Az év végén a tavalyihoz hasonlóan idén is áttekintettük, mi történt az elmúlt évben a közoktatásban, és milyen tevékenységet végzett a CKP. Az összefoglalásban felhasználtuk a CKP honlapján megjelent anyagokat.
Honlapunkon értékelő összefoglalást adtunk a közoktatási történésekről, illetve felhívtuk a figyelmet szervezeteink fontosabb akcióira, állásfoglalásaira. Emellett közöltünk a tájékozódást segítő anyagot, valamint véleménycikket is. Az év folyamán kb. 30 cikk került fel. Ezeket sok más anyaggal együtt megosztottuk a Facebookon – ide kb. 100 anyag került fel, többségük 2000 feletti, sok 5000 feletti eléréssel, de volt két 15 ezres elérésű anyagunk is.
A munkacsoportok közül az 2., aktuális problémákkal foglalkozó munkacsoport működött viszonylag aktívan. A levelezőlistán megjelentek az aktuális történések, információk. Ez egyrészt felhívta az érintettek figyelmét általuk esetleg nem ismert tényekre, értesülésekre, médiaanyagokra, szervezeteink akcióira, másrészt a hozzászólások alapján véleményt lehetett kialakítani. A beszélgetések nyomán CKP és szervezeti állásfoglalások születtek, szervezeti akciók indultak.
Ad hoc munkacsoportként működött a szakképzés területén érintett szervezetek és szakértők közössége, amely folyamatosan véleményezte a szakképzési stratégiát és a jogszabályokat. Ezzel segítséget nyújtott az érintetteknek a Szakképzési Innovációs Tanácsban képviselt véleményük, valamint a CKP állásfoglalása kialakításában.
AZ alábbiakban olvasható a részletes összefoglaló.
(A 2016 júniusa és 2018 decembere közötti történések összefoglalója itt olvasható)
2019-es történések
–JANUÁR—
Közoktatás:
- Az év végi parlamenti hajrában számos oktatással kapcsolatos jogszabály módosult.
- A szakképzési centrumok fenntartója a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal lett
- A szakképzési centrumokba a főigazgatók mellé kancellárokat neveznek ki
- A mellék-szakképesítés vizsgáit még az érettségi előtt le kell tenni ezután
- Nem lehet meghosszabbítani meg a tankönyvengedélyeket, egy szakterületen csak két könyv kerülhet fel a tankönyvjegyzékre
- állami felügyelet alá vonták a tanodákat
- változtak az oktatási nyilvántartásokra és a közalkalmazottakra vonatkozó törvények
- Sztrájkbizottságot alakított a PDSZ
Ágazati követelések:
- A pedagógus-illetmények számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen!
- Állítsák vissza a pedagógusok közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámát, a helyettesítést, túlórákat pedig fizessék ki!
- Csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése!
- Kezdődjön meg a pedagógus-előmeneteli rendszer módosításáról szóló szakmai vita!
- Állítsák vissza az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiáját.
Általános követelések:
- Vonják vissza a rabszolgatörvényt, legyen egyeztetés a munka törvénykönyvének munkavállaló-barát módosítása érdekében!Rendezzék a közalkalmazotti illetménytáblát! Biztosítson valódi előmenetelt a közalkalmazottak számára!
- Jogszabályban biztosítsák a járulékmentes béren kívüli juttatások lehetőségét!
- A többletmunkáért járó ellenértéket minden esetben fizessék ki! Ez egyértelműen legyen szabályozott a munka törvénykönyvében, és egyéb, ágazati, valamint jogállási törvényekben, rendeletekben!
- Legyen a minimálbérhez kötött, azaz a minimálbér meghatározott százalékával kifejezett diplomás bérminimum!
- Követeljük a sztrájktörvény módosítását, a sztrájkjog gyakorolhatóságának biztosítását!
