Home Sajtófigyelő HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.02.28.

HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.02.28.

2017-02-28

TARTALOM

  1. Szakgimnáziumi érettségi
  2. CKP
  3. Oktatáspolitika
  4. Kritikus megnyilvánulások
  5. Pedagógia
  6. Középiskolai felvételi
  7. Tankönyvek
  8. Szakképzés – felnőttképzés – munkaerőpiac
  9. Esélyek
  10. Gyermek- és ifjúságvédelem
  11. Oscar-díj
  12. Külföld

 

 

1. Szakgimnáziumi érettségi

Foglalkozzon a szakgimnáziumi érettségivel az ombudsman! (02.23.)

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) közös szakmai állásfoglalásában hívja fel az ombudsman figyelmét a szakgimnáziumi érettségi alkotmányos visszásságainak feltárásához nélkülözhetetlen szempontokra. Már eddig is több ezer érintett tanuló tiltakozott a lehetőségeiket szűkítő, érettségi felkészülésüket kiszámíthatatlanná tevő változások ellen: az érintettek képviseletében a Civil Közoktatási Platform (CKP) is az ombudsmanhoz fordult. A TASZ és az EKINT szakmai álláspontjával a CKP beadványát kívánja alapjogi érvekkel támogatni.

Nyílt levél Aáry-Tamás Lajoshoz, az oktatási jogok biztosához 02.24.)

Ön a szemünkbe nézett, és megígérte, hogy azonnali hatállyal, még a munkaidő vége előtt továbbítja a diákok beadványát Palkovics László államtitkárnak és Balog Zoltán miniszternek. Hová tűnt azóta, Aáry-Tamás Úr? Hová bújt? Nem érjük el Önt, sem mi, sem a sajtó. A leveleinkre nem válaszol. Nem tudjuk, továbbította-e egyáltalán a panaszt. Nem kaptunk semmiféle tájékoztatást, pedig már eltelt két hét, lezárult az érettségire való jelentkezés is. Hiába hívjuk a titkárságát, ugyanaz a hölgy veszi fel, és egyre zavartabb hangon közli: „Aáry-Tamás Lajos úr házon kívül van. Majd visszahívjuk Önöket.” De nem hívnak minket vissza. Soha.
(Forrás: Tanitanék)

 

 

2. CKP

Határidőt szabott Balognak a CKP az érettségi miatt (02.22.)

Annak ellenére, hogy a Civil Közoktatási Platform szakemberei már bő egy éve jelezték, hogy e területen súlyos problémák adódhatnak a kormányzat felelőtlen mulasztásai miatt, semmiféle korrekció nem történt az oktatásirányítás részéről, most is csupán annyi reakció érkezik, hogy nem érzékelnek problémát, tehát nincs mit kezelni. A CKP közleménye szerint még lehetne változtatni azon, hogy kötelező a szakgimisek számára ötödik érettségi tárgyként szakmai tárgyat választani.
(Forrás: Eduline)

Közvéleménykutatás a közoktatásról (02.14.)

2016 őszén az OFOE szakmai csoportja Lannert Judit oktatáskutató vezetésével egy online kérdezést végzett a pedagógusok, szülők, diákok és egyéb érdeklődők körében. A mérőeszköz tematikájának kialakításánál a Tanítanék Mozgalom a CKP és a két pedagógus szakszervezet által megfogalmazott követelések jelentették a legfontosabb alapotA minta ugyan nem reprezentatív, de a mozgalommal rokonszenvezők véleményét jól mutatja.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

 

 

3. Oktatáspolitika

Nem szűnik meg az iskolai buktatás (02.21.)

A szaktárca nem tervezi a bukással, az évfolyamismétléssel kapcsolatosan a jelenlegi jogszabály módosítását – rea­gált lapunk megkeresésére az oktatásért felelős államtitkárság. Erről azután érdeklődtünk, hogy múlt héten a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) a buktatás azonnali megszüntetését javasolta a kormánynak. Szerintük nem a tanulási nehéz­ségekkel küzdő diákok értelmi képességével van a baj, hanem „a megszokott oktatási módszerek azok, amelyek fogyatékosak”.
(Forrás: Magyar Idők)

Nagyobb hangsúlyt kaphat a pedagógus az új NAT-ban – videó (02.24.)

