Pisa árnyékában (sajtószemle)

SAJTÓSZEMLE A PISA VIZSGÁLATRÓL (2016. 12. 06 – 12.12.)

Tartalom

1. Híradás a kudarcról – első reakciók
2. Okok és lehetséges következmények
3. Hogyan tovább?
4. A kormányzat reakciója
5. Ellenzéki reakciók
6. Tanítanék – CKP
7. Pedagógusok véleménye
8. Diákok véleménye
9. Szülők véleménye
10. Oktatáskutatók véleményei

 

 

1. Híradás a kudarcról – első reakciók
   

Kijöttek a PISA-eredmények: rosszabb, mint valaha (12.06)

Korábban sem volt jó a helyzet, a háromévente a világon végigsöprő nagy kompetenciamérésben majdnem mindig elmaradtunk az átlagtól, de az eredményeink nemhogy nem javulnak, a lemaradásunk csak nő. Legutóbb az látszott, hogy főleg matematikából estek vissza a magyar gyerekek, a kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb, 2015-ös tesztekből származó adatok pedig már azt jelzik, hogy ugyanerre a szintre vagy még ez alá süllyedtek a pontszámaink szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is.
(Forrás: Index)

 

Ilyen nagyot még sosem zuhant a magyar oktatás (12.06.)

Óriási különbség van a gazdasági szempontból előnyös és hátrányos helyzetű diákok teljesítménye között, úgy néz ki, hogy a világon a magyar oktatási rendszer az egyik legrosszabb abban, hogy az iskolában csillapítsa a diákok otthonról hozott különbségeit. Aki tehetős családból származik, az többnyire jól fog teljesíteni, a szegényből, az rosszul, az iskola ebből alig egyensúlyoz ki valamit.
(Forrás: 444.hu)

 

Itt a PISA-eredmény: három év alatt drámaian esett a magyar diákok tudásszintje (12.06.)

A kutatók azt írják, a magyar tanulók teljesítménye az elmúlt évtizedekben romlik, matekból és természettudományból ma az általános iskola végén kevesebbet tudnak, mint 10–15 évvel ezelőtt, a diákok között egyre több a gyengén teljesítők – funkcionális analfabéták – aránya, a diákok tanulási stratégiájával komoly gondok vannak, itthon a legnagyobbak az iskolák közti különbségek. Az elemzők szerint a tanulók társadalmi háttér szerinti szelekciója korán elkezdődik, és a teljes közoktatást áthatja.
(Forrás: hvg.hu)

 

Nem kell a gyerekeket a modern világról kérdezgetni, és akkor mindjárt jobban mutatnak a magyar oktatás eredményei (12.06)

Az lett az általános megközelítés, hogy nem a magyar oktatási rendszernek kellene felzárkózni, hanem meg kéne próbálni a világot visszaforgatni pár évtizeddel, hátha akkor ugyanazzal a tudással jobban szerepelnének a magyar diákok. Nálunk a 15 éves gyerekeknek a heti öt kötelező tesióra mellé már csak egy informatika fér bele, úgyhogy nem kell olyan életidegen példákat adni nekik, mint a PISA tesztben, hogy ha egy gigás pendrive-ról letörölnek 400 mega fotót, akkor felfér-e rá 2 új album.
(Forrás: 444.hu)

 

 

2. Okok és lehetséges következmények
   

Zsuppán András: Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink? (12.06.)
Hat (a felmérés készítésekor öt) éve vezetik az országot, egy idő után látszania kellene az eredményeknek még egy lassan változó, nagy rendszer esetében is.Kevés tartalmi reformot csináltak, és az is inkább az alapkészségek oktatásának megerősítése ellen hatott. A kormány által bevezetett új tanórák (mindennapos testnevelés és hit-/erkölcstan) elveszik az időt a fontosabb tantárgyak (matek, magyar, idegen nyelvek) elől.A tanárokat az életpályamodell bevezetésével párhuzamosan rengeteg értelmetlen, idegölő adminisztrációra kényszerítették rá,
(Forrás: Válasz)

 

Ezért hasaltak el a magyar diákok a PISA-teszten (12.07.)

