A hét fő híre az új NAT koncepciójának elkészülése (és kiszivárgása), valamint a feladattal megbízott miniszteri biztos megnyilvánulásai. Vannak, akik Csépe Valériában hozzáértő szakembert látnak, olyasmi is olvasható, hogy személyében egy „anti Hoffmann Rózsa” bukkant fel. Mások viszont megkérdőjelezik az eddig megismert koncepció szakmai színvonalát, és továbbra is elvárják a széles körű társadalmi vitát, valamint a szakmai egyeztetést.
TARTALOM
- Új Nat
- Oktatáspolitika
- Civilek
- Kritikus megnyilvánulások
- Lövészet és küzdősportok testnevelés órán
- Tankönyvek
- Segédanyag napköziseknek
- Felsőoktatás
- Esélyek
- Gyermek- és ifjúságvédelem
- Külföld
1. Új NAT
Új Nemzeti Alaptanterv – Horrorisztikus elemekkel (03.14.)
Elkészült a kormány az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciójával, a lapunk birtokába került dokumentumból azonban nem sok jó olvasható ki. Bár a "jelenségalapú oktatásra" való áttérés nagy előrelépést jelentene, a mai körülmények között az kivitelezhetetlen, arra pedig még utalás sincs, hogy az oktatás szabadulhatna a központosított állami irányítás markából. Nahalka István oktatáskutató a koncepció bizonyos elemeit egyenesen horrorisztikusnak tartja.
(Forrás: Népszava)
„A modernizáció útját járó iskolák” (03.20)
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet átszervezéséről, a pedagógusképzés és -továbbképzés átalakításáról, az iskolarendszer modernizációjáról is beszélt lapunknak Sipos Imre miniszteri biztos. Kijelentette, az új Nemzeti alaptanterv koncepciójában ugyan kidolgozhatják a műveltségterületi arányokat, az oktatás gyakorlatiasabbá tételét, de egyáltalán nem mindegy, milyen modellre készül a Nat, tehát lesz-e alapozó osztály az óvoda és a jelenlegi első évfolyam között. –
(Forrás: Magyar Hírlap)
Inkább Harry Pottert olvassanak alsóban, mint Jókait – interjú Csépe Valériával (03.23.)
A mindennapos testnevelést megtartaná, de értelmes tartalommal töltené meg, a tanárok szabadságát a kerettantervek helyett tantervi ajánlásokkal lehetne növelni. Csépe Valéria nem politikai szervezetekkel, hanem szakemberekkel akar egyeztetni a munkáról, mert szerinte vitázni csak tények és adatok alapján lehet.
(Forrás: Index)
Bréking: Hozzáértőt engedtek az oktatás közelébe! (03.23.)
Interjút adott az Indexnek Csépe Valéria pszichológus, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. Ahhoz képest, hogy az elmúlt hét évben milyen minőségű „szakemberek” igazgatták a magyar oktatásügyet, Csépe mondandója felüdülésnek tűnik. Persze, a durva alulfinanszírozás, a végletekig központosított fenntartás és a szegregációt minimum eltűrő kormánypolitika mellett egy normálisabb alaptanterv aligha hozna megváltást, és Csépe politikai mozgásterének határai megmutatkoznak akkor is, amikor a Tanítanékra vonatkozó kérdésre kitérő választ ad.
(Forrás: Magyar Narancs)
Csépe Valéria: El akarjuk érni, hogy a pedagógus tanítson, és ne leadjon (03.27.)
Az új alaptanterv kidolgozását miniszteri biztosként felügyelő – oktatási szakemberként és nagyszülőként is érintett – Csépe Valéria azt szeretné elérni, hogy a gyerekek és a pedagógusok is jól érezzék magukat az iskolában. Mint mondja, nincs céldátuma a Nat elkészülésének, és nem ő dönt, hogy 8 vagy 9 évfolyamos lesz-e az alapképzés. Interjú.
(Forrás: hvg.hu)
2. Oktatáspolitika
Nem értjük, miért nem érti Palkovics László a statisztikákat (03.24.)
2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban a gyenge teljesítményű tanulók eredményei sokkal jobban romlottak, mint a magas teljesítményű tanulókéi, a teljesítményszakadékok a magyar közoktatásban tovább növekedtek. Az oktatásvezetők helyében tehát nem lennénk büszkék ezekre az adatokra. Sem a hatosztályos gimnáziumok, sem a többi esetében.
(Forrás: hvg.hu)
Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények (03.24.)
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik – mondta Palkovics László oktatási államtitkár a PISA-eredményekről az Európai Bizottság 2017. évi országjelentésről rendezett budapesti konferenciájának panelbeszélgetésén.
