Home Kiemelt témákSzakképzés Titoktartási nyilatkozatot íratnak alá a tanárokkal a szakképzési centrumokban

Titoktartási nyilatkozatot íratnak alá a tanárokkal a szakképzési centrumokban

2016-12-17

A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került szakképzési központokban alkalmazott pedagógusoktól titoktartási nyilatkozatot követelnek meg.  Az aláírandó dokumentumban többek között az áll, hogy a közalkalmazott az intézmény szolgáltatására vonatkozó bármilyen információt titokban tartja. 

A szöveg így folytatódik:  „A tevékenységem során előttem ismertté vált olyan tényekről, adatokról illetéktelen szervnek vagy személynek tájékoztatást nem adok, melynek kiszolgáltatása az állam, közigazgatási szerv, a munkatársam vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következménnyel járna.“ (háttér: http://index.hu/belfold/2016/11/30/titoktartasi_nyilatkozat_szakkepzesi_centrum_ngm_tanarok_szakkozepiskola

Jogi szakértőnk véleménye szerint a pedagógust terhelő titoktartási kötelezettség egyrészt azt jelenti, hogy védenie kell a rábízott diákokat, nem adhat ki olyan adatot, amely azok személyiségi jogát sértené, másrészt a közalkalmazott az alkalmazó intézményről az intézmény nevében megfelelő felhatalmazás nélkül nem nyilatkozhat.  Ami ezen a körön túl van, arról a közalkalmazott felelősséggel és megalapozottan, hivatásához méltó módon, de bárhol, bárkinek és bárhogyan megnyilatkozhat. 

Alábbiakban közöljük Dr. Deák Dániel egyetemi tanár részletes jogi véleményét:

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének jogásza szerint a kért titoktartási nyilatkozat jelenlegi formájában egyvalamire alkalmas, mégpedig arra, hogy a tanárok többségét megfélemlítse.  A titoktartásnak jogilag lehet alapja, hiszen a Munka Törvénykönyve valóban kimondja, hogy a munkavállaló nem folytathat olyan magatartást, amellyel munkáltatója érdekeit veszélyezteti, illetve „nem nyilváníthat úgy véleményt, hogy ártson a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, vagy a munkaviszony céljának“, a köznevelési törvény pedig arról rendelkezik, hogy a pedagógus köteles megőrizni „a hivatali titkot“.  Ám mint az oktatási szakjogász rámutatott, a szóban forgó nyilatkozat túl általános, nem fogalmaz egyértelműen, ezért szerinte jogszerűtlen is, mivel „általános titoktartást" nem lehet elrendelni.  Egyértelműen meg kell mondani, melyek azok a titkok, amelyek megtartására kötelezik a pedagógusokat.  Hozzátette: ha a munkáltató úgy látja, valaki megsértette az aláírt nyilatkozatot, szakmai szabály megsértésére hivatkozva a munkaviszonyát is megszüntethetik (háttér: http://nepszava.hu/cikk/1113620-szajkosarat-kapnak-a-tanarok-az-allami-mikulastol).

 Jogszabályi háttér

Az intézménnyel, a pedagógusokkal és a diákokkal kapcsolatos legfontosabb adatokat a KIR  (köznevelési információs rendszer) központosított adatbázisában kezelik.  Az adatkezelés célhoz kötött.  A KIR személyes adatokat törvények előírásai alapján kezel, betartva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előírásait, különös tekintettel az adatok összekapcsolására (vö. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról II. fejezet).

A pedagógust hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.  A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését (háttér: Nkt. 41-44. §§, 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 1-3/A. §§, 23-24. §§).  Figyelemre méltó módon az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/12731. számú törvényjavaslat 10. §-ába foglalt szabály lehetőséget biztosít a köznevelési intézmény számára, hogy a vele jogviszonyban álló pedagógus, óraadó, tanuló, gyermek törvényben meghatározott adatait adategyeztetés céljából a KIR adatkezelője továbbítsa az intézmény számára.

Ami a pedagógus munkaviszonyát illeti, a Kjt. külön nem rendelkezik a titoktarrtásról, de mögöttes szabályként az Mt. igen.  Eszerint (8. § (4) a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.  Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.  A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.  Az Alaptörvény VI. cikke értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.  A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

2013. január 1-e óta az Oktatási Hivatal kiemelt feladata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába átkerült köznevelési intézmények közhiteles nyilvántartásának vezetése, amely ebben a tanévben a nyári átszervezések, átalakítások eredményeképpen 2480 intézményt tartalmaz.  Ebben a közhiteles nyilvántartásban hatályossággal tartja a Hivatal nyilván az adatokat, míg a KIR intézménytörzs – amelyben az OH csak az aktuális közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tárolja – nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

A KIR kiemelt területe a KIR személyi nyilvántartás, amely már 2005 óta létezik, de eddig leginkább a tanulók nyilvántartásának volt hangsúlyosabb a szerepe.  Korábban a közoktatási törvény, s most a köznevelési törvény is előírja, hogy a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, illetve pedagógiai előadói és pedagógiai szakértői munkakörben alkalmazottakat is be kell jelenteni a KIR személyi nyilvántartásába.  Mivel a KIR személyi nyilvántartásába bejelentett adatok hitelességéért az intézmény vezetője felel, ezért nélkülözhetetlen, hogy az intézményvezetők pontosan nyomon kövessék a rendszerbe rögzített alkalmazotti adatokat (háttér: (https://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop311_2szakasz/projekthirek/kir_koznevelesi_nyilvantartasai).

Válaszok

A fentiekből kitűnik, hogy a törvények egyrészt kötelezik a pedagógust mint közalkalmazottat a titoktartásra, másrészt az adatkezelés központosított rendben, az Oktatási Hivatal által, jórészt a KIR révén valósul meg.  A közérdekű adatokról az OH átfogó tájékoztatást nyújt (l. https://www.oktatas.hu/hivatal).  A pedagógust terhelő titoktartási kötelezettség egyrészt azt jelenti, hogy védenie kell a rábízott diákokat, nem adhat ki olyan adatot, amely azok személyiségi jogát sértené, másrészt a közalkalmazott az alkalmazó intézményről, az intézmény nevében megfelelő felhatalmazás nélkül nem nyilatkozhat.  Ami ezen a körön túl van, arról a közalkalmazott felelősséggel és megalapozottan, hivatásához méltó módon, de bárhol, bárkinek és bárhogyan megnyilatkozhat.