Sajnos nem sok elemét találni a magyar oktatási rendszerben azoknak a kritériumoknak, amik az Engame Akadémia elemzése szerint sikeressé tehetik egy ország oktatását. Mivel a PISA-teszt inkább arra kíváncsi, hogy a megszerzett tudást hogyan tudják a diákok a gyakorlatban hasznosítani, a sikeres országok erre fektetnek hangsúlyt. Lengyelországban pont így tettek, Finnországban pedig a projektalapú oktatás vezetett sikerre. “A bemagolt tudásanyag elszáll – azokat a következtetéseket viszont, amiket a diák maga von le sokkal inkább megjegyzi és beépíti a saját tudástárába.
(Forrás: eduline)

 

A magyar gyerekek negyede funkcionális analfabétaként fejezi be az iskolát (12.07.)

A 15 éves magyar diákok több mint negyede funkcionális analfabéta, azt sem tudja megállapítani, hogy két alternatív útvonal közül melyik a rövidebb, és azokkal az alapvető számolási készségekkel sem rendelkezik, melyek legalább minimálisan szükségesek lennének az életben való elevickélésre. Az országos szinten is nagyon gyenge PISA-átlagnál is sokkal ijesztőbb, hogy milyen ütemben növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a sorsa már az általános iskola végén megpecsételődik.
(Forrás: Index)

 

Brutális romlás az oktatásban: 2030-ra lehetne csak visszafordítani (12.08.)

Radó Péter szerint a közép-európai régió kettészakadni látszik. Az osztrák, cseh és lengyel oktatás az OECD-átlagnak megfelelően vagy a fölött teljesít, míg a Magyarország által mutatott „brutális mértékű romlást” megközelítő teljesítményrontást „kizárólag Szlovákia produkált”. A magyarországi oktatáspolitika a nyolcvanas évek diskurzusait indította újra az oktatás centralizációjával, míg nyugaton evidenciának számít az iskolák szakmai, pénzügyi és szervezeti autonómiája.
(Forrás: 168 óra)

 

György Zsombor: Homály (12.08.)

A tényekkel kár szembemenni, nincs az a kommunikátor, aki elhitetheti, hogy 477 pont több, mint 493. (A természettudományok terén elért magyar eredmény és a nemzetközi átlag.) De igazán az az aggasztó, hogy megannyi kutatás és személyes tapasztalat alapján nagyon durva, sőt durvuló különbségek, törések mutatkoznak térség és térség, iskola és iskola, család és család között, amit pusztán az intézmények államosításával biztosan nem lehet eltüntetni.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

PISA-teszt: 20 évbe is beletelik, mire ezt kijavítjuk (12.08.)

Arató szerint felül kellene vizsgálni a nemzeti alaptantervet, sőt az oktatási törvényt is, de nem azoknak, akik most teszik. "Az Oktatási Kerekasztalban, illetve a kormány által létrehozott, a NAT újraírásával megbízott Nemzeti Pedagógus Karban nem a valós, civil kezdeményezések emberei ülnek" – véli Arató László, aki szerint a jelenlegi oktatási kormányzat alapvető elvi hibája, hogy azt képzeli, hogy az egyformaság eredményezi az egyenlőséget.
(Forrás: Szeretlek Magyarország)

 

PISA-teszt után: elveszett egy generáció? (12.08.)
Az oktatási kormányzat sok hibát elkövetett, de nem lehet mindent az ő nyakukba varrni. A tanároknak is változniuk kellene, tudomásul kell venniük, hogy már régen nem ők az egyetlen és kizárólagos tudásközvetítők, pláne, ha még ezen a téren sem a leghatékonyabbak. Sokkal inkább a gyerekeket partnernek tekintő, az egyéni fejlődési lehetőségeikhez igazodva haladó tanulástámogatóként kellene megjelenniük.
(Forrás: hvg.hu)

 