- Korrekt érdekegyeztetést! Vegye komolyan a kormány a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat! Érdemi, rendszeres érdekegyeztetésre alkalmas fórumokat kell létrehozni és működtetni
- A Szülői Hang Közösség aktivista mozgalmat hirdet a tankönyvek megmentésére
Mentsük meg a gyermekeink tankönyveit! címmel kiáltványt tettek közzé, melyhez 937 településről több mint ötezer ember, illetve szervezetek – közöttük a CKP is – csatlakozott.
- Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár a vetítési alap emelésével kapcsolatosan nyilatkozott
Az államtitkár kijelentette: „a vetítési alap emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk”
- Bevezették a Gyermekek Otthongondozási díját, de a szempontrendszer hibás
A szempontrendszer csak az önellátási képességet nézi, így – ha a rendeletet nem módosítják időben – sok autista, értelmi fogyatékos, epilepsziás és egyéb ápolása szoruló gyermeket gondozó szülő kiesik a GYOD-ra jogosultak köréből. A szülői megkeresések alapján a szülői szervezetek levélben fordultak Fülöp Attila államtitkárhoz, melyben kérik a szempontrendszer felülvizsgálatát, mivel azt diszkriminatívnak tartják.
–FEBRUÁR—
Közoktatás:
- A világsajtó is foglalkozik a magyar tankönyvekben megjelenő kormánypropagandával
A CNN hosszú cikkben illetve videóban számol be a magyar helyzetről, benne a tankönyvekben elhelyezett propaganda-anyagokról, amely a magyar sajtóban is visszhangra talált
- 64 oktatót küld el az ELTE a természettudományi és a bölcsészkarról.
Az intézkedéssel évi 250 millió Ft-ot takarítanak meg. Az egyetem gazdasági nehézségeiről akkor értesült a közvélemény, amikor a Biológiai Intézet egyes tanszékei, oktatói október 15-én részleges sztrájkba kezdtek, mivel az intézet nem kapta meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges összeget a 2018/19 tanév 1. félévére. A nyilatkozók szerint a finanszírozás nem veszi figyelembe a természettudományos képzés specialitásait, emiatt a minőségi képzés a többi felsőoktatási intézményben is veszélybe került.
- Felröppent a hír: elhalasztják a kötelező nyelvvizsga bevezetését
A kormány azonnal cáfolta a híreszteléseket
CKP:
- Elhunyt Csákó Mihály
Az oktatásszociológia és az ifjúságkutatás vezető szaktekintélyeként is egyenrangúként kezelt mindenkit a civil szervezetekben. Sokat dolgozott annak idején az Agórában, aztán a CKP-ban, a Független Diákparlamentben. Nagyon fog hiányozni.
- A tankönyvhelyzet összefoglalása
–MÁRCIUS—
Közoktatás:
- A kormányzat a szakképzés újabb átalakítására készül: Szakképzés 4.0 stratégia
Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a 2010 óta végrehajtott változtatások rossz irányba mutattak, gazdasági szereplők nyomására a kormányzat a szakképzés újabb átalakítására készül
Az új rendszer a minisztérium elképzelése szerint 2020 szeptemberében indulna. Ehhez 3 törvényt és 19 rendeletet kell módosítani/kiadni. A szakképzési törvény alapjaiban módosul, és függetlenedik a köznevelésitől.
CKP:
- CKP állásfoglalás a Szakképzés 4.0 stratégiáról
A CKP szakmai dokumentumaiban elemezte, és számos állásfoglalásában élesen bírálta a szakképzésben 2010 óta végrehajtott változtatásokat. A CKP álláspontja szerint a szakképzés rendszerében történő változtatások önmagukban nem képesek a közoktatás és benne az iskolai rendszerű szakképzés alapvető problémáinak megoldására. A valódi előrelépéshez változtatni kell a közoktatás egész rendszerén, mindenekelőtt az általános iskolai oktatáson. El kell érni, hogy az általános képzés során a családi háttértől függetlenül megszerezhetőek legyenek a szakképzésben szükséges kompetenciák, biztosítani kell a szegregáció visszaszorítását.
Mindemellett a szakképzés mai rendszeréhez képest a stratégia elemei előrelépést jelenthetnek.
