Utolsó módosítás: 2023.11.6.
Frissítés: 2023. október 31.-én megjelent a 2023. évi LXX. törvény az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről – anélkül, hogy a társadalmi vita összefoglalóját közzétették volna, és a kritizált intézkedésekben bármi változás történt volna.
Szokás szerint a minimális, 8 napos véleményezési határidőt adták a 78 törvényt érintő, 119 §-ból álló, 46 oldal hosszúságú, hivatalosan az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezethez. Ugyancsak szokás szerint semmitmondó, két-két mondatos összefoglalót, indoklást és hatásvizsgálati lapot mellékeltek a normaszöveghez.
A törvénytervezetben szerepelő „egyszerűsítések” nagy része demokratikus jogokat korlátoz, illetve olyan is van köztük, amely inkább plusz feladatot jelent az államnak, mint egyszerűsítést.
A Civil Közoktatási Platform a szakszervezetekkel egyetértve elfogadhatatlannak és diszkriminatívnak tartjuk a szakszervezeti tagdíj munkavállalói átutalásának eltörlését a köznevelési intézményekben.
A demokratikus jogok jelentős korlátozását jelenti, hogy a közmeghallgatásokon nem kell sem személyes, sem online találkozási lehetőséget biztosítani a döntéshozó és az érintettek között. Környezetvédelem szempontjából aggályos a valódi közmeghallgatás mellőzésének lehetősége a környezetvédelmi, építési, vízügyi, atomenergetikai, közlekedési ügyekben, az önkormányzatiság elvével ellentétes ezen jogok korlátozása az önkormányzati és nemzetiségi ügyekben.
Szavazatmaximálási célúnak, átgondolatlannak, pazarlónak, és fenntarthatóság szempontjából is aggályosnak tartjuk a minden középfokon tanuló számára ingyenesen biztosított gépjárművezetői képzést, amelyhez kapcsolódóan nem történt semmiféle hatásvizsgálat.
Alább olvasható véleményünket a határidőn belül elküldtük a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyeztetésre megadott mailcímére.
A Civil Közoktatási Platform véleménye az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet társadalmi egyeztetéséhez
Általános megjegyzések
A 2010. évi CXXXI. törvény szerint a társadalmi egyeztetés során megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy ki tudják alakítani az érintettek a véleményüket, és indoklást, összefoglalót és hatásvizsgálati lapot kell a normaszöveghez csatolni. A jelen egyeztetés ezeket a feltételeket csak formálisan teljesíti.
A nyári időszakban a minimálisan előírt 8 napnál hosszabb egyeztetési időre lenne szükség.
A vitára bocsátott törvénytervezet 78 törvényt módosít, 119 §-ból áll, 46 oldal hosszúságú. Egészen különböző területeket érint – olyanokat is, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak a jogszabály címéhez, hiszen például a tanulók jogosítványszerzésének támogatása semmiképpen sem tekinthető az adminisztrációcsökkentés körébe tartozónak. Ennek áttekintéséhez és megértéséhez nem elég annyit írni az összefoglalóban, illetve az indoklásban, hogy „A törvényjavaslat célja jelentősen csökkenteni az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheit.” Az pedig nyilvánvalóan nem lehetséges, hogy például a gépjármű-vezetői képzés ingyenes biztosításának ne legyen költségvetési hatása – márpedig a hatásvizsgálati lapon 0 költségvetési hatás szerepel.
Fontos lenne, hogy a jogszabály-tervezetekhez valós összefoglaló készüljön, hogy ne kelljen a teljes jogszabályt átnézni ahhoz, hogy az érintettségét valaki megállapítsa, és valós indoklás is kellene, olyan részletességgel, amelyet a jogszabályokhoz a közigazgatási egyeztetés, illetve a parlamenti vita céljára készíteni szoktak. Az érdemi hatásvizsgálat pedig a jogszabályok alkalmazhatóságának elengedhetetlen feltétele.
Konkrét kifogásaink, javaslataink a törvénytervezettel kapcsolatban
7. §. A szakszervezetek véleményéhez csatlakozva elfogadhatatlannak és indokolatlannak tartjuk, hogy a köznevelési munkáltató ne legyen köteles átutalni a szakszervezetnek a tagdíjat a munkavállaló kérésére. Ez megnehezíti a munkavállalók alaptörvényben rögzített jogának (érdekképviseleti tagság) gyakorlását. Az intézkedés nem csökkenti számottevően az adminisztrációs terheket – hiszen a bérszámfejtés során számos levonás kiszámítása történik, általában megfelelő programok segítségével. Ugyanakkor a munkáltatói átutalás lehetőségének megszűnése a szakszervezeti tagok adminisztrációs terheit megnöveli – holott a hatásvizsgálati lap szerint “ a javaslat igyekszik csökkenteni a közszférában foglalkoztatottak adminisztratív terheit is”.