Márciusra elkészül és társadalmi egyeztetésre megy az új Nemzeti alaptanterv. A kormánypárti Magyar Idők birtokába került háttéranyag szerint az korszerűsítené az irányokat, és jobban támaszkodna a pedagógusokra. Az oktatási államtitkár korábban arról beszélt, az OECD-országok közül nálunk töltik a diákok a legkevesebb időt iskolai tanulással.
(Forrás: Hírtv)

Márciusra elkészül az új alaptanterv (02.24.)

az új NAT egyik legfontosabb feladata, hogy korszerűsítse a korábbi elképzeléseket, irányokat, és megfelelő kereteket biztosítson a versenyképes oktatáshoz. – Újra kell gondolni a kompetenciafejlesztés fogalmát annak minden elemével – például ismeret, készség, képesség, kimeneti szabályozás – együtt. Az oktatási kormányzat célja, hogy egy olyan koherens szabályozási rendszer jöjjön létre, amely a jelenleginél erőteljesebben épít a pedagógusok szakmai tudására.
(Forrás: Magyar Idők)

Minden eddiginél többen fociznak az iskolákban (02.24.)

A 2016/17-es tanévben 1445 alapfokú oktatási intézményben 71 707 gyermek kapcsolódott be a Magyar Labdarúgó Szövetség grassroots igazgatósága által szervezett és felügyelt OTP Bank Bozsik Intézményi programba. Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője az MTI-nek kifejtette, soha ennyi gyermek nem futballozott az iskolákban szervezett keretek között. A 7-14 éves korosztály számára szervezett programban résztvevő iskolákban rendszeres, heti kétszer egyórás labdarúgó foglalkozásokon vesznek részt a diákok.
(Forrás: Eduline)

Jövőre jön az ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga (02.27.)

Az oktatási szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy a jelenlegi oktatási rendszer alkalmas-e arra, hogy felkészítse a gyerekeket a megméretésre. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke lapunknak korábban rámutatott: a szakmában senki nem érti, miként lehetséges az, hogy a gyerekek a közoktatásban csaknem ezer órát tanulnak nyelvet, de nem képesek arra, hogy letegyenek egy középfokú nyelvvizsgát az érettségiig. Úgy értesültünk: a KRESZ-vizsgát is ingyenessé teszi a kormány a diákok számára.
(Forrás: Magyar Idők)

Tovább terjedt az e-napló az iskolákban (02.26.)

A e-napló rendszere a tanárok visszajelzései alapján érezhetően megkönnyíti és lerövidíti a tanárok félévi és év végi adminisztrációs terheit, emellett a szülők számára is naprakész információkkal szolgál. A kormány célja, hogy az iskolákban minél jobban kihasználják a korszerű technikai lehetőségeket. Ennek azonban technológiai követelményei is vannak, ami több ezer iskolában források hiányában még nem áll rendelkezésre, erre azonban nem tért ki Rétvári Bence.
(Forrás: Eduline)

 

 

4. Kritikus megnyilvánulások

Ha nem javul az oktatás, az ország jövője forog kockán – Interjú Lovász Lászlóval (02.24.)

Több gimnazistára és több diplomásra lenne szükség, nem pedig kevesebbre – mondja Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki nem tartja helyesnek a tankötelezettségi kor leszállítását, nem hiszi, hogy csak mérnökökre lenne szükség, és óv a hirtelen reformoktól. A világhírű matematikus szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre is jobban kellene tanítania. Javulóban van az Akadémia és a minisztérium közötti együttműködés, de a korábbi javaslataik az asztalfiókban végezték.
(Forrás: Index)

Magolni jól tud a magyar gyerek (02.23.)