Nem értik a lényeget – Beértek a Fidesz oktatáspolitikájának 'vívmányai' (12.10.)
Bár az új alaptanterv készül, de kevés remény van arra, hogy érdemi változást hozhat, hiszen a Köznevelési Kerekasztalnál ülő szervezetek készítik, ahol gyakorlatilag egyetlen, a kormány politikájával szemben kritikus szereplő sincs. A kormány így tovább terelheti a gyerekeket a szakoktatás felé, ahol a közismereti óraszámok lecsökkentésével biztosan nem jutnak versenyképes tudáshoz, és a boldoguláshoz elégséges készségeik sem fejlődnek.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

 

3. Hogyan tovább?
   

Mit csinálunk rosszul? Lenne kitől tanulni tanulni (12.09.)
A WEF sorrendje kísértetiesen hasonlít a PISA-teszt eredményeire, ezért kíváncsiak voltunk, hogy mégis miben különböznek az éllovasok a többiektől, és főként tőlünk. Kiválasztottunk négy, a sajátunktól nagyon eltérő oktatási rendszert üzemeltető olyan országot, amely mindkét szervezet idei húszas listáján szerepelt – ezeket vettük górcső alá.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

Gál J. Zoltán: A bukás  (12.10.

Hamar kiderülhetne, Hoffmann Rózsa megrökönyödésére, hogy Arany és a gyakorlati feladatok nem zárják ki egymást, hogy aki Harry Pottert olvas, az nagyobb eséllyel fog egyszer Kalevalát is, meg hogy a digitális technika okosalkalmazásával ad absurdum még magyarságtudatát is fejlesztheti, akinek ehhez van kedve. Ehhez legelébb a tanároknak kell kiszabadulniuk az Orbán-kormány fogságából. Hiszen ha ők nem szabadulnak, még a gyerekeink se fognak.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

 

4. A kormányzat reakciója
   

Orbán nem kommentálja a botrányos PISA-eredményt
Megkerestük a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy mit szól Orbán Viktor a PISA-teszt eredményeihez, tervez-e az eredmények ismeretében bármilyen változást az oktatási rendszerben, illetve nem gondolja-e úgy, hogy a magyar oktatáspolitika téves úton indult el az elmúlt hat évben, amire csak azt a rövid választ kaptuk, hogy a témával kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma ismerteti a kormány álláspontját, forduljunk hozzájuk.Balog Zoltán miniszter sem szólalt meg, az oktatásért felelős Palkovics László viszont lényegében hárította a felelősséget.
(Forrás: hvg.hu)

 

Lázár szerint nem a kormány, hanem a tanárok a felelősek a rossz PISA-eredmények miatt
Lázár visszautasította azokat a követeléseket is, miszerint a botrányos eredmény után Balog Zoltánnak le kellene mondania. Szerinte már csak azért sem lehet számon kérni a borzalmas PISA-eredményeket az oktatásért felelős miniszteren, mert nem ő tartotta a diákoknak a matematikaórát és a rossz teszteket sem ő írta. Úgy látja, az nem politikai kérdés, hogy matematikából mit kell megtanulni. Most azért kezdeményeznek tárgyalásokat, mert az erről szóló értelmes párbeszédhez szeretnének hozzájárulni.
(Forrás: 444.hu)

 

Pisa-eredmények: Palkovics szerint is felelősek a tanárok – videó (10.08.)
Palkovics László, oktatási államtitkár reflektál a Pisa eredményekre. Felmerül, hogy ki tehet a kudarcért. Felteszi a kérdést, hogy mit lehet tenni. Nyilván a pedagógusoknak is van szerepük az eredményben, sok függ az alkalmazott módszerektől. Rossz a tendencia. Csökken a természettudományi szakokra jelentkezők száma. A diákok nem szeretik és nem is tudják. A szövegértés területén bekövetkezett romlás még nem a jelenlegi kormányzat munkáját minősíti.
(Forrás: atv.hu)

 

Lázár szerint az oktatás nem politikai kérdés (12.09.)