Az intézkedés diszkriminatív a pedagógus-szakszervezetekre nézve, mivel néhány, a rendeletben felsorolt területtől eltekintve általában megmarad a munkáltatók átutalási kötelezettsége.
18., 19., 31., 34. § A közmeghallgatással fogalmilag ellentétes, ha nem lehetséges közvetlen párbeszéd a döntéshozó és az érintettek között. A személyesség a lényege ennek a jogintézménynek. A közmeghallgatás személyessége a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának ad teret, átláthatóbbá teszi a döntéshozatalt, és a nyilvánosság előtti számonkérésre ad lehetőséget.
A döntéshozók és az érintettek találkozásának elmaradása a közösség által elutasított intézkedéseknél megakadályozza, hogy láthatóvá váljon az elutasítottság.
Az emailes véleményküldés és kérdezés nehézkes, hosszadalmas, és nem teszi lehetővé, hogy az érintettek megismerjék egymás véleményét, megerősítsék vagy cáfolják, kiegészítsék a többiek érveit. Emellett a kizárólag online véleményezési lehetőség diszkriminatív is, hiszen a választójoggal rendelkezők jelentős részének nincs semmiféle informatikai ismerete, így őket ab ovo megfosztják attól a joguktól (is), hogy kérdezzenek.
A változtatás nemhogy a személyes megjelenést nem teszik kötelezővé, de az online találkozót, chatet sem. A helyes az lenne, ha kötelező maradna a személyes meghallgatás, és kötelező lenne online lehetőséget is adni.
A jelenlegi változtatások különösen veszélyesek környezetvédelmi szempontból, mivel így könnyebb lesz a környezetvédelmi és környezeti érdekeket sértő intézkedéseket hozni.
30/A és 35/A § (Nkt. 30/A és 35/A §)
Az intézkedés finanszírozza a jogosítványszerzést a gimnáziumi, szakgimnáziumi, technikumi és szakképző iskolai tanulóknak, de nem vonatkozik a szakiskolai tanulókra, akik között lehetnek, akik alkalmasak a gépjárművezetésre (pl. mozgáskorlátozottak). Ez diszkriminatív.
Az 30A és 35A paragrafusokban ismertetett lehetőséget nem tartjuk észszerűnek. Az összeget hatékonyabban, a tanulók és a gazdaság érdekeit jobban szolgáló, környezetbarátabb módon is el lehetne költeni.
Ha szinte a tananyag részévé teszik a gyakorlati oktatást azzal, hogy kifejezetten vissza kell utasítania annak, aki nem akarja igénybe venni, az a visszautasítás mértékétől függően évi 20-40 milliárd forint kiadást jelent. Ennek az összegnek nagy része nem is fog hasznosulni, hiszen sokan várhatóan nem fogják megszerezni végül a jogosítványt, mivel nem tudják/nem akarják kifizetni a plusz órákat – vagy egyszerűen úgy döntenek, hogy mégsem akarják megszerezni a jogosítványt. Ha ezt szankcionálja majd a végrehajtási rendelet, az a rosszabb anyagi helyzetben lévőket elriasztja a jelentkezéstől. Sokan lesznek olyanok is, akik megszerzik így a jogosítványt, de lehetőség vagy bátorság híján soha nem fognak autót vezetni.
Környezetvédelmi szempontból sem tartjuk helyesnek az ilyen mértékű ösztönzést a jogosítványszerzésre és a gépjárművezetésre – legalább alternatívaként a kerékpárvételi lehetőséget is fel kellene ajánlani.
Nem világos, hogy az autósiskoláknak hogyan lesz kapacitásuk a hirtelen megnövő igények kielégítésére. Nem ismerünk hatástanulmányt sem erre, sem arra, hogy a megnövekedett igény hogyan fogja felverni a jogosítványszerzés eddig is igen magas költségeit.
Véleményünk innen nyomtatóbarát formában le is tölthető.
CKP_allam_mukodesenek_egyszerusitese_2023