Azonban továbbra is fenntartjuk a véleményünket, hogy átfogó helyzetelemzés és hatástanulmány, az érintettek széleskörű bevonása, megfelelő megismertetés, előkészítés, felkészítés és a szükséges időtáv biztosítása nélkül a változtatások akár károsak is lehetnek.
–ÁPRILIS—
Közoktatás:
- Franciatanárok állásfoglalása a nyelvkönyvválasztás megtiltásáról
A kormányzat döntése alapján következő tanévben egyetlen sorozatot, a France-Euro-Express köteteit használhatják a francia nyelv oktatásában.
- Maruzsa Zoltán levele az iskoláknak: ne rendeljenek a jegyzéken nem szereplő könyvekből!
A levélben a következőket írja:
A tankönyvbeszerzés céljára kapott támogatás kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő eszközök beszerzésére fordítható, a jogosulatlan felhasználást a Klebelsberg Központ ellenőrizni fogja, ezért kifejezetten kérjük, hogy az egyes, engedélyekkel már nem rendelkező kiadóktól ne vásároljanak!
CKP:
1. Már a középiskolák csaknem 1/4-e egyházi kézben van
A Civil Közoktatási Platform szakértője, Ercse Kriszta napilapnak nyilatkozva elmondta: 2001-2016 közötti időszakban zajlottak az állami és önkormányzati fenntartóváltások. szerinte ekkoriban gazdaságilag annyira kivéreztették az önkormányzatokat, hogy azok kénytelenek voltak új fenntartót találni iskoláiknak.Az egyházi iskoláknak ahhoz is joguk van, hogy szelektáljanak a tankönyvek és a gyerekek között, utóbbi az iskolai szegregáció erősödéséhez vezet – emlékeztetett Ercse Kriszta. Szerinte az egyházi iskolák térhódításával minden érintett településen bizonyítottan nőtt a szelekció, ezáltal a szegregáció.
- A tankönyvhelyzet összefoglalása
A tankönyvpiac teljes államosítása, az egyentankönyvek kora 2019-re bekövetkezett. A magánkiadók tankönyveinek engedélye lejárt, és az Oktatási Hivatal nem adott lehetőséget az újabb akkreditációra, az engedélyek hosszabbítási kérelmének benyújtására. A választék sokszor végletesen leszűkült: a franciatanárok például csak egyetlen nyelvkönyvcsaládot “választhatnak”. A kiskapuk is becsukódni látszanak – legalábbis az állami iskolákban: retorziókkal fenyegetik azokat a tanárokat, akik törvény adta jogukkal élve, a szülőkkel egyeztetve a megszokott, a jegyzékről lekerült tankönyveket használnák.
–MÁJUS—
Közoktatás:
- A kormány elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát
A kormányhatározat intézkedési terv készítését írta elő 1 hónapos határidővel.
–JÚNIUS—
Közoktatás:
- Nemhivatalos hírek: a középfokú óvodapedagógusi képzés visszaállítását, az óvodapedagógus, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelői BA szak megszüntetését tervezi a kormány
Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár cáfolta a híreszteléseket
- Konferencia a nyelvoktatásról
A Nemzeti Pedagóguskar és a Nyelvtudásért Egyesület május végén „Az iskolai nyelvoktatás következő tíz éve” címmel 2019 konferenciát rendezett a közoktatási nyelvtanítás három forró kérdéséről: a 2020-ban hatályba lépő középfokú (vagyis B2-es) nyelvvizsga felsőoktatási bemeneti követelményéről, a szűkülő tankönyvlistáról és a februárban bejelentett, kétszer kéthetes támogatott diákutaztatásról.
- Oktatási salátatörvény, a magántanulóság, az igazgatói kinevezések, óvoda-iskola átmenet, osztályozás kötelezősége, igazgatók felelősségre vonási lehetősége
A változtatások mindegyike az intézményi, tanári, szülői autonómia, a demokratikus véleménynyilvánítás további korlátozását, a gyermekérdekek további sérelmét jelenti.
