Home Kiemelt témákSzakképzés Középiskolai felvételi – a szakképzés arányai

Középiskolai felvételi – a szakképzés arányai

2021-05-07
Lezárult a középiskolai felvételi eljárás általános szakasza, elhangzottak az első nyilatkozatok a szakképzés térnyeréséről. A bejelentések értelmezését megnehezíti, hogy keverednek a jelentkezőkre és felvettekre vonatkozó állítások, egyes adatok eltérnek a hivatalostól, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az idén 6000-rel (mintegy 5 %-kal) többen vettek részt a felvételi eljárásban, a nyolcadikosok megemelkedett létszáma miatt.
Szerencsére az Oktatási Hivatal idén nagyon hamar rendelkezésre bocsátotta a hivatalos statisztikákat.  Ennek alapján összehasonlíthatók a nyilatkozatban szereplő, a tavalyi és az idei felvételi és jelentkezési adatok. Ezek értelmezéséhez tudnunk kell, hogy az idei tanévtől váltak szét a szakgimnáziumok és a technikumok (a korábbi szakgimnáziumok közül a művészeti, oktatási és közművelődési szakterület szakgimnázium maradt, a többi technikum lett), a tavalyi felvételi eljárás során azonban mindkét iskolatípus technikumként szerepelt. Így igazából az idei technikumi+szakgimnáziumi adatok hasonlíthatók a tavalyi technikumiakhoz.
Felvettek  (ezer, ill. %)
gimnázium technikum szakgimnázium szakképző szakiskola sehova 6, 8 oszt gimn
Nyilatkozat szerint 34 % 35 20
2021 29,5 (34%) 35,5 (41 %) 2,5 (2,9 %) 17,7 (20,5%) 1,4 (1,6 %) 4,2 (4,6%) 7,7
2020 28,9 (35,8%) 34 (42,1%) 16,4 (20,3%) 1,4 3,1 (3,7%) 7,7
Jelentkezők (ezer, ill. %)
gimnázium technikum szakgimnázium szakképző szakiskola sehova összesen
Nyilatkozat 34% 41%
2021 36 (39,2%) 35 (38,7%) 3,10% 16 (17,4%) 1,4 90,7
2020 34 (40%) 33 (40%) 15 (18%) 1,3 83,8

A valós adatok alapján is igaz, hogy valamivel csökkent a gimnáziumba és ennél jobban nőtt a technikumba jelentkezők aránya, ha nem is a jelzett mértékben. Összességében tehát szerencsére tovább nőtt az érettségit adó képzés népszerűsége, vagyis tovább csökkent az érettségit nem adó szakképzés népszerűsége.

A nyolcadikosok számának növekedésével a felvettek száma minden intézménytípusban nőtt, és nőtt a sehova fel nem vettek – vagyis a rendkívüli felvételi eljárásban résztvevők – száma és aránya is. A legnagyobb mértékű a növekedés a technikumokban: ha feltételezzük, hogy tavaly kb. azonos százalékban vettek fel tanulókat szakgimnáziumokba, mint idén, akkor a technikum részesedése idén mintegy 2 százalékponttal nőtt, ami nagyjából megfelel a népszerűségnövekedésnek. Bár a lészám a gimnáziumokban is nőtt, a gimnázium részesedése csökkent – feltételezhetően azért, mert a gimnáziumok nem tudták vagy nem akarták a kellő mértékben növelni befogadóképességüket. Most először áll elő az a helyzet, hogy a hat-nyolc osztályos gimnáziumokat  figyelembe véve is kevesebb tanuló lesz a gimnáziumi, mint a technikumi + szakgimnáziumi kilencedik osztályokban.

Sajnálatos módon hosszú idő óta először kissé nőtt az érettségit nem adó szakképzésbe felvettek aránya, bár még így is alatta marad a tavalyelőttinek és a korábbiaknak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a technikumok a hozzájuk jelentkezők szokásosnál kisebb hányadát tudták felvenni.

A többletjelentkezést egyrészt a nyolcadikosok számának növekedése okozhatta, másrészt az, hogy a propaganda, a jelentős technikumi ösztöndíj és a nyolcadikos pályaorientációs „mérés” félreérthető ajánlásai hatására sok olyan tanuló, aki egyébként gimnáziumba jelentkezett volna első helyen, most technikumba jelentkezett. Így a népszerűbb ágazatokba, jobb minőségű iskolákba nem jutottak be azok, akik eleve szakképzésbe mentek volna, és a korábbi években be is jutottak volna az érettségit adó képzésbe. Ők pedig – főleg vidéken – második vagy többedik helyen tipikusan ugyanazon ágazatok/iskolák érettségit nem adó képzését jelölik meg.

Bár az államtitkári és helyettes államtitkári nyilatkozatok egyértelmű sikernek tekintik a szakképzés térnyerését, és az újfajta szakképzésnek valóban vannak pozitívumai is, sok minden szól a pozitív értékelés ellen. A jelenlegi rendszerben a technikumi továbbtanulás ellen szól, hogy 14 éves korban a legtöbb gyereknél nem alakult még ki pályaválasztási érettség, így a váltást nehezen toleráló iskola zsákutcába vezethet. További gond, hogy a nem műszaki értelmiség társadalmi összetétele tovább egyszínűsödik,  hiszen technikum után szinte lehetetlen orvosnak, jogásznak, bölcsészek tanulni.
Ha az vitatható is, hogy hogyan ítéljük meg a megfelelő közismereti képzés mellett széles szakmai alapozással technikusi szakmát is adó, a szakirányú továbbtanulást elősegítő technikum térnyerését a gimnáziumhoz képest, az  érettségit nem adó, zömében hároméves szakképzés térnyerése mindenképp rossz, remélhetőleg nem tartós tendencia.  A hároméves szakképzésben nem nőtt a közismeret 2013-ban minimálisra csökkentett mennyisége, és tovább nehezült a szakmai vizsga utáni érettségiszerzés. Elvileg az új ágazati alapozás lehetőséget ad a technikumba való átlépésre – de ezzel a lehetőséggel kevesen élnek. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a szakképző iskolákba felvettek közül hányan jelentkeztek és hányan jutottak be orientációs évfolyamba, és így  négyéves szakképzésre – erről folyamatban van egy adatkérés. (A felvételi eljárásban nem vettek részt azok az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, illetve már nem tanköteles fiatalok, akik az újfajta Dobbantó műhelyiskolai képzésre kívánnak részt venni.)
 
A szakképzés arányának további kívánatos növelését ​egyébként ​Pölöskei Gáborné azzal az osztrák példával indokolja, hogy ott a nyolcadikosoknak csak 21% -a választja a gimnáziumot. Ez azonban csúsztatás , hiszen az osztrák iskolarendszerben a szakképzés  és a gimnázium közötti választás gyakorlatilag a negyedik évfolyam után megtörténik, a háború előtti magyar rendszerhez hasonlóan.  Akkor lehet választani a nyolcéves gimnázium és a négyéves alsó középiskola között. Nyolcadikban csak az utóbbi​t választók kerülnek újabb választás elé,  megadva nekik a „vigaszágon” gimnáziumba  bekerülés lehetőség​ét. Ezzel él 21% százalékuk. A többieknek nem kell a gimnáziumot választani, hiszen már ott van.
Juhász Ágnes
Aktualizálva május 10-én.
0
Facebook Twitter Google + Pinterest