(Forrás: Eduline)
3. Civilek
Kilencosztályos iskola: "ad hoc ötletről" ne legyen társadalmi vita? (03.21.)
Foglalkozni kell az iskolaszerkezet átalakításával – írja közleményben a Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet azt azonban nem tartja "megfelelő megoldásnak", hogy a kormány csak egyetlen, szakmailag kidolgozatlan változatot – a kilencosztályos általános iskola tervét – bocsátja vitára.
(Forrás: Eduline)
Ígéretes tervek a Nemzeti alaptantervhez – videóval (03.27.)
Bár a miniszteri biztos korszerűsítést ígér, és ezt sugallja a NAT bevezetője, maga a szöveg további központosítást sejtet. Interjú Sulyok Blankával, a Tanítanék képviselőjével
(Forrás: atv.hu)
4. Kritikus megnyilvánulások
Átlagosan kilencven gyermek jut egy pedagógusra (03.21.)
Lapunk közérdekűadat-igényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), hogy megtudjuk, hány pedagógust alkalmaznak az intézményekben. Bár a fővárosban minimálisan 961 pedagógust lehetne foglalkoztatni a szakszolgálatoknál, ennél jóval többen, közel 1600-an dolgoznak. Ezzel szemben a vidéki adatok lesújtók. Hiába lenne állás a megyékben összesen több mint 5300 fő számára, közel kétezer pedagógus hiányzik. Például Borsod-Abaúj-Zemplénben a betölthető státusok felére sem sikerült tanárt találni.
(Forrás: Magyar Nemzet)
A topiskola és a jó iskola (03.22.)
Éppen zajlik a középiskolai felvételi vonalhúzása, április körül lesz az általános iskolai beiratkozás Az általános és középiskolai rangsorok divatosságát mi sem mutatja jobban, minthogy magazinok, közéleti lapok közölnek rendszeresen listákat, és ha felbukkan az interneten bármilyen kísérlet az iskolák rangsorolására, azt egyből átveszi a véleményformáló média is. A rangsorok egyszerre nagyon hasznosak, félrevezetőek, és olykor még károsak is – egy azonban biztos, nem ítélhető meg rajtuk keresztül sem a jó, sem a rossz iskola.
(Forrás: Index- 10 perc iskola blog)
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést (03.23.)
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-vel. Székely László azt kérteaz emberi erőforrások miniszterétől, hogy kezdeményezze a fegyelmi eljárás jogi szabályozásának kiegészítését, az iskolapszichológusok kötelező létszámáról szóló szabályok felülvizsgálatát, valamint a tanulók magatartási problémáinak kezelésével kapcsolatos kurzus elvégzésének kötelező beillesztését a pedagógusok képzésébe, továbbképzésébe.
(Forrás: Eduline)
5. Lövészet és küzdősportok a testnevelés órán
Tiltakoznak a tanárok a lövészet és a küzdősport oktatása ellen (03.20.)
Galló Istvánné szerint a kabinet nem tett le arról, hogy ráncba szedje az ifjúságot, és militarizálni akarják a gyerekeket. A Pedagógusok Szakszervezete arra bátorítja a szülőket is, hogy ők is tiltakozzanak a terv ellen – hangzott el a Klubrádióban.
(Forrás: 168 óra)
Több sportolási lehetőség a testnevelésórákon (03.27.)
A mindennapos testnevelés bevezetésével a szaktanárok igénye is megnőtt a változatos sportolási lehetőségek biztosítása iránt. Ez is magyarázza, hogy a kormányzat a küzdősportoktatást és a lövészetet is szívesen látná alternatív sportolási lehetőségként a testnevelésórákon. A Pedagógusok Szakszervezete a lőfegyver használatát lelkiismereti okokra hivatkozva találja problematikusnak. A PDSZ elnöke pedig úgy véli, egyáltalán nincs szükség a diákok militarizálására. Maruzsa Zoltán a kritikákra reagálva hangsúlyozta: egyáltalán nem arról van szó, hogy kötelező lenne mindenkinek részt venni a sportlövészeten.
(Forrás: Magyar Idők)
6. Tankönyvek
Jó reggelt, MTA! – mennyire új a készülő történelematlasz? (03.21.)
A költségtakarékossági okokból megszüntetett, ám az egri Eszterházy Károly Egyetem kebelén főnixként feltámadó Oktatáskutató és (tankönyv)Fejlesztő Intézet (OFI) az MTA Történettudományi Intézetével karöltve immár harmadik nekifutásra igyekszik használható történelmi atlaszt kiadni a középiskolák számára. Az átdolgozott atlasz változásairól az MTA tájékoztatót adott ki. Olvasva az ismertetőt az járt a fejemben, hogy vajon az MTA illetékesei ennyire tájékozatlanok, vagy szándékosan negligálják a középiskolákban eddig használt hasonló kiadványokat?
