A jelenleg érvényes szabályozás szerint 2020-tól csak az tanulhat tovább, aki rendelkezik B2 szintű (középfokú) nyelvvizsgával. A CKP követeli a rendelkezés megváltoztatását, és javaslatokat tesz a nyelvtudás más módon való fejlesztésére.
Bár Székely László ombudsman februári jelentése szerint alapjogi szempontból aggályos a felsőoktatásba való bekerülés feltételeként 2020-tól előírni a B2 szintű nyelvvizsgát, még mindig érvényben van ez a jogszabály. Mivel a felsőoktatási törvény előírásai szerint hamarosan meg kell határozni a 2020-as felvételi feltételeket, most van az utolsó lehetőség az ombudsmani javaslat figyelembe vételére.
A Civil Közoktatási Platform – amelyben több, a nyelvoktatásban érintett szakembereket tömörítő szervezet is képviselteti magát – elsősorban esélyegyenlőségi szempontból tartja elengedhetetlennek a 335/2014. (XII. 18.) kormányrendelet 23.§ 3a pontjának megváltoztatását. Álláspontunk indoklását és javaslatainkat eljuttattuk Balog Zoltán miniszternek, az illetékes államtitkároknak és helyettes államtitkároknak.
A Civil Közoktatási Platform állásfoglalása és javaslatcsomagja
a felsőoktatási felvételhez megkövetelt nyelvvizsgáról
A 2020-as felsőoktatási felvételi követelményeket hamarosan nyilvánosságra kell hozni. Ha a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet előírásain nem változtatnak, akkor a követelmények között szerepelni fog, hogy 2020-tól senkit sem lehet felvenni a felsőoktatásba, aki nem rendelkezik középfokú (B2 szintű) komplex nyelvvizsgával.
A CKP természetesen nem kérdőjelezi meg a nyelvtudás társadalmi, gazdasági, kulturális, multikulturális hasznosságát, sőt, a legmesszebbmenőkig elismeri azt. A várható megszorítás azonban kirekeszti a továbbtanulásból azokat, akik általános és középiskolai tanulmányaik során nem tudtak megfelelő szintű nyelvtudásra szert tenni – akár iskolai lehetőségeik, akár családi hátterük miatt.
Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még szót emelhetünk ez ellen a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő, merev korlátozás ellen, és megfontolásra, korrekcióra késztethetjük a döntéshozókat!
Közoktatási rendszerünk jelenleg nem biztosítja a felsőoktatás általánosan érvényes bemeneti követelményeként elképzelt nyelvvizsgához szükséges idegennyelv-tudást a magyar diákok számára. Ahogyan erre Székely László ombudsman is rámutatott állásfoglalásában, a diákok döntő többségének nem adatik meg, hogy egy nyelvet a közoktatás intézményi keretei között középfokon elsajátítsanak, mi több, az érvényes kerettantervek szerint az iskolák nem is kötelesek biztosítani ezt.
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ugyanez a rendelet 2020-tól a felvételi tárgyakból is kötelezővé teszi az emelt szintű érettségit, így az amúgy is túlterhelt tanulóknak a kötelező tananyagon túl két vagy három tárgyból is plusz órákon kell az érettségire felkészülniük, ha tovább akarnak tanulni.
A jogszabályok szerint 2017-től a középszintű, mindenki számára kötelező nyelvi érettségi szintje már megfelel a B1 szintű (alapfokú) nyelvvizsga szintjének, arra viszont kevesen képesek, hogy középszintű nyelvvizsgát, vagy azzal egyenértékű, 60 % feletti eredményességű, emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek.
A középfokú nyelvvizsga (emelt szintű érettségi) megkövetelésével különösen hátrányos helyzetbe kerülnek a szakgimnáziumi tanulók, akik számára az iskola csak egyetlen – általában a szakirányú továbbtanuláshoz szükséges – tantárgyból biztosít emelt szintű felkészítést.
Újabb feszültséget okozhat, hogy sokan valamilyen tanulási nehézség miatt nem képesek a komplex – írásbeli és szóbeli – nyelvvizsga letételére. Közülük egyeseket felmentettek a nyelvi érettségi vagy annak egy része alól, sokan azonban ezt a felmentést az új szabályozás szerint már nem kaphatják meg.
Az eddigi tapasztalatokból is látható, hogy a kényszerítés önmagában nem vezet eredményre! A nyelvvizsgáért kapható többletpontok lehetősége jelenleg is komoly motivációt jelent a továbbtanulni szándékozók számára, hiszen sokan a nyelvvizsga-többletpontok hiánya miatt nem jutnak be a felsőoktatásba. Nem érte el a kívánt célt az sem, hogy a diploma kiadását évekkel ezelőtt nyelvvizsgához kötötték: sokan nem tudják azt megszerezni, pedig ennek hiányában elvész a befektetett 3-5 vagy akár több évnyi egyetemi tanulás. Ebben szerepet játszik az is, hogy a felsőoktatás aránytalanul kis mértékben járul hozzá a diákok idegennyelvi tudásának gyarapításához.
Indokoltnak tartjuk, hogy az oktatási kormányzat átfogó, rendszerszinten átgondolt, széleskörű társadalmi és szakmai legitimációval rendelkező, hosszú távú reformkoncepciót dolgozzon ki az idegen nyelvek oktatására vonatkozóan. Szükség van mind az általános, mind a középiskolai, mind pedig a felsőoktatási nyelvtanítás alapvető megújítására.
Amíg ez nem következik be, csak olyan követelményeket szabad támasztani, amelyek az érintettek reális idő-, energia- és anyagi ráfordításával teljesíthetők.
Javaslataink a következők:
- Haladéktalanul módosítsák a felsőoktatási felvételi eljárásra vonatkozó kormányrendeletet úgy, hogy a középfokú nyelvvizsga megléte ne legyen feltétele a továbbtanulásnak mindaddig, amíg ennek megszerzésére a közoktatás nem teszi képessé a tanulókat. A felsőoktatási intézmények ugyanakkor saját hatáskörükben kérhessenek egy-egy szakon általuk meghatározott szintű nyelvvizsgát.
- Haladéktalanul lássanak neki az 1360/2017. (VI. 12.) Korm. határozat megvalósításának. Szakmai szervezetek és szakértők bevonásával kezdjék el a köznevelésben az idegennyelv-oktatásra vonatkozó feltételek felmérését, és ennek alapján egy nyelvoktatási stratégia kidolgozását
- A felsőoktatási intézményekben legyen megfelelő minőségű, kötelező nyelvoktatás, hogy a diákok a korábban megszerzett tudást tovább tudják fejleszteni, illetve további idegen nyelvet is el tudjanak sajátítani, és meg tudják szerezni a diplomához előírt nyelvtudást, nyelvvizsga-bizonyítványt.
- A bármikor bevezetésre kerülő kötelező nyelvvizsga, ill. vizsgarészek alóli felmentésre vonatkozó szabályokat, valamint a nyelvvizsgával szerezhető többletpontok változását haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
Az általunk javasolt intézkedések előnye, hogy előkészítik az utat egy későbbi, átfogó idegennyelv-oktatási reform számára. A belépés szigorú korlátozása helyett nyitva maradnak a tanulási útvonalak, így a rendelet megfelelhet a méltányosság és igazságosság, illetve a hatékonyság és eredményesség alapvető társadalmi követelményének is.
2017. november 3.
Civil Közoktatási Platform