A módosításokkal szemben állást foglalt a Magyar Pedagógiai Társaság, tagszervezeteink közül a Szülői Hang Közösség, a TANOSZ és a Tanítanék.
Szülői Hang kezdeményezésére a civil szervezetek közös sajtóeseményen tiltakoznak.
Idézet a nyilatkozatból:
„Ez a törvénytervezet tovább csorbítja az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját és a szülők önrendelkezési jogát. Többek között a következőkről rendelkezik:
- Már négy éves kortól az óvodába kényszeríti azokat a gyermekeket is, akiknek a szülei ezt ellenzik, miközben a súlyos óvodapedagógus-hiány miatti minőségromlás következtében inkább a feltételek rugalmassá tétele lenne indokolt.
- Egy arctalan hivatalos szervre bízva lehetővé teszi, hogy a 6 éves korukat betöltött gyermekeket akár az őket ismerő óvoda szakmai véleménye ellenére is erőszakosan az iskolába kényszerítsék.
- Nem teremti meg sem az anyagi, sem a személyi feltételeit annak, hogy az iskolák szakszerűen, az iskola keretein belül foglalkozzanak azokkal a sajátos nevelési igényű, tanulási, magatartási zavarral küzdő vagy hátrányos helyzetű gyermekekkel, akik számára a magántanulói státusz eddig is kényszer, és nem választható alternatíva volt, így fennáll a veszélye, hogy ezeket a gyermekeket az intézményrendszer továbbra is hatékony segítség nélkül kiveti magából.
- Meggátolja a szülőket abban, hogy színvonalas tanulócsoportokat alapítva vagy családi körben, otthonukban oktatva saját döntésük szerint kimenekíthessék gyermeküket a gyenge állami oktatási rendszerből. Elvész a szülő azon joga, hogy gyermeke számára a szerinte legmegfelelőbb oktatási formát válassza.
- A kötelező osztályozás bevezetésével beavatkozik azoknak az alternatív oktatási intézményeknek a szakmai munkájába, ahová a szülők épp azért íratták gyermeküket, hogy elkerüljék a hagyományos osztályzásra épülő módszertant.
- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára olyan külön foglalkoztatást ír elő, melynek megvalósítása a fennálló tanárhiány mellett nem kivitelezhető.
- Megakadályozza, hogy a tanárok az általuk szakmailag legalkalmasabbnak ítélt tankönyveket használják.
- A tankönyvkiadásban járatlan egyházak számára megteremti a tankönyvkiadás lehetőségét, miközben a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, nemzetközi hírű tankönyvkiadókat ellehetetleníti.
- Az intézményvezetők megbízásánál megszünteti a tanárok, szülők és diákok véleményezési jogát, így az aktuális hatalom korlátlanul, a szakmai alkalmasság vizsgálata nélkül az intézményvezetői székbe helyezheti a saját embereit.
- Megteremti a már megbízott intézményvezetők azonnali eltávolításának lehetőségét, ha a legkisebb mértékben is kellemetlenné válnak a hatalom számára, például pusztán egy nem preferált civilszervezet iskolai előadása miatt.
- Lehetőséget biztosít a pedagógusok terheinek további növelésére, miközben a tanárok már most is emberileg és szakmailag is a végletekig túl vannak terhelve.
CKP:
- a CKP állásfoglalása az iskoláskor előtti nevelést végző szakemberek felsőfokú végzettsége érdekében
Az óvodapedagógus-képzés történetében hosszú ideig volt középfokú szinten a képzés, de 1959 óta – elsőnek Európában – felsőfokon folyik a képzés. A csecsemő- és kisgyermeknevelői szak BA szintre emelése nem rendelkezik nagy múlttal, épp ezért az érintett szakma különleges eredménynek tekinti azt, hogy a 0-3 éves korosztállyal is felsőfokú végzettséggel foglalkozhatnak a szakemberek. A már elért vívmány eltörlését súlyos visszalépésnek tekintenénk.