A magyar iskolarendszer még mindig a memorizálásra és az élettől elszakított formulák megtanulására idomítja főleg a diákokat, amiket aztán gyorsan el is lehet felejteni – nem meglepő, hogy már a sereghajtók között vagyunk a PISA-mérésekben. A Magyar Tudományos Akadémia konferencián néz szembe az alulfinanszírozott és elavult oktatás válságával: ezt tanította nekünk idáig a PISA-sokk.
(Forrás: Index)

„A magyar iskolarendszer nem tanítja meg gondolkodni a gyerekeket”- videó (02.23.)

A magyar iskolarendszer nem tanítja meg gondolkodni a gyermekeket, az egyes tantárgyak során megszerzett készségeket nem tudják más tantárgyak során alkalmazni, ezért teljesítenek rendre alul a magyar diákok a PISA-teszteken – mondta Magyarország élőben című műsorunkban Csapó Benő oktatáskutató.
(Forrás: Hírtv)

Fideszes provokáció és több száz érdeklődő a Momentum szegedi fórumán (02.26.)

A csoportokban több helyen is kritikával illették a közoktatásban az iskolai demokrácia és a demokratikus döntéshozatalra való felkészítés hiányát, és a tanterv hiányosságait is.és annyit már elárultak, hogy a KLIK megszüntetését és az iskolák nagyobb autonómiáját tartanák kívánatosnak. A további tájékozódást a mozgalom részéről jelzi, hogy Pottyondy Edina mintegy fókuszcsoportos jelleggel arról is kikérdezte a hozzászólókat, mi a véleményük a privát iskolákról és a magánoktatásról.
(Forrás: Kettős Mérce)

Újabb útvonalakon menekítik a szülők gyermekeiket a közoktatásból (02.21.)

A diák magántanulóként is teljesítheti tankötelezettségét. Ezt elsősorban a kiemelkedő tehetségű vagy egyéb területen jól teljesítő, ezért elfoglalt, például élsportoló gyerekeknek találták ki. A gyakorlatban viszont bárki lehet magántanuló, ha a család megkapja az engedélyt. Ezeket az egérutakat általában akkor választják a szülők, ha nem tudnak vagy akarnak részesei lenni az állami oktatásnak. Az utóbbi években megjelent a kínálatban egy harmadik lehetőség: a tanulócsoport. A gyerekek kis csoportokban, általában vegyes korosztályban egy vagy két tanító vezetésével sajátítják el a tananyagot.
(Forrás: 24.hu)

 

 

5. Pedagógia

Fóti Péter: Homer Lane (02.23.)

Az 1875 és 1925 között élt Homer Lane amerikai pedagógus, szociális munkás és pszichoterapeuta alig ismert Magyarországon. Ezen a helyzeten igyekeztem változtatni korábbi írásaimmal is. Az angol nyelvű pedagógiai irodalom ugyan említi néha a nevét, de tevékenységének jelentőséget alábecsülik. A demokratikus iskolarendszer mai követői – köztük magam is – őrá vezetjük vissza a demokratikus iskolai önkormányzat modelljének kitalálását és kipróbálását.
(Forrás: Tani-tani Online)

Ennek a tehetséggondozó modellnek a lényege, hogy nem modell (02.22.)
Lezárult a Magyar Templeton Program. A magyar modell iránt már 16 ország tehetséggondozói érdeklődnek. A tapasztalatokról beszélgettünk a program szellemi atyjával, Csermely Péter biokémikus-hálózatkutatóval.
(Forrás: BITport)

Oláh Zoltán Sándor: Tudásátadás, de hogyan? )02.23.)

Ami a szerves tudásátadást illeti, az – éppúgy, mint a régebbi korokban – a XXI. században is csak mester és tanítvány együtt végzett munkáján alapulhat. Ennek az alapelvnek az érvényesítésére megörökölt iskolarendszerünk teljességgel alkalmatlan. Inkább tűnik fiataljaink gyűjtőfogházának arra az időre, amíg a szülők a kenyérre- – és a rendszer fenntartására – valót megkeresik. Így marad a versenyfutás vagy még inkább a vesszőfutás a majdan versenyképes emberi erőforrás előállításáért. A gyerekek legjobb esetben a minden pillanatban megélt stresszhelyzetek kezelését tudják elsajátítani, minimális, az életben használható tudás megszerzése nélkül.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

6. Középiskolai felvételi

Tényleg fontos, hogy a gyerek a legjobb középiskolába kerüljön? (02.21.)

