Kikre vonatkozik a diszkriminációellenes törvény? Településenkénti adatok

Egy korábbi számítás során már sikerült meghatározni, hogy az általános iskolai feladatellátási helyek (FEH) között 2022-ben 8 olyan volt kb. 2000-ből, amelyekben a hátrányos helyzetű (HH) tanulók számaránya 20 vagy több százalékponttal elmaradt a települést jellemző arányszámtól. Ez rendkívül kicsi szám, akár nevetségesnek is tekinthetünk egy olyan törvényjavaslatot, amely 10 körüli FEH „büntetésével” kívánná megoldani a szelekció, a szegregáció problémáját. Felmerült azonban, hogy elképzelhető, a HH tanulók számaránya esetében a hivatalosan hátrányos helyzetűnek (HH) és halmozottan hátrányos helyzetűnek (HHH) nyilvánított tanulók együttes arányszámával kívánt számolni a törvényt javasló minisztérium, csak ezt nem tette világossá az amúgy is még a szokásosnál is sokkal zavarosabb és hibásabb normaszövegben. Szükségessé vált az addigi számítások kiegészítése: a HH tanulók számához a HHH tanulók számának hozzáadása, majd ezzel az összeggel az arányszámok meghatározása, hogy a végén tisztázhassuk, hány olyan FEH volt 2022-ben, amelyekben a HH plusz a HHH tanulók együttes arányszáma 20 vagy több százalékponttal alulmúlta a település egészét jellemző értéket. A számítást elvégeztük, alább jellemezzük az összes esetet, a települések helyzetét vizsgálva, megadva, milyen viszonyok alakultak ki az iskolák (FEH-ek) közötti egyenlőtlenséget tekintve. A számítások során természetesen nem vettük figyelembe azokat a FEH-eket, amelyek

• felnőttoktatást folytató intézmények,
• EGYMI-k,
• büntetésvégrehajtási intézmények iskolái,
• nagyobb, több településen működő iskola helyi FEH-e, ahol viszont nincsenek éppen általános iskolai tanulók.

Ezekben az esetekben nem beszélhetünk a törvény alkalmazhatóságáról. A részletes elemzés azt mutatja, hogy 38 olyan FEH volt 2022-ben, amelyek intézkedést igényeltek volna, ha már hatályban lett volna a jogszabály. Ez a szám az összes egyáltalán szóba jövő (tehát legalább két FEH-hel rendelkező településeken működő) FEH-ek számának kb. a 2%-a. Nézzük a listát! (Piros színnel írtuk a törvény hatálya alá tartozó esetekben az arányszámokat.

