A szakképzés átalakítás előtt áll. Hamarosan megszületnek az új jogszabályok, 2020 szeptemberében – ahogy már hozzászokhattunk, kellő felkészülési idő nélkül – elindul a rendszer. A változások megismerése már nem csak közéleti tájékozottság kérdése: a mostani nyolcadikosoknak hamarosan iskolát kell választaniuk, amihez nemcsak ők, de tanáraik, sőt, a pályaválasztási szakemberek sem rendelkeznek kellő információval. A CKP folyamatosan figyelemmel kísérte a szakképzési stratégia alakulását, oldalainkon össze is foglaltuk azt. Állásfoglalásainkban értékeltük a stratégiát és az intézkedéseket, kifejtettük a pozitívumokat és az elfogadhatatlan elemeket, szakértőnk több előadást tartott, több beszélgetésen vett részt. Annak érdekében, hogy segítsük a tisztánlátást, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk az előadásokból összeállított prezentációt (amely segít a szakképzés új rendszerének megismerésében) és az állásfoglalásainkból összeállított dokumentumot.
Állásfoglalásunk lényege:
Bár a CKP álláspontja szerint a szakképzés rendszerében történő változtatások önmagukban nem képesek a közoktatás és benne az iskolai rendszerű szakképzés alapvető problémáinak megoldására, a szakképzés mai rendszeréhez képest a stratégia elemei előrelépést jelenthetnének. Üdvözöljük
- az iskolai és a felnőtt szakképzés szerepének újragondolását,
- az érettségit adó szakképzés előtérbe kerülését,
- az átjárhatóság, az alapkészségek megerősítése támogatását,
- az ágazati alapképzés és a széles alapozást adó szakképesítések megjelenését,
- az újfajta, rugalmas képzési formák (műhelyiskola, orientációs évfolyam) megjelenését,
- a tankötelezettség végzettséghez kötését,
- az ösztöndíjrendszer átalakítását és kiterjesztését,
- a tartalomra és formára vonatkozó megkötések oldását
- az oktatásra fordított összegek növelését stb.
Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk
- hogy a technikumot ne lehessen érettségivel elhagyni a 12. év végén azoknak, akik pályát szeretnének módosítani;
- hogy egy online „pályaorientációs felmérés” alapján irányítsák – ha nem is kötelező jelleggel – tanulók továbbtanulási irányát;
- hogy pályaorientáció címén a szakképzés felé „lejtő” pályairányítás folyjon;
- hogy a szakmunkásképzés után megszűnjön a nappali érettségiszerzés lehetősége;
- hogy a (speciális) szakiskolai, ill. a kulturális-pedagógiai szakképzés ne legyen a szakképzési rendszer része.
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az intézkedési terv megismert elemei alapján nem látjuk lehetségesnek a stratégia sikeres megvalósítását.
Annak ismeretében, hogy milyen feladatokat kellene a bevezetés előtt megoldani, és annak tudatában, hogy még a cselekvési terv sincs elfogadva, irreális és romboló a 2020. szeptemberi bevezetés.
Álláspontunkat osztják a pedagógus-szakszervezetek is: a PDSZ emiatt kilépett a Szakképzési Innovációs Tanácsból, a PSZ pedig a bennmaradás feltételéül szabta, hogy a SZIT sürgősen vitassa meg a stratégia cselekvési tervét.
Az aktualizált állásfoglalás itt olvasható.