A jobbnak tartott gimikbe épp, hogy bejutott diákok csak kicsivel érettségiznek jobban, mintha kicsivel kevésbé jó gimikbe jártak volna. Lehet, hogy nem azon kellene aggódnunk, hova jut be a gyerek, hanem segítenünk kéne akárhova is jár. A gimnáziumok rangsorát az határozza meg, hogy a diákok átlagosan milyen eredményeket érnek el a kompetencia-felméréseken, illetve az érettségin.
(Forrás: Index)

Középiskolai felvételi: csak a népszerű iskolákba jelentkezőknek kell izgulniuk? (02.27.)

Több középiskolai hely van – különösen a négyosztályos iskolákban -, mint ahány jelentkező – emelte ki az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója. Az intézet főigazgatója kitért arra is, hogy a gyerek 14 éves korában döntően még a szülő segíti, illetve dönti el a választást. A szakember ugyanakkor kiemelte: a legfontosabb a tanulás megszerettetése, ez a feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. "Mindegy, hogy mit tanul a gyerek, a lényeg hogy szeresse."
(Forrás: Eduline)

 

 

7. Tankönyvek

Végleg elbukott a tartós tankönyv a legkisebbeknél (02.23.)

Az intézkedést a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kellett alkalmazni először az általános iskolák első évfolyamán, majd tanévenként felmenő rendszerben. A kötelező tartós tankönyvek rendszere azonban évek óta szakmai tiltakozást váltott ki. Tavaly a Meixner Pedagógiai Egyesület petíciót is indított, hogy töröljék el az intézkedést az első négy évfolyamon. Végül tavaly óta az 1–2. évfolyamon már nem kötelező tartós tankönyvet használni, de az erre vonatkozó rendelet eddig nem módosult, mostantól azonban ezeket a könyveket kivezetik az említett két évfolyamból.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Palkovics: a szülők kérésére vezetik ki a tartós tankönyveket (02.24.)

Tavaly tavasszal "szülői oldalról" vetették fel, hogy az 1. és 2. osztályos tanulók esetében nehéz a könyveket "tartós állapotban" megőrizni, a beleírtakat radírozni, majd visszaadni. A kormány ennek nyomán hozta meg döntését, hogy ne terheljék feleslegesen a szülőket.Az idei költségvetésben már számoltak is ezzel – jegyezte meg. Az oktatási államtitkár hozzátette: megvizsgálják, hogy a 3. és 4. osztályosokra is kiterjesszék a tartós tankönyvek kivezetését.
(Forrás: Eduline)

Tankönyvbe illő bukta: "Szívlapáttal szórjuk ki a pénzt az ablakon (02.27.)

Felelőst találni pedig a legnehezebb: az OFI megszűnt, feladatait részben az Emmi vette át, ott pedig nem találni tartalomfejlesztési felelőst, legalább is Keresztynek Péternek, a TANOSZ elnökének nem sikerült, amikor a minisztériumhoz fordult. A tankönyves szerint rengeteg probléma van még ezen túl is a tankönyvrendszerben, pl. nem érvényesül a szabad tankönyvválasztás elve, de mivel a tiltakozók hangja nem elég erős, nincsenek következmények. A következő nagy döbbenet 2018. augusztus 31-én lesz, amikor lejárnak a magánkiadók tankönyveinek engedélyei, és a tankönyvjegyzéken nem marad más választás, mint a kísérleti, állami tankönyv. 
(Forrás: hvg.hu)

 

 

8. Szakképzés – felnőttképzés– munkaerőpiac

Milyen az álommunka a magyarok számára? (02.24.)A pályakezdők a tapasztalatlanságuk miatt, az idősebb dolgozók pedig a korukat érintő megkülönböztetés miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. Vannak azonban olyan területek, ahol mindkét korcsoport előnyöket élvezhet. A pályakezdőket örömmel vadásszák le például az informatikai, mérnöki cégek nem csak állásbörzéken, hanem különböző gyakornoki programokon keresztül is. A szakmunkások körében pedig akkora a hiány, hogy az iskolából kikerült fiatalokra és a tapasztalt szakemberekre is hamar lecsapnak a munkaerő-közvetítő cégek.
(Forrás: Eduline)

A magyar fiatalok nem is álmodnak 200 ezres fizetésről (02.21.)