(Forrás: hvg.hu)
Orbán és Gyurcsány a törikönyvben: itt az ombudsmani jelentés (03.27)
Aáry-Tamás Lajos három ajánlást fogalmazott az oktatásért felelős államtitkárnak.A nyolcadik osztályosok számára készült történelemtankönyv újabb engedélyezési eljárása során vegye figyelembe jelen vizsgálatnak a megállapításait, illetve az általunk megkeresett szakértők állásfoglalását. Tegye lehetővé, hogy a 2018. évi középiskolai felvételi tételei között ne szerepeljen a vizsgálatban érintett három szemelvény egyike sem. Az államtitkár vizsgálja meg a 2016-os engedélyezési eljárás idején hivatalban lévő OFI főigazgatójával szembeni felelősségre vonás lehetőségét.
(Forrás: Inforádió)
7. Segédanyag napköziseknek
Fütyis színező: megszólal a szexedukátor (03.24.)
Dúl a kommentháború a fütyis színező miatt, ezerfelé kanyarodott a vita. Vannak, akik szerint felháborító a kis füzet, mások szerint pedig a legtöbb ember egyszerűen csak prűd – a szakember szerint ez most a kísérletezés tere, ideje.
(Forrás: hvg.hu)
A pszichológus nem boldog a fütyis színezőtől (03.27.)
Nem ettől lesznek lelki betegek gyermekeink, és egy pillanatig sem hiszem, hogy ez a füzet a legnagyobb veszély, ami manapság egy kisiskolásra leselkedik. De kétségtelen, hogy problematikus a kiadvány, több szempontból is, és ideális esetben nem így kellene a gyereket felvilágosítani. Látható, hogy a valós jelentőségénél sokkal nagyobb port kavart az Interneten az általában „fütyis színezőként” becézett nemrég megjelent kiadvány.
(Forrás: Divány)
8. Felsőoktatás
Újabb változás előtt áll a BME gazdasági kara, jön az új dékán (03.22.)
A dékáni posztra két pályázat érkezett: Koltai Tamástól, a Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék egyetemi tanárától és Margitay Tihamér jelenlegi megbízott dékántól, a Filozófia és Tudománytörténet Tanszék egyetemi tanárától. A BME GTK volt dékánját, Andor Györgyöt novemberben menesztette az egyetem vezetése, miután kiderült, a kart érintő problémák miatt a dékán egyeztetésekbe kezdett az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE) egy esetleges kiválásról-beolvadásról.
(Forrás: Eduline)
Ennél jobb dolgot nem is találhatott volna ki az ELTE: jön az egyetemi ombudsman (03.22.)
A felsőoktatási intézmény közleménye szerint a közelmúltban az Eötvös Loránd Tudományegyetem is szembesült azzal, hogy a megszokott intézményi struktúrák és eljárások sok esetben elégtelennek bizonyulnak ahhoz, hogy adekvát válaszokat kínáljanak a legsúlyosabb társadalmi kihívásokra, így a fokozott pszichés terhelésre, a szociális háttér bizonytalanságára, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésére, az előítéletességre, a szexizmusra és különböző erőszak-cselekményekre.
(Forrás: Eduline)
Visszaszólt a társadalmi nemeket elutasító Balog Zoltánnak az Oktatói Hálózat (03.24.)
Balog Zoltán humánminiszter március elején emlékezetes beszédet mondott a „Nőként élni jó!” című rendezvényen nemzetközi nőnap alkalmából. Többek között jelezte az uralkodó álláspontot, ami szerint „…mi visszautasítjuk a társadalmi nemeket, mi a nemi szerepeket kutatjuk.” Erre reagált péntek reggel közleményében az Oktatói Hálózat, nehezményezve, hogy Balog miniszter politikusként foglal állást egy tudományos kérdésben.
(Forrás: 444.hu)
Prókai Eszter: Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar (03.22.)
Magyarországon a nyelvtanítás sok helyen még mindig egyet jelent azzal, hogy bemagoltatják a szavak magyar jelentését, a gyerek meg visszamondja. Ez az egyik legfőbb oka, hogy hiába fordítunk európai szinten is sokat a nyelvoktatásra, mégsincs látszatja. Nálunk még tartja magát, hogy a nyelvtudás egyet jelent a nyelvvizsgával, pedig a két dolognak gyakran semmi köze egymáshoz.
