Home HírekHírek Felvételi, nyelvvizsga, jogsérelem – felmentettek próbálkozásai és kudarcai

Felvételi, nyelvvizsga, jogsérelem – felmentettek próbálkozásai és kudarcai

2019-07-15

A 423/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet a felsőoktatási eljárásról 23. §-ának 2020. január 1-től hatályos (3) bekezdése szerint a továbbiakban csak legalább B2 szintű komplex nyelvvizsga birtokában lehet felvételt nyerni bármelyik egyetemi képzésre. Ez a rendelkezés súlyosan sérti azoknak az érdekeit és esélyegyenlőségi jogait, akik valamilyen nyelvi hátránnyal küzdenek.

E tanulók egy része rendelkezik valamely pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleményével, amelyben – a hátránykiegyenlítés érdekében – sok esetben felmentést javasolnak az idegen nyelv értékelése alól. Ennek hátterében lehet valamilyen fogyatékosságnak minősülő sajátosság (mint például diszlexia), de a korábbi évek gyakorlatának megfelelően sok olyan tanuló is van, akiknél gyengébb képességek vagy helyzeti hátrányok (pl. szociális státusz, átmeneti trauma) okozzák a lemaradást, normál tartományba eső adottságok mellett. Utóbbiak a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség (BTMN) kategóriába tartoznak, számukra 2018. szeptember 1. óta már nem adható értékelés alóli mentesség, de a korábban kiadott mentesítések még érvényben vannak.

Amennyiben a felmentés – közvetlenül a szülő kérésére és az intézményvezető engedélyével – megvalósul, a fiatal még jó pár olyan szakma közül választhat, amelyekre alkalmas, függetlenül attól, hogy az a szakma egyetemi vagy más szintű képzést igényel.

Legalábbis így volt ez mostanáig, a fent idézett rendelet azonban a következő évtől megakadályozza, hogy e tanulók részt vegyenek a felsőoktatásban. Ugyanennek a rendeletnek a 24.§ (4) bekezdése azonban azt mondja ki, hogy „A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról, illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették.” Aki tehát középiskolás évei alatt nem volt számonkérhető idegen nyelvi tudását illetően, a felvételi eljárásban sem lehetne az.

Az OH nemválasza

A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya 2019. március 14-én kelt levelében arra kérte Bódis József oktatásért felelős államtitkárt, hogy oldja fel ezt az ellentmondást, és állásfoglalásban nyilvánítsa ki, hogy a középiskolai tanulmányaik során szakvélemény alapján az idegen nyelv értékelése alól felmentett tanulók számára a nyelvvizsga 2020-tól sem lesz követelmény az egyetemi felvételi eljárás során.

A levélre semmilyen válasz nem érkezett, ezért a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Dr. Trencsényi László június 17-én újra írt a hivatalvezetőnek, ismételten kérve válaszát vagy egy személyes találkozás lehetőségét. Egyelőre erre a megkeresésre sem érkezett reakció.

Érkezett azonban egy megkeresés a társaság, konkrétan a Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztály felé: egy diszlexiás, idegen nyelv értékelése alól felmentett középiskolás diák édesanyja kért segítséget egy e-mail értelmezéséhez. Ezt az Oktatási Hivataltól kapta április 24-én, válaszként arra az elektronikus levelére, amelyben sajátos nevelési igényű gyermeke továbbtanulása miatti aggodalmát fejezte ki. A Felsőoktatási Felvételi Főosztály vezetője idézi a 23. § (3) bekezdését és hozzáteszi, hogy „A rendelet jelenleg nem tér ki a fogyatékossággal rendelkezők felmentésére, ezért az Fkr. 23. § (3) bekezdésében meghatározott felvételi követelmény hiánya esetén a jelentkezőnek pontszám nem kerül kiszámításra”. Úgy tűnik, az Oktatási Hivatal egyszerűen nem foglalkozik a problémával.

Az oktatási jogok biztosának kudarca

A fent említett édesanya ezután az oktatási jogok biztosához fordult: levelében vázolta gyermeke helyzetét és időpontot kért a biztostól. Június 7-én kelt válaszában az oktatási biztos, Aáry Tamás Lajos tájékoztatta a szülőt, hogy az ügyben már lefolytatott egy vizsgálatot, ezért a személyes találkozást nem tartja indokoltnak. Beszámol azonban arról is, hogy felhívta az Oktatási Hivatal figyelmét az oktatási jogok sérelmének súlyos veszélyére és a jogsérelem orvoslásának szükségességére, többek között a fogyatékossággal élők körével kapcsolatban – de nem járt sikerrel. Mint írja: „Fenti kezdeményezésemet azonban a döntéshozók nem fogadták el, a jogalkotó nem döntött a szabályozás megváltoztatásáról.” Hozzáteszi: „Korábban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szintén vizsgálta a kérdéskört és szintén javaslatot fogalmazott meg a jogi szabályozás módosítása tekintetében. A döntéshozók azonban nem fogadták el a kérdéssel foglalkozó egyik jogvédő szervnek sem e témában nyújtott javaslatait.”

Kérdések

A Diszmami című internetes blogon február 20-án megjelent bejegyzés szerint a „Diszmami” telefonon a következő kérdést tette fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának: „Kell-e nyelvvizsga felsőfokú felvételi esetén azoknak a sajátos nevelési igényű diszlexiásoknak, akiket középiskolában felmentettek idegen nyelv alól” (pontosabb megfogalmazásban: az idegen nyelv értékelése alól). A blog szerint egy hivatalnok válaszában úgy nyilatkozott, hogy „Jelen törvény nem ad lehetőséget rá, hogy nyelvvizsga nélkül bárki is felvételt nyerhessen egyetemre vagy főiskolára 2020-tól. De észlelték a problémát és szeptemberre elkészül a törvény kiegészítése.”

Érthetetlen, hogy ha a hivatalban már foglalkoznak a megoldással, miért nem képesek ezt egyértelműen kommunikálni? Miért nem ad választ az oktatási államtitkár? Miért nem ismeri el az OH az oktatási és az alapvető jogok biztosainak felvetéseit? Miért nem adnak közre valamilyen megnyugtató nyilatkozatot?

Nem tudják, hogy nagyobb presztízsveszteség a hiba konok elhallgatása annak elismerésénél? Mikor veszik észre, hogy a szakmával történő valódi párbeszédekkel kiküszöbölhetők lennének a hasonló baklövések?

És a fő kérdés: mit tegyünk? Várjunk? Bízhatunk ebben a szeptemberi ígéretben? És ha tényleg lesz törvénykiegészítés, vajon mit tartalmaz majd?

Turcsik Katalin

elnökségi tag, Magyar Pedagógiai Társaság

elnök, MPT Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztály

 

Kapcsolódó cikkeink:

Nyelvvizsga-mizéria, avagy lesz-e újabb diszlexiás Nobel-díjasunk? Gyarmathy Éva írása

Konferencia a nyelvoktatásról. Reményi Katalin beszámolója.

Kapcsolódó dokumentumok:

Hiányzó feltételek, aggályos bevezetés – az ombudsman a középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötött

felsőoktatási felvételiről

Az idegennyelv-oktatás keretei és hatékonysága 2017-2018 – a kormányvizsgálat megállapításai