Ma már nem a munkanélküliségtől, hanem az elszegényedéstől félnek a fiatalok. Nem fest túl hízelgő képet a munkaerő-piaci érvényesülésről a fiatalok véleménye, amely viszont reálisnak tűnik. Szerintük ugyanis csaknem ugyanolyan fontos a jó állás megszerzéséhez a szaktudás (közel 85 százalék tartja teljes mértékben vagy inkább szükségesnek), a szakmai gyakorlat (84%) és a kapcsolatrendszer (83%). Fizetési igényeik nem tekinthetőek túlzónak, és ezt elég megrázó látni: a fiatalok körében a legnagyobb csoport, 22 százalék lenne elégedett egy maximum 150 ezres nettó fizetéssel. Miközben a fővárosban egy akármilyen kis lyuk albérlet ennek legalább a felét elviszi.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

9. Esélyek

Prókai Eszter: Minden erejével kaparta ki magát a legmélyebb gödörből (02.21.)

Édesanyja lemondott róla, nevelőotthonban élt nyolcéves koráig. Fodrász szeretett volna lenni, de az általános iskola után már nem tanult tovább. Hosszú évekig drogozott, emiatt négy gyerekét is elvették tőle. Pár éve még azt sem tudta, mi fán terem a bazsalikom, ma a Prezi bisztrójának junior menedzsere. Ő a 37 éves Lakatos Heléna, aki a bagi cigánytelepről indult, egy víz nélküli kis lakásból, ma a hatodik kerületben bérel lakást, hamarosan pedig repül Ciprusra, hogy elmesélje, hogyan jutott idáig. Heléna története jól mutatja, milyen csodákra képes az erős akarat és egy elszánt önkéntes. 
(Forrás: abcug.hu)

Forgács István: Így oldd meg a cigányügyet – 3. rész: a közoktatásról (02.22.)

Ma Magyarországon szinte felfoghatatlan mértékű és gyorsaságú az a romlás, amelyben túlnyomórészt cigány gyerekek tízezrei csak érintőlegesen találkoznak a magyar oktatási rendszerrel. z "integrált" oktatás egy agybaj, különösen fölső tagozatban, mikor is már olyan kínos problémák merülhetnek föl, amit a többségi társadalomból jövő gyerek szülei NEM vállalhatnak.Jó lenne kormányzati szinten valami józan döntésre jutni, de tartok attól, h. a korszellem és a környezet ezt nem teszi lehetővé a maga brutális valóságában.
(Forrás: Mandiner)

 

 

10. Gyermek- és ifjúságvédelem

Hozzáférés: biztosítva! A gyerekeket védeni kell a ragadozóktól! (02.18.)

A 2014 májusa óta működő, fővárosi – hűvösvölgyi – központ mellett már a regionálisan öt megyét (Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) lefedő, múlt héten Debrecenben megnyílt médiacentrum is várja az iskoláscsoportok jelentkezését, hogy egynapos, 4-5 foglalkozást magába sűrítő médiafogyasztási gyakorlatokon vegyenek részt – élményszerű keretek között.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Százötvenezer gyermektől vonták meg a segítséget (02.24.)

Kilenc éve egy fillérrel sem emelkedett az öregséginyugdíj-minimum, ami nem csak a minimális szolgálati idejű időseket érinti, de egyre jobban sújtja a nehéz körülmények között élő gyermekeket is. Több szociális ellátásra való jogosultság, így például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ugyanis a nyugdíjminimumhoz van kötve. Mivel a jogosultsági küszöb évek óta nem növekedett, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt esztendőről esztendőre egyre kevesebb gyermek tudja megkapni. Hat év alatt több mint 150 ezer gyermek szorult ki a kedvezményezetti körből, jelentős részük így elesik az ingyenes étkezéstől és a térítésmentes tankönyvtől is.
(Forrás: Magyar Nemzet)

A magatartászavaros gyerekek csak ne zavarják a többieket a tanulásban! (02.27.)

