A február 7-i Magyar Közlönyben megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendelete, valamint számos kapcsolódó rendelet módosítása. A jogszabályokból megismerhetjük az új ösztöndíjrendszert és a szakképzési ösztöndíjak, munkabérek meglepően magas összegét, és megtudhatjuk, hogy a technikum után a szakmai vizsga megfelelő eredménye is elég lesz a szakirányú továbbtanuláshoz. A munkajogi szabályozás a szakszervezetek számára továbbra is elfogadhatatlan.
A szakképzésbe jelentkezők számára fontos tudnivalókat a – nem hivatalos – llg.hu oldal foglalja össze.
A szakképzési reformról szóló korábbi cikkeink innen érhetők el.
A felsőoktatási felvételi rendelet módosítása szerint szakirányú továbbtanulásnál felvételi pontszámként választható a szakmai vizsga eredményének négyszerese. Ez a szabály már a 2021- es felvételire is vonatkozik és korábban szerzett megfelelő szintű OKJ szakképesítésre is alkalmazható.
A végrehajtási rendelet szerint a tanulói juttatások alapja a mindenkori minimálbér. (Ezt az elvet érdemes lenne a családi pótléknál és a szakszervezeti követelések szerint a tanári bértáblánál is alkalmazni.)
A következő tanévben a havi összeg közelítőleg:
– a technikum 9-10. évfolyamán 8 ezer, a szakképző iskola 9. évfolyamán 16 ezer, az orientációs évfolyamon 8 ezer Ft,
– a további évfolyamokon mindenhol tanulmányi eredménytől függően 8-54 ezer Ft,
– a műhelyiskolában ennek a fele,
– duális képzésben (munkaszerződéssel) 100-160 ezer Ft.
Azok, akik hátrányos helyzetűek vagy gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, szociális ösztöndíjra pályázhatnak, melynek összege most 32 ezer Ft lesz. A pályázati felhívást az NSZFH jelenteti majd meg – nem érthető, hogy a juttatás miért nem automatikus.
Sem ösztöndíj, sem munkaszerződés, sem továbbtanulási kedvezmény nem jár az SNI-sek szakiskoláiban, ill. a művészeti-kulturális-pedagógiai területen szakgimnáziumokban tanulóknak. (Szakiskolák esetén a teljes szakmát tanulók esetén a szabályozás nem egyértelmű.)
Az ösztönzés mellett erős a büntetés is: hat igazolatlan óra után elvész az ösztöndíj, ami csak következő tanévben kapható vissza, és a nem tanköteles tanulónak a bukás miatti évismétlés nem ingyenes. Ez nem ösztönöz a további tanulásra, az iskolában maradásra.
Az eddigiekhez hasonlóan két szakma megszerzése ingyenes, emellett ingyenes egy (felnőttképzési) szakképesítés megszerzése is, ha az iskolai oktatás keretében történik.
A rendelet egyértelművé teszi, hogy a technikum 12. évfolyamán (vagy korábban) legfeljebb három tantárgyból tehető (előrehozott) érettségi vizsga.
A tanárok, oktatók képesítési követelményeiben annyi a változás, hogy a technikumi közismereti tanároknak egyetemi (mesterfokú) tanári végzettség kell – eddig elég volt a főiskolai. Arról nincs szó, hogy mi lesz a jövőre már nem foglalkoztatható tanárokkal, és hogy lehet őket „kiváltani”. Továbbra sem kell semmiféle pedagógiai végzettség a leginkább problémás gyerekeket tanító szakképző iskolai szakmai tanároknak, emellett a gyakorlati oktatóknak semelyik iskolatípusban sem kell felsőfokú végzettség sem.
