Home DokumentumokELEGY Milyen a korszerű oktatás – ha komolyan vesszük

Milyen a korszerű oktatás – ha komolyan vesszük

2022-03-09

Szakértők, a pártok képviselői és a Civil Közoktatási Platform nyolc hónapos rendszeres egyeztetését követően összeállt egy 100 pontból álló javaslatcsomag, amely keretbe foglalja egy jövőorientált, korszerű oktatási rendszer koncepcióját.

Az egyesült ellenzék arra tett ígéretet, hogy programjának kialakításakor ezt a szakmailag megalapozott keretet tekintik irányadónak.

A Civil Közoktatási Platform szakértői ennek kapcsán a korszerű oktatásról való gondolkodás négy meghatározó területéről beszéltek, majd beszélgettek a közönséggel.

A Milyen a korszerű oktatás – ha komolyan vesszük? címmel 2022.03.07. 18.00-19.30 ig tartott esemény visszanézhető a Civil Közoktatási Platform facebook oldalán:

https://www.facebook.com/events/906788586685193

Az eseményre a Szakértői Elegy a Társadalomért Alapítvány által szervezett L1 esték keretében került sor.

Program:

Miért nem tudjuk pontosan, hogy néz ki a Jóisten?

Szakértő: Ercse Kriszta oktatáskutató, interkulturális szakértő, a Civil Közoktatási Platform szóvivője.

Amiről szó volt: szelekció, tudomány, tanulás, esélyegyenlőtlenség, pedagógia, diverzitás, demokrácia, társadalom

 

Kell-e tanterv?

Szakértő: Nahalka István oktatáskutató, ny. egyetemi docens

Amiről szó volt: tantervdiktatúra, túlterhelés, megtaníthatatlan mennyiségű tananyag, a pedagógus autonómiája, műveltségeszmény

 

Tudnának-e a mai pedagógusok máshogy tanítani?

Szakértő: Braun József iskolacsináló, Zöld Kakas Program menedzsere

Amiről szó volt: feltételteremtés, autonómia, szuverenitás, korszerű tudás, szervezeti kultúra, alternatív utak, szervezeti tudásvagyon

 

Mire való az iskolai oktatás és mire nem – avagy felkészíthet-e az iskola az életre?

Szakértő: Juhász Ágnes képzési információs szakértő, a CKP munkacsoport-vezetője

Amiről szó volt: életpálya-építés; iskolai szakképzés és felnőttkori tanulás; szaktudás és „puha” készségek; képessé tétel és támogatás; alkalmazkodóképesség; egyéni tanulási utak 

Beszélgetés

A beszélgetésben feltett kérdések:

  • A pedagógusképzés része a differenciálás. Hogyan lehet, min múlik, hogy nem része a pedagógusok napi gyakorlatának?
  • A tanárképzéssel kapcsolatban mit tartalmaznak a CKP és az ELEGY ajánlásai? 7:44
  • A differenciáláshoz, személyre szabott oktatáshoz kislétszámú osztályok, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus kell? Vagy anélkül is elvárható? 9:03
  • Ez az osztálytermi támogató munka mennyire van jelen? Mi az ideális? 10:24
  • Miért „mese habbal a közoktatásban a minőségbiztosítás”? Hiszen van kompetenciamérés is nagy adatmennyiséggel. 22:27
  • A kompetenciamérésnél vannak standardok, melyek mutatják, hol kellenek tartani egy x éves gyereknek. Ez nem mégsem mérhető? 29:02
  • Hogyan tegye le az alsó tagozat az alapokat, ha a tanulók már akkor túl vannak terhelve? 33:17
  • Milyen megoldási stratégiák lehetnek a változtatni nem akaró 80%-nyi pedagógus kimozdítására? Hogy lehet elérni, hogy egy Mária Terézia korabeli pedagógus ne érezze jól magát a ami iskolában? 36:23
  • Érthető, hogy az innovatív pedagógusok kisugárzása fog hatni a rendszerre, de mit tudna a 85%-nyi pedagógus a kapott szakmai autonómiával? 42:45
  • Milyen stratégiával lehet azon változtatni, hogy a szülők ne legyenek a pedagógusok fejlesztéseinek kerékkötői? Mit lehet azzal kezdeni, hogy a gyerekek túlterhelését a szülők is elvárják? 51:14