A sajátos nevelési igényű gyerekekhez oktatási intézményekben jogszabály szerint járna plusz egy fő szakember. Nos, ezzel csak két baj van: az egyik, hogy gyakran nagyjából egy év alatt sem sikerül elérni, hogy legyen diagnózisuk a gyerekeknek, vagyis ki lehessen mondani: a gyerek SNI-s, jár mellé mondjuk egy pedagógiai asszisztens, aki segít az óvónőnek/tanárnak. Egyszerűen nincs elég pedagógus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, vagyis van, csak nem itthon, hanem vagy valamelyik multicégnél dolgoznak inkább, vagy Angliában vigyáznak egy gyerekre, amivel a háromszorosát keresik annak, amit akkor keresnének, ha harminc gyerekkel bajlódnának valamelyik iskolában.
(Forrás: Dívány)

 

 

11. Oscar-díj

Hatalmas magyar siker: Oscar-díjat kapott a Mindenki című rövidfilm (02.27.)

Hatalmas magyar siker: Oscar-díjat kapott a Mindenki című rövidfilm. A Mindenki című alkotás az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. Deák Kristóf a díjat átvéve köszönetet mondott a filmakadémiának, valamint családjának és tanárainak.A Mindenki című alkotás az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. Deák Kristóf a díjat átvéve köszönetet mondott a filmakadémiának, valamint családjának és tanárainak.
(Forrás: Eduline)

Ez a nap videója: így örültek az Oscar-díjnak a Mindenki gyerekszereplői (02.17.)

A Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskolában óriási volt az öröm, miután a Mindenki kapta az Oscar-díjat a kisfilmek mezőnyében. A győztes filmben ők alakították a kórust. Molnár Mónika kórusvezető a hvg.hu-nak azt mondta, nagyon boldog, egy picit el is pityeredett a meghatódottságtól. Hozzátette: ő érezte, hogy nyerni fognak, de azért félt tőle, hogy csalódottak lennének a gyerekek, ha mégsem így történne.
(Forrás: hvg.hu)

Nagyon nagy szó, hogy a mi iskolánk nyert egy Oscar-díjat – videó (02.27.)Gyerekpezsgő és torta: ilyen egy igazán menő Oscar-buli. A Bakáts Téri Általános Iskolában ünnepeltek a Mindenki gyerekszereplői.
(Forrás: Index)

 

 

12. Külföld

Ilyen az élet a Vörös Hadsereg Általános Iskolában (02.15.)

Ezek az iskolák extrém példái a Kínai Kommunista Párt által hirdetett hazafias oktatásnak. A kritikusok ezzel szemben szimpla agymosodának nevezik. Az iskola igazgatója, Mu Csunjung szerint azonban erről szó nincs, csupán arra készítik fel a kicsiket, hogy felnőtt korukban is keményen dolgozzanak. És hogy emlékezzenek, honnan jöttek. Hozzátette, hogy erre Kujcsou tartományban különösen nagy szükség van, mivel ez az ország egyik legszegényebb területe. – Bár most már viszonylag kényelmesen élnek a családok, fontos, hogy a gyerekek megtanulják, milyen nehézségekkel kellett itt szembenézniük a múltban
(Forrás: Magyar Nemzet)

Egy élhető és sikeres ország – mit tudnak a finnek? (02.20.)

Finnország száz szociális innovációjáról jelent meg pár hete egy könyv, abból az alkalomból, hogy az északi ország idén ünnepli függetlenségének századik évfordulóját. A finnek mindig is próbálkoztak társadalmi újításokkal: az oktatás például első pillantásra (magyar szemmel nézve) anarchikus. Ám valójában a demokratikus szellemet megőrizve igyekeznek az iskolák a modernizációnak megfelelni, és mint az összes nemzetközi vizsgálat mutatja, rendkívül eredményesen.
(Forrás: hvg.hu)