Lázár János szerint nincs olyan politikus, aki meg tudja mondani, hogy kellene oktatni a matematikát, vagy úgy tanítani, hogy jobb legyen a szövegértés. Ezt csak a szakma, a tudományos világ szereplői és a tanárok tudják megmondani. Arra a kérdésünkre, hogy az új Nemzeti alaptantervben (NAT) milyen változások lennének szükségesek az eredmények fényében, hangsúlyozta: senki nem mer felelősséggel arról dönteni, mit ne tanuljanak a gyerekek, miközben arról teljes konszenzus van, hogy túlterheltek a diákok
(Forrás: Magyar Idők)

 

 

5. Ellenzéki reakciók
   

Az ellenzék is kiakadt a PISA-eredményeken – videó (12.06.Csődöt mondott a kormányzati kísérletezés, az oktatásért is felelős miniszternek ezért le kell mondania – így összegezhető az ellenzéki pártok véleménye a PISA-teszt eredményéről.
(Forrás: Hírtv)

A fő üzenet egyértelmű: ezt a rendszert fel kell számolni” (12.07.)

Új tantervet követel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a magyar gyerekek tudását és képességeit vizsgáló nemzetközi PISA-felmérés eredményének ismeretében. A kormánypárt a korábbi MSZP–SZDSZ kormányok felelősségét firtatja. A 9. évfolyamosok által kitöltött teszt szerint Magyarországon a 15 évesek negyede funkcionális analfabéta.
(Forrás: Hírtv)

Botka: A kormány meg még rátesz egy lapáttal (12.10.)
A PISA-teszt bizonyíték arra, hogy zuhanásba kezdett a magyar közoktatás – véli Szeged szocialista polgármestere. Botka László a színvonal csökkenése összefügg azzal, hogy államosították a fenntartói jogokat. A városvezető hozzátette: elfogadhatatlan, hogy most a működtetési jogokat is elveszi az állam az önkormányzatoktól.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Andor Mihály: Beértek az orbáni oktatáspolitika első gyümölcsei (12.06.)

Orbán komolyan vette, hogy a tudás hatalom, nem is akar adni belőle mindenkinek, csak a kiválasztottaknak. Ezért vesz el a gondolkodásra késztető tantárgyak óraszámából testnevelésre és hittanra, ezért szünteti meg az idegen nyelvre tanító nulladik évfolyamokat, ezért szűkíti a gimnáziumi férőhelyek számát és butitja le a szakképzést. Ezért adja ki az oktatást gebinbe a Kereszténydemokrata Néppártnak.
(Forrás: Gépnarancs)

PISA-sokk – Még mindig a múlt démonaival küzd az oktatás (12.08.)

Magyarországon szinte senki nem gondolkodik azon, milyen hosszútávú keretei legyenek az oktatásnak, hiszen még mindig a múlt problémáit próbáljuk megoldani, "a múlt démonaival küzdünk. De amíg ezeket nem tudjuk kezelni, nem is lehet hosszútávú stratégiákban gondolkodni. Az iskolarendszerünk a '80-as évek óta folyamatosan hullik szét, ehhez minden kormány hozzátett valamit. Ha sokáig görgetjük a problémákat magunk előtt, azok tovább nőnek. Az elmúlt 26 évben is a politikusoknál pattogott a labda, nem voltak túl innovatívak. Az utóbbi időben a parlament felől nem nagyon látni életképes stratégiákat" (Radó Péter)
(Forrás: Népszava)

Változást sürgetnek az oktatásban (12.08.)

Az NPK elnöke általánosságban úgy látja, a közoktatásnak sokkal jobb lenne célul kitűznie azt, hogy a jelenleginél lényegesen kevesebb, de a gyakorlatban is hasznosítható tudást sajátítsanak el a diákok sok gyakorlással, közösségépítéssel, csoportmunkával, a kommunikáció fejlesztésével. Ez sokkal lassabb, de jóval alaposabb folyamatot eredményezne. Kérdésünkre, hogy erre halad-e a magyar közoktatási rendszer, úgy válaszolt, hogy jelenleg a köznevelési kerekasztalnál van egy tartalomfejlesztéssel foglalkozó munkacsoport, amely az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felel, ennek januárban mutatják be az eredményeit.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Tarkón lőtték az oktatást, majd ráfogták a gyilkosságot a tanárokra és diákokra (12.08.)

