Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete megjelentette a Közoktatás indikátorrendszere 2017 című kiadványt, amely a demográfia, a tanulók társadalmi, gazdasági háttere, pénzügyi ráfordítások, emberi erőforrások,hozzáférés és részvétel, továbbhaladás és lemorzsolódás, tanulási és munkaerő-piaci eredmények területén mintegy 100 mutatót és több száz grafikont tartalmaz.
Az adatokról több újságban is jelent meg elemzés: a Magyar Narancs cikke itt, a HVG-jé itt olvasható.
Bár néhány területen javulás történt, a magyar oktatás helyzete továbbra is nagyon rossz, és sok szempontból – elsősorban a különböző társadalmi helyzetű tanulók közötti esélykülönbségek, a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés terén – tovább romlik. Szembetűnő a különbség az ország különböző megyéi, régiói között. Érdekesek azok az adatok is, amelyek a kormányzati kommunikációval szemben az érettségizettek munkaerő-piaci előnyét mutatják a csak szakmai végzettséget szerzőkkel szemben.
Bár a szöveges rész értelmezi az adatokat, a kiadványnak nem célja az okok keresése. Az elemzők bőven találhatnak maguknak feladatot, ha meg szeretnék magyarázni például az adatok időbeli hullámzását.
Ha megalapozottan akarjuk kritizálni az oktatáspolitikát, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a kiadványt.
És természetesen nem szabadna figyelmen kívül hagynia a kormányzatnak sem, amikor döntéseket hoz.