Home HírekHírek MIT GONDOLNAK A DIÁKOK AZ ÉRETTSÉGIRŐL? – VALÓS, SZÁMSZERŰ EREDMÉNYEK

MIT GONDOLNAK A DIÁKOK AZ ÉRETTSÉGIRŐL? – VALÓS, SZÁMSZERŰ EREDMÉNYEK

2020-04-28

Az elmúlt hétvégén készült online kérdőíves felmérésben több, mint 3.000 érettségi előtt álló diák válaszolt az érettségivel kapcsolatos kérdésekre. A kutatásokból kiderül az érintettek véleménye az érettségivel kapcsolatban felmerült alternatívákról, és az is látszik, mekkora kockázatot, milyen nehézségeket jelent a jelenlegi megoldás.

Összességében megállapítható, hogy a diákok többsége nem szeretné az érettségi vizsgák elhalasztását, de még mindig bíznak egy méltányosabb és kevesebb kockázatot jelentő megoldásban.

Az együtt élő családtagokra, vizsgára való eljutásra vonatkozó adatok azt is alátámasztják, hogy az esemény hatalmas egészségügyi kockázatot jelent, valamint, hogy a körülmények a társadalmi háttértől függően különböző mértékben befolyásolják a  részvételi és sikerességi esélyeket.

Az érettségizők negyede él együtt 65 éven felüli családtagokkal – ez az összes érettségizőre vetítve mintegy 40 ezer veszélyeztetett családtagot jelent. A válaszolók fele tömegközlekedéssel jut el a vizsgára. Csaknem negyedüknek komoly nehézséget okoz vagy megoldhatatlan a szállás, a közlekedés.

A kutatásra az ország minden megyéjéből és Budapest összes kerületéből érkezett válasz, mely országos szintű következtetések levonására ad lehetőséget.

Az eredmények alapján még most is lenne lehetőség a kockázatokat csökkentő és a diákoknak is megfelelő megoldás választására a megajánlott jegyek és a vizsgák kombinálásával.

A kutatás főbb megállapításai:

A kitöltők 81,2% nem ért egyet a jelenlegi kormányrendeletben szabályozott érettségi menetével, ennek az egészség veszélyeztetése a legfőbb oka. Járványügyi kockázatot tekintve 85,3% tart a személyes jelenléttől és érzi saját és családja egészségét veszélyeztetve. A megkérdezetteknek csak 1,2%-a vélekedik úgy, hogy nincs járványügyi kockázata. A megkérdezettek 80%-a szerint az esetleges fertőzéstől való aggodalom az érettségi eredményeket is negatívan befolyásolná. Az aggodalom mellett a maszkban történő nehezebb koncentrálás is a teljesítmény romlását eredményezné.

Az alternatív megoldások közül a vizsgázók 71,7%-a azt a megoldást tartaná legjobbnak, ha kizárólag a felvételi tantárgyakból kellene érettségi vizsgát tenni. A többi, nem felvételi tantárgyra pedig megajánlott jegyet kapnának. Ennek számítási módját legtöbben a négyéves középiskolai tanulmányi átlagból tartanák igazságosnak kiszámítani. Többségük (87,9%) az írásbeli számonkérést tartja a legjobb megoldásnak, a szóbeli vizsgákat mindössze 8,3% preferálná. A vizsgák elhalasztását mindössze 16,5% szeretné. A nem felvételi és nem emelt szintű tárgyakból többségében pedig elfogadnák azt a javaslatot, hogy legyen lehetősége érettségi vizsgát tenni azoknak is, akik ezt nem fogadják el, azaz a megajánlott jegyek helyett érettségizni szeretnének.

Mindezek alapján azonnali döntés esetén a károkat mérséklő megoldás lenne a következő:

A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók számára:

  1. érettségi kizárólag a felvételi tantárgyakból közép- és emelt szinten
  2. a nem felvételi tantárgyak esetében a középiskolai tanulmányi átlag (4 év átlaga) alapján számított megajánlott jegy, amely teljes értékű érettségi jegynek minősül
  3. a megajánlott jegyek elfogadása a diák önálló döntése. Amennyiben nem kívánja elfogadni, mert úgy érzi , hogy érettségi eredménye jobb lenne, érettségi vizsgát tehet az 1. pontban vizsgázókkal.
  4. ideje: május 4.-től a meghirdetett tantárgyi és helyszíni beosztásban
  5. azok számára, akik nem tudnak részt venni, digitális érettségi lehetőségének biztosítása, akár egy későbbi időpontban

Azoknak, akik most nem akarnak továbbtanulni:

  1. a középiskolai tanulmányi átlag (4 év átlaga) alapján számított megajánlott jegy, amely teljes értékű érettségi jegynek minősül, de nem jogosít továbbtanulásra
  2. későbbi továbbtanulási szándék esetén érettségi vizsgát kizárólag a felvételi tantárgyból kell tennie

A részletes eredményeket szemléltető diagramok itt, a kutatási összefoglaló itt tekinthetők meg, a javaslat indoklással itt olvasható.

A kutatást készítette: Szennai Dóra, neveléstudomány mesterszakos bölcsész, közgazdász, a Tehetséges-Lehetséges facebook csoport alapítója, egy érettségiző diák édesanyja