- A CKP tanév végi állásfoglalása a szakképzés átalakításáról
„A stratégia megvalósításának kidolgozásra került részletei aggályainkat még jobban alátámasztják:
- az iskolarendszerrel, az oktatás milyenségével kapcsolatos általános problémák mellett látható, hogy az egyes tervezett intézkedések – pályaorientáció, átjárhatóság, felvételi rendszer, tanári bérezés stb. – megvalósíthatóságát, sikerességét is akadályozza, hogy a közoktatásban nincsenek meg a megvalósításukhoz szükséges feltételek, a közoktatást felügyelő EMMI-vel nincs megfelelő együttműködés;
- a bevezetés időpontjául megjelölésre került 2020 szeptembere, ugyanakkor a stratégia költségeket, felelősöket tartalmazó cselekvési terve még most sem került elfogadásra. A szakképzési rendszer átalakítására a jogszabályalkotástól az OKJ megalkotásán, a felvételi rendszer kidolgozásán és megvalósításán, a képzések meghirdetésén át a kerettantervek, tananyagok megalkotásáig, a gyakorlati képzés átalakításáig, a tanárok felkészítéséig, felkészüléséig egy év nem elegendő.
- A Köznevelési Törvény tervezett módosításával kapcsolatos állásfoglalások gyűjteményének elkészítése
A módosításokkal szemben állást foglalt a Magyar Pedagógiai Társaság, tagszervezeteink közül a Szülői Hang Közösség, a TANOSZ és a Tanítanék.
Tájékoztatásul megjelentettük a többi hozzánk eljuttatott állásfoglalást is.
–JÚLIUS—
Közoktatás:
- Kötelező nyelvvizsga, mi lesz a felmentettekkel?
A felsőoktatási eljárásról szóló törvény értelmében 2020. jan. 1-től csak legalább B2 szintű komplex nyelvvizsga birtokában lehet felvételt nyerni bármelyik egyetemi képzésre. Ez a rendelkezés súlyosan sérti azoknak az érdekeit és esélyegyenlőségi jogait, akik valamilyen nyelvi hátránnyal küzdenek, s így felmentést kaptak az idegen nyelv értékelése alól.
Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya 2019. március 14-én kelt levelében arra kérte Bódis József oktatásért felelős államtitkárt, hogy oldja fel ezt az ellentmondást, de nem kaptak választ. Az oktatási biztos, Aáry Tamás Lajos sem járt sikerrel, a jogalkotó nem döntött a szabályozás megváltoztatásáról. Végül egy anyuka telefonban a minisztériumi hivatalnoktól azt a választ kapta: „észlelték a problémát és szeptemberre elkészül a törvény kiegészítése.”
- Köznevelési törvény módosítása
Szakmai és civil szervezetek tiltakozásai ellenére a módosításokat egy kivételével elfogadták
- Nettó bérükkel fotózkodtak a tanárok, hogy megmutassák: nem emelkedett a fizetésük
A Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata fotókampányt indított a Facebookon és az Instagramon, hogy konkrét példákkal szemléltesse, a kormány hangzatos narratívája ellenére sok tanárnak nem emelkedett a bére, vagy ha emelkedett is, még mindig nagyon alacsony
- Elvették az MTA kutatóintézeteit és forrásait
Az elfogadott törvénymódosítások eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz, melynek élére Maróth Miklós klasszikafilológus, az MTA korábbi alelnöke kerülhet.
A német akadémikusok Orbán Viktor kormányfőnek címzett levelükben visszautasították, hogy a magyar kutatóintézetek átalakítása németországi mintát követne, és aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a jövőben csak olyan kutatások részesülhetnek támogatásban, amelyek a magyar kormány által meghatározott közérdeket szolgálják.
CKP:
- A CKP csatlakozott az aHang platformon futó aláírásgyűjtéshez a Nemzeti Köznevelési Törvény módosításainak visszavonásáért
A petíciót decemberig több, mint 10 ezer ember írta alá
–AUGUSZTUS—
Közoktatás:
- A Köznevelési törvény módosításai életbe léptek
A módosítások már életbe is léptek – annak ellenére, hogy a végrehajtási rendeletek többsége még nem jelent meg. Augusztus 31-én további tiltakozásra került sor a törvény és az oktatási rendszer folyamatos rongálása ellen. A szervező diákok szeptember 13-ára “diáksztrájkot” hirdettek.
