus béremelés.

Ugyanakkor igen jelentős problémákat nem érzékel sem a társadalom, sem az érintettek – ilyen az esélyegyenlőtlenség, a pedagógusok terhelése, a pedagógusok szakmai segítésének a hiánya. Megosztó a tanulói terhelés kérdése: bár sokan a legfontosabb problémák közé sorolják, sokan vannak azok is, akik nem látják szükségesnek a változtatást. A válaszolók több mint negyede a legfontosabb problémák közé sorolta a nem megfelelő erkölcsi és hazafias nevelést.

A támogatóknak csak kb. fele vesz részt valamilyen mozgalmi tevékenységben. Elsősorban olyanokban, amihez kisebb erőfeszítés szükséges: petíció aláírása, közösségi oldalakon való aktivitás. Pénzbeli támogatással az aktívaknak is csak kb. egytizede segít, civil mozgalmakban ennél is kevesebben vesznek részt.

Érdekes adatokhoz jutottunk az óvodai, iskolai szülői bevonódásról is. Valamilyen módon a szülők nagyobb része (kb. kétharmada) részt vesz az iskola életében, de ez igen sokszor pénzbeli vagy tárgyi adományt vagy önkéntes munkát jelent. A problémák megoldásába többen lennének bevonhatók, ha a pedagógusok megszólítanák, tájékoztatnák őket. Az óvodákban a bevonódás lényegesen nagyobb, mint az iskolákban, az óvodás szülők inkább beszélik meg a problémákat a többi szülővel és a pedagógusokkal, mint az iskolások, és fontosabbnak tartják, hogy segíteni próbáljanak. Az alapfokú végzettségű szülők mindkét intézménytípusban sokkal kevésbé beszélik meg a többi szülővel vagy a pedagógusokkal a problémákat, és feleolyan eséllyel tagjai a szülői munkaközösségnek, egyéb szülői szervezetnek is.

A civil mozgalmak munkáját segíti annak ismerete, hogy milyen eltérések vannak a különböző demográfiai csoportok által preferált tevékenységi formákban, mi akadályozta a részvételt az egyes csoportokban, és mi volt a támogatáshiány oka. Fontos látnunk azt is, hogy milyen, általunk fontosnak tartott problémák, szükségesnek tartott intézkedések elfogadottságának növelése érdekében kell még erőfeszítéseket tennünk.

Az alábbiakban olvasható az eredmények részletes elemzése Juhász Ágnes tollából.

ckp-pulzus értékelés-1204

A kutatás részletes adatai innen elérhetők.