(Forrás: abcug.hu)
9. Esélyek
Logikai foglalkozások a Zagyva-parton, ahol se internet, se önbizalom (03.21.)
Egy bátonyterenyei testvérpár hamarosan ösztöndíjat is kap attól a tehetséggondozó alapítványtól, amelynek tanárai harmadik éve tartanak játékos „gondolkodásfejlesztő” foglalkozásokat a környékbeli iskolásoknak. Most az internetet is bevezettetik Szani és Robi otthonába, hogy a srácok többet gyakorolhassanak, és majd bejussanak egy jobb gimnáziumba, ahol nem kerülnek hátrányba roma származásuk miatt.
(Forrás: hvg.hu)
Cigánytelepen írják a tanmesét: így kellene informatikát tanítani a gyerekeknek (03.26.)
Mi lesz egy gyerekből, ha az alapvető digitális ismeretekkel sincs tisztában? A bagi cigánytelepen bele sem akarnak gondolkodni, inkább lelkes önkéntesekkel, győztes pályázattal és némi kreativitással bemutatják: pár tablet és néhány ötlet is elég egy színes konténerben, hogy hasznosabb tudást adjanak, mint egy átlagos középiskola informatikaórái.
(Forrás: hvg.hu)
10. Gyermek- és ifjúságvédelem
Egykori állami gondozottak tüntetnek a fóti gyermekváros bezárása ellen (03.21.)
Békés demonstrációra készülnek április elején a fóti gyermekváros egykori növendékei az otthon bezárása, a kis családokként működő közösségek szétrobbantása, a nevelők ellehetetlenítése ellen tiltakozva. Az intézmény sorsáról az érintettek is keveset tudnak, értesüléseik szerint a gyermekvárost már idén nyáron elkezdhetik kiüríteni.
(Forrás: Népszava)
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános (03.23.)
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta a figyelmeztetést, egy másik kisfiú sérült meg a fején a dobástól. A gyermeket a szigetvári kórházban ápolták, a nagymamája feküdt be vele.Az iskola nem nyilatkozik, szerintük nekik nincs is közük a történtekhez, mert csak a helyet és az időt biztosították a hittanhoz.
(Forrás: Sonline)
11. Külföld
Merkel: alapvető képességgé kell tenni a programozást (03.19.)A 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé – mondta Angela Merkel német kancellár vasárnap este a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállítását, a hannoveri CeBIT-et megnyitó beszédében.
(Forrás: Magyar Idők)
Érettségi botrány: a szigorítással a legszegényebb romániai diákok jártak rosszul (03.21.)
Romániában általános volt a csalás és a korrupció az érettségi vizsgákon: a botrány 2010-ben robbant ki, miután több száz diák egyforma válaszokat adott be. Ezután átfogó korrupcióellenes kampány indult, a hatóságok például kamerákat szereltek a vizsgatermekbe, a várt hatás azonban elmaradt.Annyi előnye mindenesetre volt a programnak a jelenséget vizsgáló kutatók szerint, hogy most már egyértelmű a gazdasági egyenlőtlenségek hatása a továbbtanulási esélyekre.
(Forrás: Eduline)
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány (03.23.)
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jelentéséből. A megfelelő vízellátás hiánya a gyerekeket olyan betegségeknek teszi ki, mint a kolera és a hasmenés, ráadásul sok helyen arra kényszerül az ifjúság, hogy órákat töltsön el vízbeszerzéssel, és közben kimaradjon az iskolából – hívta fel a figyelmet az UNICEF.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek (03.23.)
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik – hívta fel a figyelmet a Save the Children nevű nemzetközi segélyszervezet csütörtökön.
(Forrás: Eduline)
Máth János: A finnek leváltják a középkori protokollt (03.26.)
Finnországban azt tervezik, hogy az iskolában (legalábbis részben) megszüntetik a tantárgyak szerinti oktatást. Helyette a diákok témaköröket fognak tanulmányozni, és e tevékenységek kapcsán ismerkednek meg az adott témakörök mélyebb megértéséhez szükséges matematikai és egyéb elméleti ismeretekkel is. Természetesen érthető, ha ez sokakat meglep, de a finnek tervezett, bevezetés alatt álló lépése, noha minőségi ugrást jelent a közoktatásban, valójában teljesen logikus. Arra utal, a tudomány, a pedagógia és a politika képviselői egyaránt megértették, hogy milyen változásokat hozott a digitális kor, és hogy ebből mi következik.
(Forrás: Tani-tani Online)
Összeállította: Szekszárdi Júlia