- Demonstráció a köznevelési törvény módosításai ellen
A tüntetést azért szervezték, mert a parlament júliusban megszavazta a köznevelési törvény módosítását, aminek következtében szeptembertől többek közt
- legalább hetven százalékban a Nemzeti alaptantervhez igazítják majd az alternatív iskolák tantervi struktúráját,
- kizárólag állami hatáskörbe kerül az egyéni munkarendről (a korábbi magántanulói státuszról) való döntés,
- négyéves kortól kötelező lesz óvodába járnia a gyerekeknek, valamint
- az intézményvezetők kinevezését nem véleményezhetik sem a pedagógusok, sem a szülők, sem a diákönkormányzatok.
CKP:
- A Köznevelési törvény módosítása: helyzetkép
A CKP elkészítette a Köznevelési törvénnyel kapcsolatosan az aktuális helyzetet és a fontos módosításokat összefoglaló elemzését.
–SZEPTEMBER—
Közoktatás:
- A felsőoktatás az EMMI-től az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került
A felsőoktatás ITM-hez kerülését Palkovics László kezdeményezte. A tárcavezető azzal indokolta előterjesztését, hogy az innováció lehetőségeinek birtokában Magyarország versenyképessége jelentősen növekszik a felsőoktatás ITM-be kerülésével.
- Palkovics László nyilatkozata: „10 év óta idén először többen kezdik meg középiskolai tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint gimnáziumban”
A CKP honlapján megjelent elemzés szerint a miniszter „elfelejtette” figyelembe venni, hogy sok gyermek nem a 9. osztályban, hanem 5. vagy 7. osztályban kezdi meg a gimnáziumi tanulmányait, mivel nem 4 vagy 5 osztályos, hanem 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba jár.
Így valójában ennek a fordítottja igaz: a 9.-es középiskolások között nemhogy 8,5 %-kal több, hanem kb. 15 %-kal kevesebb a szakgimnazista, mint a gimnazista.
- Péntek 13 – a tiltakozás napja – a szabad oktatásért
Az aHang, a Szabad Terek és a Szabad Egyetem alternatív tanítási napot szervezett, amihez Budapesten egy diákok által meghirdetett margitszigeti beszélgetés kapcsolódott noÁr részvételével, és Pécsen, valamint Szombathelyen is várták hasonló rendezvényekre a fiatalokat.
- A Szülői Hang Közösség felmérése a túlterheltségről, tanárhiányról és a nyelvoktatás helyzetéről
A Szülői Hang Közösség a szülői tapasztalatokra építve méri fel a magyarországi helyzetet 2019-ben.
- Megjelent az EU 2019-es oktatási és képzési figyelője
Az összefoglaló általában nem tartalmaz értékelést, ugyanakkor néhány intézkedést pozitívan, másokat negatívan értékel. Az azonban világosan látszik, hogy a fő mutatók a frissen végzettek foglalkoztatási rátáját, az óvodáztatást és a felsőoktatási finanszírozás GDP-arányát kivéve mindenütt lényegesen az EU átlag alatt vannak, és az eltérés általában nőtt 2009-hez viszonyítva.
CKP:
- Szakképzés: információhiány és nemhivatalos segítség
Mivel a szakképzésben 2020-ban életbe lépő változásokról hivatalos tájékoztató kiadvány, tájékoztató oldal még nem létezik, szakértőnk megpróbálta összefoglalni, hogy az aktuális ismereteink szerint melyek azok a változások, amelyeket mindenképpen tudni kell a továbbtanulási tanácsadáshoz.
- Alternatív tanítási nap
A CKP részt vett az akciókkal kapcsolatos egyeztetésekben.
—NOVEMBER—
Közoktatás:
- Mégiscsak lesz „önkéntes” 0. évfolyam?