A Fidesz 2010 óta – de még inkább a 2011. december 19-én elfogadott új köznevelési törvény óta – mást se tesz, csak ott áll a katedra mellett, és árgus szemekkel figyeli, hogy mit csinál pedagógus és diák a tanórákon. Sűrű ködként gomolyog az oktatási rendszer felett, amelyet saját kényére toldoz-foldoz. Játékszerként kezeli az iskolákat, ahol hozzá nem értő, felelőtlen miniszterek és államtitkárok kapkodva és átgondolatlanul vezetnek be olyan változtatásokat, amelyek hatása hosszú távon veszi el a lehetőséget a diákok elől, életképtelenné nevelve őket.
(Forrás: Kettős Mérce)

Kovács Zoltán még nem látta a szakmát előállni azzal, hogy mitől lesz jobb az oktatás színvonala (12.09.)

Balog Zoltán és Palkovics László államtitkár többször is kijelentették az elmúlt időszakban, hogy ők  milyen sokszor akartak tárgyalni a Tanítanékkal, de ez Törley szerint egyszerűen hazugság, mert november eleje előtt soha nem kapott meghívást a Tanítanék még az egyébként látszat-kezdeményezésnek tartott köznevelési kerekasztalra sem. Konstruktív javaslatokkal viszont éltünk – folytatta Törley, de úgy látják, hogy még azoknak a szakértőknek sem fogadták meg a tanácsait, akik beültek ebbe az enyhén szólva megkérdőjelezhető működésű kerekasztalba.
(Forrás: Budapest Beacon)

 

 

6. Tanítanék – CKP
   

Kálmán Olga beszélgetése Törley Katalinnak a PISA eredmények kapcsán (12.06.)

A 2000-es évek elején kiderült, hogy baj van az oktatási rendszerrel, már a PISA-tesztek bevezetésekor sem teljesítettünk jól, 2009-ben elkezdett valami beérni, de aztán a 2012-es és a mostani mérés is bebizonyította, hogy elindult lefelé az oktatás színvonala – erről Törley Katalin beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
(Forrás: atv.hu)

 

Törley Katalin és Sulyok Blanka az Egyenes beszédben – videó (12.07.)

December 19-én lesz öt éve, hogy elfogadták a köznevelési törvényt, ami romba döntötte a közoktatást, az egész civil szféra méltó módon megemlékezik majd erről, az elemi felháborodásnak is hangot adnak, este 6-kor a Kossuth térre hívnak mindenkit, akik szeretnék biztonságban tudni a gyermekeiket – ezt Törley Katalin mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
(Forrás: atv,hu)

 

Juhász Ágnes A kormány szuper, a tanárok a hibásak (12.08.)Nem kellene inkább elismerni, hogy hiba van a kréta körül, és igazuk van azoknak, akik öt éve kiabálják: a központosítás, az egységesítés, a központilag előírt tömérdek, a modern kor követelményinek nem megfelelő ismeret oktatása, a tanárok túlterhelése, megalázása, megfélemlítése, a szakiskolákban a közismereti órák drasztikus csökkentése, a követhetetlen iramban egymást követő változtatások mellett csak romolhat az oktatás minősége, ilyen oktatás mellett a gyerekek nem tudják megszerezni a boldogulásukhoz szükséges tudást?
(Forrás: Tanitanék)

 

Leterhelt pedagógusok – rosszul teljesítő diákok – videó (10.08.)
Az államtitkárral készített interjú után Mészáros AntóniaRadó Péter oktatáskutatóval és Pilz Olivérral, a Hermann Ottó Gimnázium tanárával beszélget a Pisa eredmények tanulságairól. Radó Péter hangsúlyozza, hogy a Pisa kudarc értelmezése nagyon fontos kell legyen az oktatáspolitika számára.Reagált arra a kijelentésre is, hogy a mostani 15 évesek rossz teljesítményéről Magyar Bálint oktatáspolitikája tehet. Pilz Olivér visszautasítja Lázár János azon kijelentését, hogy a rossz eredményért a tanárok lennének felelősek. Szó esik a TIMMS és a PISA vizsgálat közotti különbségekről is.
(Forrás: atv.hu)

 