A munkavállalókkal kapcsolatos szakszervezeti kifogások többségét a rendelet nem orvosolta. A közalkalmazotti jogviszonyból való kikerüléssel szemben nincsenek jogszabályi biztosítékok a jogok és juttatások hosszabb távon való megmaradására. A szabályozás különösen hátrányos a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott technikai dolgozóknak, akiknek eddig járt, hosszabb távon nem jár majd a garantált bérminimum. A kötelező óraszám és a kötelezően ellátandó feladatok nincsenek rögzítve, a „munkaidőkeret” egy teljes évre szól. A nevelőtestületnek és a szakszervezetek véleményét nem kötelező kikérni az igazgatói pályázatról. Az „önkéntes túlmunka” viszont nem szerepel a rendeletben, a be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja el.
A rendelet meglehetősen támogatólag rendelkezik a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak az ellensúlyozására biztosítandó képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésről, illetve az SNI és BTMN tanulók részére járó szolgáltatásokról, könnyítésekről, az igazgatónak széles körben lehetővé teszi egyéni tanrend engedélyezését – azonban kérdéses, hogy rendelkezésre állnak-e majd mindezeknek a személyi feltételei.
Megjelennek a diákönkormányzatokra és a szülői széket helyettesítő képzési tanácsra vonatkozó szabályok, ezen szervezetek jogosítványai.
Szakképzési államigazgatási szervként a rendelet általában a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelöli ki, néhány területen a kormányhivatalokat, a pályaorientáció, a minőségbiztosítás, a tankönyvek, tananyagok, vizsgatartalom, mindenféle kutatás-fejlesztés és tájékoztatás vonatkozásában az IKK ZRt-t. (Ennek az állami, de nem nonprofit gazdasági társaságnak a működését, személyi feltételeit egyelőre semmilyen jogszabály nem szabályozza.)
A rendelet szabályozza továbbá a különféle szervezési, adminisztrációs, igazgatási szabályok mellett
- a két tanítási nyelvű oktatást (úgy tűnik, C1 vizsgaként nem ismerhető el az érettségi)
- a közismeret minimális arányát (technikumban 60%, szakképző iskolában 33 % – azonban a programtantervek készítői jelenleg a szakképző iskolák esetén ennél magasabb közismereti arányt kell biztosítsanak a 9. évfolyam közismereti tartalmának növelésével)
- a szakmai tartalmat meghatározó dokumentumok (képzési és kimeneti követelmények, programtanterv, szakmai program) tartalmát – ebben megfelelő teret kell biztosítani a helyi sajátosságoknak
- a minőségirányítási rendszert, önértékelést (az igazgató feladata az oktatók értékelése)
- az előkészítő évfolyamokat (nyelvi, orientációs, dobbantó)
- a műhelyiskolát
- az iskolaalapítást, nyilvántartást
- a centrumok (lét)számát, működését (megyénként max. 2, a fővárosban max. 5),
- rendelkezik az egészségfejlesztésről, az iskolapszichológusról, az önkéntes szolgálatról, a tanév rendjéről és az iskolai foglalkozásokról, a testnevelésről
- az alkalmazottak jogairól és kötelezettségeiről
- a kiszervezhető szolgáltatásokról (ilyen a könyvtár is)
- a tanulói jogviszonyról
- a tanuló és a szülő és kötelességeiről, a diákigazolványról, a tanuló értékeléséről fegyelmi felelősségéről, az iskola kártérítési felelősségéről
- a duális képzés szabályairól
- a szakmai vizsga szabályairól és menetéről (ez az eddigieknél korszerűbb lesz, projektfeladatból és interaktív vizsgatevékenységből áll)
- a Szakképzési Innovációs Tanácsról, az ágazati készségtanácsok, a szakmai tanulmányi versenyekről
- szakképzés finanszírozásáról és információs rendszeréről.
A rendelet sem ad választ azon kérdések többségére, amelyeket korábban a rendeletre hivatkozva nem válaszolt meg a minisztérium. Ezeket hamarosan újra elküldjük: nemcsak a minisztériumnak, hanem a rendelet szerint a tájékoztatásért, az információs rendszer miért felelős működtetéséért felelős IKK Zrt-nek is.
Összeállította: Juhász Ágnes
|
|
||||