Bár az EMMI korábban hivatalos válaszban jelezte, hogy az új NAT-ban nem lesz felkészítő évfolyam, a szigorú titoktartás mellett is kiszivárgott a hír, hogy a tervezetben mégiscsak szerepel. A megoldásnak “megágyazott” a köznevelési törvény módosítása azzal, hogy minden szakmai és civil tiltakozás ellenére megnehezítette a 6 éves kor utáni óvodában maradást.
- Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata: mégse legyen kötelező a nyelvvizsga a felsőoktatásba való felvételnél
Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot. – jelentette be Schanda Tamás.
- PSZ és más oktatási szervezetek többnapos demonstrációsorozatot indítanak
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) oktatási kormányzattal folytatott tárgyalásai csaknem egy év alatt sem vezetettek eredményre a béremelésről és a tanárok óraszámának csökkentéséről. A PSZ a magyar közoktatás napjáig (november 22-éig) adott határidőt a kormánynak követelései teljesítésére. A kormány nem hozott döntést, ezért elkerülhetetlen a tüntetés – írja a szakszervezet közleményében.
- Hivatalosan is kihirdették az új szakképzési törvényt
Bár a szabályozás még nincs lezárva, a 2020/21-es tanév már az új rendszerben fog elkezdődni, a beiskolázási folyamat a vége felé tart. Sajnálatos módon a korábban általunk felsorolt feltételek nem teljesültek.
A jogszabály értelmében a szakoktatók jövő júliustól a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak majd, a szakszervezetek tiltakozása ellenére.
–DECEMBER—
Közoktatás:
- A PSZ felmérése a tanárok munkaterheléséről
Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. A pedagógustársadalomban nagyon komoly feszültségek halmozódtak fel a bérek értékének elvesztése és a pedagógusok által egyre nehezebben megélt munkateher-növekedés miatt.
A felmérésből kiderült, a pedagógusok hetente 56 órát dolgoznak a 40 helyett, megalázóan kevés pénzért.
- Embertelen eljárásban döntenek az iskolaérettségről
2019 nyarán a köznevelési törvény szigorításával számolták fel a rugalmas beiskolázás lehetőségét: 2020-tól kezdve annak a gyermeknek, aki adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, szeptember 1-vel meg kell kezdeni a tankötelezettség teljesítését. A szülők által kért felmentéseket az Oktatási Hivatal bírálja el. Az időben ébredőknek a 2020/21-es tanévre még volt egy lehetőségük: Amennyiben a szülő rendelkezik 2020. január 31. előtt kiállított szakértői véleménnyel, és az további egy évre javasolja a gyermek óvodai nevelését, azt az óvodában be kell mutatni – ők fogják rögzíteni az információs rendszerben -, más teendő nincs.
Az új szabályozás teljes mértékig elfogadhatatlan:
- A gyermek érdekeit maximálisan figyelmen kívül hagyja: nem veszi tudomásul azt a szakmai evidenciát, hogy eltérő érési folyamatokkal, eltérő fejlődésmenettel kell számolni, melyek tökéletesen normálisnak tekintendők;
- a gyermeket jól ismerő szakértőktől és a szülőtől elveszi a döntési jogot, és egy adminisztratív, központi hivatalra ruházza át.
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa állásfoglalásában jelezte: „kérdéses, hogy a bevezetéshez szükséges feltételek minden érintett szervnél fennállnak-e. A jelenlegi helyzet így a jogbiztonság követelményével és a gyermek jogaival összefüggő visszásság, jogsérelem bekövetkezését valószínűsítheti.” Ezért az új eljárásrend bevezetésének halasztását kérte.
A rendelettel 6 hónapot késő minisztérium azonnal válaszolt: későn jelzett az ombudsman, nincs mód a változtatásra. Aki januárban nem adja be a kérvényt, az így járt…
CKP:
- Szakképzés – jogszabályok, tiltakozások, kérdések
Elkészült a szakképzés átalakítását célzó törvénnyel kapcsolatos összefoglalónk, összeállítottunk egy kérdéscsomagot, melyet eljuttattunk az ITM ügyfélszolgálatára.