"Szégyen" – Tiltakoznak a tanárok a Kossuth téren (12.09.)
A tiltakozás apropóját a héten nyilvánosságra került PISA-eredmények adják, amelyek rámutattak az oktatási rendszer minőségének süllyedésére. "Szégyen, hogy valaha híres oktatásunk színvonala mára nemzetközi összehasonlításban a sereghajtók közé süllyedt. Szégyen, hogy Kertész Imre és Esterházy Péter örököseinek, elvben egy gyönyörű nyelv birtokosainak negyede funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolapadból – így nem érti Aranyt, Madáchot, Varró Dánielt, de még egy egyszerű használati utasítást sem" – írta a Tanítanék. A szervezők azt kérik, mindenki vigyen mécsest a demonstrációra.
(Forrás: Népszava)

 

 

7. Pedagógusok véleménye
   

Nádori Gergely: Mikor dől ránk a ferde torony? (12.08.)

Miközben nálunk még mindig a tananyag mennyiségéről van szó és arról, hogy lehet-e rendes magyar ember, aki nem olvasta a Szigeti veszedelmet és minden szaktanár próbálja a az egyetlen központi tantervbe belepréselni a saját tárgyának lényeges elemeit, azok az országok, amik sikeresen változtattak az oktatásukon (például Svédország) módszertani megújulást hirdettek meg, amibe szinte minden tanárt bevontak az országban. Nálunk módszerekről alig esik szó, a fetisizált tananyagról annál többet.
(Forrás: Tanárblog)

 

„A szakadék szélén billegünk” – Tanárok a tragikus PISA-eredményről (12.11.)

Az egyik megkérdezett magyartanár szerint az oktatáshoz kapcsolódó minden eredményben van felelőssége természetesen a tanároknak is, de azt elég nehéz elképzelni, hogy az elmúlt években a tanárok lettek kevésbé kompetensek, és a később született diákok egyszerűen rosszabb agyi kapacitásokkal rendelkeznének. Teljesen egyértelmű, hogy itt rendszerszintű probléma van. Az agyonzsúfolt kerettantervek, amelyhez megfelelő óraszámot sem sikerült rendelni, nehezen teszik lehetővé a kompetenciaalapú fejlesztést.
(Forrás: Magyar Narancs)

 

 

8. Diákok véleménye
   

A Független Diákparlament is reagált a PISA-eredményekre (12.12.)

Azt is szóvá teszik, hogy a kormány álláspontja szerint nem ők, nem az oktatási rendszer, hanem a tanárok és a diákok tehetnek a rossz eredményekről.Ahhoz képest, hogy a kormány szerint ez a diákok és a tanárok hibája, már évek óta nem hajlandó párbeszédet folytatni az érintett érdekképviseleti szervezetekkel.A közleményben azt követelik, a kormány azonnal kezdjen tárgyalást az oktatás szereplőivel.
(Forrás: Eduline)

 

 

9. Szülők véleménye
   

Videó: Nem félti a gyerekét ebben az iskolarendszerben? – Szülők a PISA-tesztről
Katasztrofálisan szerepeltek a magyar gyerekek a természettudományos, matematikai és olvasás-szövegértési kompetenciákat vizsgáló PISA-teszten; az előző felmérés óta nálunk romlott legtöbbet a gyerekek teljesítménye az EU tagországok közül. Szülőket kérdeztünk arról, mit gondolnak a csúfosan vizsgázó oktatási rendszerről.
(Forrás: hvg.hu)

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete is megtalálta végre a katasztrofális PISA-eredmények felelőseit. (12.12.)

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint nem az elhibázott kormányzati oktatáspolitika, hanem a tanárok okolhatók a tanulók nemzetközi kudarcáért. A pedagógusok sorozatos béremelése és az iskolaigazgatók hatáskörének növelése nem emeli az oktatás színvonalát Közleményük szerint a Nemzeti alaptanterv újragondolásáig „szüneteltetni kell” a PISA-mérésekben való részvételt, hiszen nemzetközileg is lejáratják a magyar gyerekeket a frissen publikált PISA-teszt eredményei.

(Forrás: Budapest Beacon)

 

 

10. Oktatáskutatók véleményei
    

Radó Péter: A csúfos PISA-bukás oka az oktatás minőségének súlyos romlása (12.07.)

