A CKP sajtóközleményt adott ki a Köznevelési törvény tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekeket hátrányosan érintő módosításával kapcsolatban. A közlemény egyik apropója az, hogy egy tagszervezetünk lehetőséget kapott arra, hogy az EMMI illetékesei és a szakma képviselői előtt kifejtse egyeztetett véleményünket. A másik pedig az, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottsága elutasított minden, az embertelen intézkedés megakadályozására irányuló módosító indítványt.
Közleményünkben jeleztük, a Civil Közoktatási Platform továbbra is igyekszik felszínen tartani az „átlagtól eltérő szükségletű” gyermekek nevelésének kérdését. Május 23-án, az Állampolgári Részvétel Hetén pedig a Gödörben rendezvényt szervezünk a témában (a részletekről hamarosan tudósítunk).
A sajtóközlemény:
A Civil Közoktatási Platform közleménye a kormány embertelen eljárásáról
Mint arról korábbi közleményünkben már írtunk, a Köznevelési törvény tervezett módosítása 2018-tól megszünteti azt a lehetőséget, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekeket bizonyos tárgyakból felmentsék az osztályzás alól.
A médiaszereplések hatására rendkívüli dolog történt: tagszervezetünk, a Csak Együtt Van Esély szülői csoport, valamint a velünk azonos állásponton levő Magyar Pedagógia Társaság Diszlexiás Szakosztálya képviselőit szakmai beszélgetésre hívták meg az EMMI-be. A beszélgetésen mások mellett részt vett Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, Czeizel Barbara miniszteri biztos és a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete képviselői.
Képviselőink azt próbálták meg (érzésük szerint részben sikerrel) érzékeltetni, hogy miközben a szakellátó rendszer deficitjeinek orvoslása érdekében számos intézkedés egyidejű bevezetése volna indokolt, a törvénytervezetben csak egy elem, a felmentés lehetőségének megszüntetése jelenik meg, ami kizárólag az erre rászoruló, legtehetetlenebb és legkiszolgáltatottabbakat, a gyermekeket sújtja.
Az indoklás – amely szerint a felmentés megvonásával jobban ösztönzik a tanulóknak a fejlesztésben való aktív részvételét – mélységesen szakmaiatlan és felelősségáthárító! Nem utal arra, hogy eközben a diagnosztizáló módszerek fejlesztésére, a korai felismerésre, a fejlesztőpedagógusok számának növelésére, a többségi pedagógusok továbbképzésére stb. volna szükség.
A kormány újra és újra megtagadja az oktatási rendszerben felmerülő szükségletek forrásának biztosítását. Nem csupán letagadja a gyermekek sokféle, az életükre döntő hatással bíró szükségleteit, hanem a saját felelősség alóli mentesítését a jogszabályi környezet átrendezésével kívánja megoldani – több százezer gyermek kárára.
Őszinte döbbenetünkre ehhez a gyógypedagógiai szakma egyes képviselői asszisztálnak. Tőlük azt várnánk, hogy minden körülmények között azoknak a gyermekeknek az érdekeit védjét és tartsák elsősorban szem előtt, akiknek a nehézségeiről éppen ők nagyon pontos képpel rendelkeznek.
A beszélgetés nyilvánvalóan semmilyen befolyással nincs a törvénytervezet sorsára: Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága keddi ülésén elutasított minden, ezzel a ponttal kapcsolatos ellenzéki módosító indítványt.
A BTMN, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség létező kategória, akár tudomást veszünk róla, akár nem. A tervezet pedig a kategóriába tartozó gyerekeket a teljes élet esélyétől fosztja meg rövidlátó módon. Élhetetlenné teszi a mindennapjaikat, derékba töri a sikeres tanulói karrierjüket, elfogadhatatlanul esélyegyenlőtlen helyzetbe hozza őket.
A Civil Közoktatási Platform továbbra is igyekszik felszínen tartani az „átlagtól eltérő szükségletű” gyermekek nevelésének kérdését.
Szakmai állásfoglalásunk hamarosan megjelenik weboldalunkon. Május 23-án, az Állampolgári Részvétel Hetén pedig szakértők, szülők, tanárok részvételével rendezvényt szervezünk a témában.
Olvasóink figyelmébe ajánljuk a TASZ állásfoglalását is.