A Matthias Corvinus Egyetem felvételi előkészítőjéért más egyetemeken kapható pluszpontszám nagy botrányt kavart.
Ennek kapcsán érdemes foglalkoznunk általában az intézményi többletpontok rendszerével, amely a februári felsőoktatási jelentkezéskor lesz először érvényes. Ez ugyanis amellett, hogy ilyen és más elfogadhatatlan előnyhöz juttatásokra ad lehetőséget, hatalmas károkkal jár a felvételizők szempontjából.
Az új rendszer ugyanis gyakorlatilag megszünteti az egységes felsőoktatási felvételi rendszerét.
Nagy könnyebbséget jelentett a felvételizőknek, amikor negyedszázada a felvi informatikai alkalmazás lehetővé tette, hogy úgy jelentkezhessen valaki több helyre, hogy az általa meghatározott prioritások ne veszélyeztessék a kevésbé kívánt helyre való felvétel lehetőségét. Az intézményi szóbelik 2005-ös megszüntetésével pedig a több helyre történő jelentkezés a felkészülésnél sem jelentett többletterhet.
Ez a helyzet most megváltozott. Pedig a mai „VUKA” ( gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan) világban azt kellene támogatni, ha valaki több vasat tart a tűzben.
A 100 intézményi pont, ha nem okosan alkalmazzák, azzal járhat, hogy már a 12. év elején, sőt, sok esetben már korábban el kell határozni, melyik intézmény melyik szakjára akar a diák bejutni – feladva a többi lehetőséget.
Ez a diákok többségére többletterhet és többlet frusztrációt nyom, és rontani fogja a felvételi arányt.
Hogy is néz ki pontosan az új rendszer?
A tanulmányi és az érettségi felvételi pontok számítását – ezekből összesen 400 pont szerezhető – jogszabály határozza meg. Mostanáig így volt ez a pluszpontokkal (maximum 100) is. Mostantól azonban kizárólag az intézményen múlik, hogy a 100 pontos kereten belül miért és mennyi pluszpontot ad. A jogszabály ugyan felsorol olyan területeket, amelyért különösen indokolt pluszpontot adni (emelt szintű érettségi vizsga, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga, speciális, szóbeli vagy írásbeli felvételi vizsga, kompetenciateszt, nyelvvizsga vagy nyelvtudás, tanulmányi és művészeti versenyek, sporteredmények, szakképesítés, esélyegyenlőség, munkatapasztalat, részképzésben való részvétel, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél), de ezekért nem kötelező pontot adni, és bármi mást is jutalmazhat az intézmény pluszpontokkal.
Két esetben vannak előírt pluszpontok. Az egyik a sport: olimpiai 1-8., világbajnoki 1-3., európa-bajnoki 1. helyezetteket bárhova fel kell venni állami ösztöndíjasnak, illetve az Nemzeti Közszolgálati Egyetemen max. 5% lehet ennél kevesebb eredménnyel is sportösztöndíjas; a másik a katonai szolgálat, amiért 16, 32 vagy 48 többletpontot kötelező adni. (Emellett a sporttudomány, művészet és művészetközvetítés képzési területeken csak a felvételi számít, nincsenek intézményi pontok)
Az intézményi pontszámot a képzés évét megelőző második év novemberében kell meghatározni. A felvételi rendszer módosítása 2022 szeptemberében történt meg, így az intézményeknek kevés idejük volt a 2024-es intézményi pontszámok meghatározására. Ezért sokan nagyjából ugyanazért adnak most többletpontot, mint korábban – emelt szintű érettségiért, hátrányos helyzetért, tanulmányi verseny eredményért stb. Félő azonban, hogy a hallgatókért folyó versenyből adódó kényszer őket is a tanulók számára kedvezőtlen megoldásokra kényszeríti, és az idei tájékoztatóban még több egyetemspecifikus többletponttal találkozunk majd.
Voltak azonban már tavaly is „kreatív” egyetemek.
Például Egerben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen – amelyet két éve adott át az állam az egyháznak – a ministrálásért, az egyházi iskoláért, a hittanért, a cserkészségért jár plusz pont a felvételizőknek, köztük a tanároknak, szociális munkásoknak.
Nagyon sok egyetem pluszpontot ad a saját felvételi előkészítőjének az elvégzéséért, saját rendezvényeinek látogatásáért, saját versenyein való részvételért.
Az előkészítők sokszor személyes megjelenésűek – tehát hátrányban vannak, akik nem a településen laknak. Sokszor pedig fizetni kell értük – tehát az egyetem pontokkal jutalmazza az anyagi hozzájárulást (és zárja ki azt, aki nem tudja kifizetni a részvételi díjat).
Gondoljunk bele, mit jelent ez az egész!
Eddig egy 12.-es megtehette, hogy beírt elsőnek egy olyan egyetemet, ahova nagyon szeretett volna bekerülni, de nem volt biztos benne, hogy ez sikerül, másodiknak, harmadiknak pedig egy elfogadhatót, de kevésbé vágyottat. Most valószínű, hogy a kevésbé vágyottba csak akkor kerül be, ha oda jár előkészítőre – de akkor biztos lehet benne, hogy a vágyottba nem kerül be, mert ott is hiányozni fog neki az ottani előkészítőért kapható plusz pont.
Ebből a szempontból még jó is, ha a „janicsárképzőt” több helyen is elfogadják.
Másrészt az amúgy is nagyon túlterhelt tanulók nem tudnak az iskolában is, az előkészítőn is jól teljesíteni: érdemes elhanyagolniuk az iskolai felkészítést (akkor is, ha jó a tanár), hiszen bizonyos egyetemeken még egy emelt szintű vizsgával sem kaphatnak annyi pontszámot, mint az előkészítő elvégzéséért. A nem felvételei tárgyaknál pedig csak arra kell vigyázniuk, hogy ne bukjanak meg.
Degradálódnak az olyan felkészítések, mint amit pl. a Romaversitas vagy a Van helyed! alapítvány végez – amelyek ugyan személyre szabottak, de nem jár értük plusz pont.
Térjünk vissza egy pillanatra a bevezetőben idézett riporthoz, amely szerint a győri Széchényi István Egyetem 25-70 pontot ad a Matthias Corvinus Egyetem előkészítőjén való részvételért.
Ezt csak törvénysértően teheti meg, mivel a pontszámítás feltételeit 2 évvel előre kell a felvételi tájékoztatóban szerepeltetni. Márpedig a tavalyi tájékoztatóban ez nem volt benne. Benne volt viszont, hogy a saját maguk által szervezett érettségi előkészítőn való részvételért 80 pontot adnak!!! Azért az előkészítőért, ami fizetős – pl. matematikából 40 ezer Ft az összesen 12 alkalom az első félévben, e-learningben, és csak középszintű érettségire készít fel!
Juhász Ágnes