1. Abony: 8 FEH, de csak 2 iskolában. A településen a HH + HHH arány 20,79%. Az egyik iskolában található a minimális és a maximális HH + HHH arány két FEH-en, az értékek: 0,00% és 56,16%. Két állami iskoláról van szó.
2. Alsózsolca: Egy állami iskola két FEH-e működik itt. A település HH + HHH aránya 54,41%. Az egyik FEH-en az arány 24,58%; a másikon 73,82%. (Negyed – háromnegyed.)
3. Átány: A településen a HH + HHH arány 49,12%. Két iskola van, az egyik református 0% aránnyal, a másik állami iskola 70,92% aránnyal.
4. Baktalórántháza: 3 FEH van, melyek közül az egyik egy református iskola, a másik kettő egyetlen állami iskola két FEH-e. A településen a HH + HHH arány 51,35%. A református iskolában: 6,67%. Az állami iskola két FEH-én: 80,92% és 84,78%.
5. Biharkeresztes: Két iskola, de mindkettőnek két FEH-e van. Az egyik iskola református. A településen a HH + HHH arány 28,48%. A református FEH-eken 1,16% és 6,90%. Az államiakon: 59,38% és 63,08%.
6. Dány: Egyetlen (állami) iskola két FEH-e működik. A településen a HH + HHH arány 37,55%. Az egyik FEH-en 0,00%; a másokon 50,73%.
7. Encs: Két iskola van, egy katolikus és egy állami, de ennek három FEH-e is működik Encsen. A településen a HH + HHH arány 43,34%. A katolikus iskola HH + HHH aránya 5,14%. A három, állami iskolához tartozó FEH-en az arányok: 56,44%; 58,28% és 90,08%.
8. Felsőzsolca: Egy református és egy katolikus iskola van. A településen a HH + HHH arány 29,71%. A református iskolában 0,54% az arány, a katolikusban 88,52%.
9. Hajdúhadház: Két iskola 3-3 FEH-e van itt. A településen a HH + HHH arány 42,00%. A református iskola három FEH-e esik a törvény leírta kategóriába, az arányok: 3,13%; 14,21% és 20,31% (tehát még a református iskola három FEH-e között is komoly szelekció van), az állami iskolában a három FEH adatai: 46,42%; 49,35% és 100,00%.
10. Heves: 5 iskola 6 feladatellátási helye működik. A településen a HH + HHH tanulók aránya: 43,34%. Három iskola eshet a törvény hatálya alá, a megfelelő HH + HHH arányok: 17,99%; 18,40%; 19,71%. A három FEH-ből kettő egyházi. Egy érdekes szituáció: a két FEH-ből álló iskola esetében a két arány: 19,71% és 82,24%. Egy iskolán belül alakítottak ki ekkora különbséget!
11. Ibrány: Egy református iskola két FEH-e és egy állami általános iskola működik a településen. A település HH + HHH aránya: 37,57%. A református iskola két FEH-én: 1,47% és 3,80%. Az állami iskolában 65,80%.
12. Jászapáti: Egy katolikus iskola két FEH-e és egy állami iskola 3 FEH-e található itt. A településen a HH + HHH arány 22,21%. Az állami iskola egyik FEH-én 0,00%. A katolikus iskola egyik FEH-én van a legnagyobb arány: 44,54%. A többi e két érték között elszórtan található.
13. Jászladány: Két iskola van, az egyik katolikus, a másik állami. A településen a HH + HHH arány 73,66%. A katolikus iskoláé 44,22%;, az államié 82,901%.
14. Karcag: Egy katolikus iskola 3 FEH-e, egy református iskola két FEH-e, egy állami iskola két FEH-e és négy önálló állami iskola található itt. A településen a HH + HHH arány 27,51%. Karcagon öt FEH van, amelyek a törvény hatálya alá esnének, a két egyházi iskolához tartozó FEH-ek. A református iskolában a legkisebbek az arányszámok (0,00%; 0,00%; 0,57%), a katolikus iskolában 2,38% és 3,42%. A két FEH-es iskola két feladatellátási helyén közepes arányok jellemzők: 19,37% és 36,84%. A maradék három FEH-en viszont igen nagyok az értékek: 75,74%; 77,66%; 80,39%.
15. Komádi: Két iskola 2-2 FEH-e van a településen. Az egyik iskola református, a másik állami. Komádiban a HH + HHH arány 68,33%. A református iskola két FEH-én 30,43% és 39,06%. A két állami FEH-en: 81,01% és 95,35%.
16. Nagyecsed: 3 iskolában együttesen a településen a HH + HHH arány 40,87%. A református iskolában 19,08%; míg a két állami iskolában 82,17% és 93,60% az arány.
17. Nyírbátor: 4 iskola, a településen a HH + HHH arány 33,84%. A katolikus iskolában az arány 2,01%; a reformátusban 6,39%. A két állami iskolában 73,48% és 73,96%.
18. Ózd: 13 FEH van a városban, de három iskolának 2 FEH-e is van. A településen a HH + HHH arány 43,34%. Három FEH került a törvényjavaslat által leírt kategóriába 12,64%; 22,76% és 12,37% arányokkal. A többi esetben jellemzők a 60-70% fölötti értékek.
19. Polgár: Egy állami iskola két FEH-e. A településen 30,08% a HH + HHH arány, a két FEH-en 8,55% és 45,89%.
20. Sarkad: Egy iskola két FEH-e. A településen a HH + HHH arány 42,61%. A két FEH-en 17,42% és 74,64%.
21. Szendrő: A két szóba jövő iskola közül az egyik állami, a HH + HHH arány 95,01%. A másik egy református iskola, az arány 32,28%. A településen a HH + HHH arány 76.62%.
22. Tiszavasvári: Két általános iskola két-két FEH-hel. A településen a HH + HHH arány 61,20%. Az egyik iskola két FEH-én az értékek 39,19% és 87,50%. A másik iskolában: 94,34% és 95,69%.
23. Vésztő: Egy református iskola 3 és egy állami is kola 2 FEH-e van itt. A településen a HH ! HHH arány 25,91%. A református iskola egyik FEH-en 4,66%, a másik kettőn 11,11% és 12,58%. Az állami iskola két FEH-én 35,96/ és 45,16%.

Még egy nagyon markánsan jelentkező összefüggésre érdemes felfigyelni. A törvény hatálya alá tartozó FEH-ek között kisebbségben vannak a nem egyháziak. A református és a katolikus iskolák igen nagy arányban szerepelnek, számuk a 38-ban 26 (3/4). A törvény végrehajtása során elsősorban egyházi iskolákat kell majd „büntetni”.

Szerző: Nahalka István