Az adatokból kiolvasható gyorsuló és drámai mértékű eredményromlás mélyebb okai további elemzéseket igényelnek. Amíg a 2012-es – a jelenleginél kisebb mértékű – teljesítményromlásban erőteljesen közrejátszott a 2008-as válság hatására megnövekedett szegénység hatása, ez a hatás a 2015-ös hanyatlásban sokkal csekélyebb volt. A 15 éves tanulók alapkészségeinek most megfigyelt súlyos romlása mögött döntő valószínűséggel nem elsősorban az egyenlőtlenségek felerősödését, hanem az oktatás minőségének súlyos romlását kell keresnünk.
(Forrás: hvg.hu)

 

A pénznél is fontosabb lenne a szabadság az iskolákban – Nahalka István véleménye a PISA adatokról (12.08.)

Nahalka szerint „az oktatás színvonala attól függ, hogyan tanítunk, milyen a kapcsolat a pedagógusok és a gyerekek között, és ebben óriási változásokra van szükség”. Ugyanis most a magyar iskolarendszer nem tud a gyerekek sajátos tudásához, képességéhez, kultúrájához alkalmazkodni. „Csak egyfajta kultúrát preferál az iskola: a fehér középosztály kultúráját. Ha egy gyerek ettől eltérő környezetből jön, akkor ehhez nem tud igazodni, és az esélyegyenlőtlenségeket végső soron az iskola hozza létre.”
(Forrás: 444.hu)

 

PISA-jelentés: az MTA kiemelt stratégiai célja az oktatás fejlesztésének sokoldalú támogatása -Interjú Csapó Benővel (12.08.)

Egyrészt kellő energia befektetésével lehet javítani az eredményeken, másrészt az elért szint megőrzéséért folyamatosan keményen meg kell dolgozni. Az iskolai szelekció mérséklése, a méltányosság és esélyegyenlőség javítása már az első PISA-adatok megismerése után oktatáspolitikai programmá vált, látjuk milyen eredménnyel. Hasonlóképpen – kellő szakmai megalapozottság hiányában – kisiklottak azok a kompetenciafejlesztésre irányuló törekvések is, amelyek a tanulók tudásának minőségét, alkalmazhatóságát lettek volna hivatottak javítani.
(Forrás: MTA)

 

Szemközt – vendég:  Csapó Benő  (videó) (12.11.)

Nem lehet változatlanul átvenni más országok  megoldásait. A finneken és az észteken kívül ázsiai országok vannak az élbolyban. Az elmúlt két évtizedben a külföldről behozott jó koncepciók és progresszív gondolatok valahol félresiklottak a magyar oktatásban. Jó lenne, ha nem számítani, hogy melyik gyerek melyik iskolába jár, de sajnos számít. Gond  a korai szelekció, egyes iskolákon belül is nagy különbségek vannak. A tanároknak nem közvetlenül van felelősségük, fel kellene őket készíteni  azokra a feladatokra, amelyeket meg kell oldaniuk. Hagyni kell őket alkotni, kreatívan működni. A mostani iskolai mechanizmus nem segíti a gazdasági fejlődést, de nem az a dolga, hogy a munkaerőpiaci helyzetre felkészítsen. Az iskolának fel kellene készíteni az alkotásra, az együttműködésre, a dinamikus problémamegoldásra. A nagyon gyenge sávban teljesítő gyerekek nem lesznek versenyképesek a jövő munkaerőpiacán.

(Forrás: youtube)

 

Radó Péter: PISA 2015: miért romlanak az eredményeink? (12.11.)
A teljesítményromlás lehetséges okai: megváltozott mérési módszertan, a tanulók képességeinek, egészségi állapotának vagy mentális felkészültségének gyors megváltozása,a társadalmi környezet megváltozása, az egyenlőtlenségek hatása, a pedagógusok szakmai felkészültségének romlása, az iskolák működési módjának megváltozása, az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének romlása,bizonyos oktatáspolitikai beavatkozásoknak a tanítás-tanulás minőségére gyakorolt negatív hatása.
(Forrás: Tani-tani Online)

Összeállította: Szekszárdi Júlia